A központi közigazgatás megszervezése Antall József irányadása alapján

A rendszerváltozáshoz vezető politikai folyamatok a Lázár-kormányt követő Grósz- és a Németh-kormány? időszakában a Kormány helyzetének erősödéséhez és ezzel együtt a kormányhivatal szerepének bizonyos változásához is hozzájárultak.

A kormányhivatal 1988 áprilisától kezdődően új, a Minisztertanács Hivatal néven működött. Ebben az időszakban a kormánybizottságoknak a „kis kormányként” való működése, vagyis a Kormány helyett történő döntéshozatali hatáskörük megszűnt. Ezek a kormánybizottságok részben megszűntek, vagy csak döntéselőkészítő, javaslattevő testületként működtek tovább.

A Minisztertanács – különösen Grósz Károly pártfőtitkárrá választásával – politika formáló tényezővé vált, bár az egyes minisztériumok pártközpontbeli közvetlen felügyelete és fontosabb kérdésekben az állampárt vezető testületeinek előzetes politikai döntéshozó szerepe továbbra is megmaradt.

A Kormány politikai szerepe a Németh-kormány idején még tovább erősödött, gyakorlatilag egyenes arányban azzal, ahogy az MSZMP irányító, vezető szerepe fokozatosan gyengült.

Visszatérve viszont a kormányhivatalra, a Kormány szerepének változása, erősödése egyidejűleg a kormányhivatal szerepének változását is magával hozta. Ez 1988-ban nem csak a már említett új névben (Minisztertanács Hivatala) nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a statútuma most már publikus, rendeleti formát is öltött?, és a Hivatal vezetője államtitkári kinevezést kapott. A kormányhivatal magába olvasztotta a korábban önállóan működő kormánybizottságok titkárságait, a megszűnt Tájékoztatási Hivataltól átvette a kormányszóvivői és sajtóigazgatási feladatokat, valamint feladatává vált a Kormány parlamenti kapcsolatainak szervezése is.

A Németh-kormány alatt a Hivatal szervezetébe még további szervezeti egységek épültek be, mint pl. az államminiszterek? titkárságai, a Kormány mellett működő kollégiumok és tanácsadó testületek titkárságai, miközben a sajtóigazgatási feladatokat a Művelődési Minisztérium vette át.

1987-88-ban jelentek meg az első ellenzéki szervezetek, amelyek – az egyesülési törvénynek (1989. évi II. tv.)? köszönhetően – később pártokká is alakultak. Az ellenzéki pártok és szervezetek az Ellenzéki Kerekasztalba? tömörülve el is érték a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások létrejöttét, amelynek albizottságaiban az állampártot, az MSZMP-t képviselve minisztériumi szakemberek, így a kormányhivatal munkatársai? is részt vettek. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások viszont a Németh-kormány szerepét – különösen a 90-es tavaszi választásokhoz közeledve – elsősorban egyeztetési és újra csak végrehajtói szerepre korlátozták.

Kajdi József

(a Miniszterelnöki Hivatal vezetője 1990 májusa és 1994 júliusa közötti időszakban)