A központi közigazgatás megszervezése Antall József irányadása alapján

A kormányrendelet szintén nem tesz említést a kormányülések jegyzőkönyvvezetéséről sem, miközben ez egy nagyon fontos feladata volt a Hivatal vezetőjének, a közigazgatási államtitkárnak. A MEH közigazgatási államtitkára volt a kormányülések hivatalos jegyzőkönyvvezetője, amely feladatot akadályoztatása esetén a kormányüléseken szintén állandó meghívottként jelen lévő általános helyettese látta el. Antall József első miniszterelnöki döntései között elrendelte, hogy a kormányülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. Valószínűleg a történészi énje is hatott e döntésben, ugyanis azzal indokolta, hogy az utókor majd követhesse, hogy „bizonyos döntéseket milyen viták után, milyen érvek alapján hoztunk”.

A szószerinti jegyzőkönyv tartalmazta a tárgyalt előterjesztés címét, a vitában hozzászólók nevét és az általuk elmondottakat. Bár szószerinti jegyzőkönyvről beszélünk, azért tudni kell, hogy ez azért kis mértékben szerkesztett jegyzőkönyvet jelentett. A kormányülésről ugyanis – a nemzetbiztonsági szolgálat emberei által (akik egy szomszédos szobában ültek) – magnókazettára felvett hangfelvétel készült, amit aztán a Jogi és Parlamenti Titkárság gépírónői gépeltek le. A legépelt szöveget pedig ugyanezen titkárság érdemi munkatársai nézték át, pontosították. A néha többszáz oldalas jegyzőkönyv szövege ezek után került véglegezésre az asztalomra, ami még mindig komoly munkát jelentett, ugyanis a témához hozzászóló miniszterek gyakran elfelejtették a nevüket a hozzászólásuk elején bemondani (a gépírónők, illetőleg az érdemi munkatársak pedig a hangfelvétel alapján nem mindig ismerték fel az adott személyt), vagy a hangfelvétel minősége miatt nem lehetett pontosan érteni az elmondott szöveget, amit, mint az ülésen jelenlévő, pótolnom kellett. De közismert az is, hogy az élőbeszédet nem mindig lehet és szabad egy az egyben átültetni írott szövegre, ugyanis az élőbeszéd során az ember gesztusokkal, mimikával is sok mindent kifejezhet. Emiatt gyakran előfordult, hogy még a kormányülésen teljesen értelmes és követhető szövegként megélt hozzászólás szó szerint leírva bizony már részben követhetetlenné vált. Ez a munka minden héten sok-sok órás feladatot jelentett több kollégámnak, de nekem is. Miután a végső lektorálással is végeztem, csak akkor írtam alá a jegyzőkönyvet, mint az ülés hivatalos jegyzőkönyvvezetője, és küldtem vagy vittem azt fel? jóváhagyásra és aláírásra a miniszterelnöknek.

A szószerinti jegyzőkönyvvezetés tehát a Kormány megalakulásakor már elkezdődött?, függetlenül attól, hogy ennek hivatalos bevezetése és bejelentése csak pár hónappal később történt meg. A hivatalos szószerinti jegyzőkönyvből csak egy példány készült, ami az aláírásokat követően az én titkárságomon került egy páncélszekrényben megőrzésre a hangkazettákkal együtt. Amennyiben utóbb egy kormánydöntés megszületésével vagy értelmezésével kapcsolatban kérdés merült fel, akkor az én irodámban megnézhető volt a jegyzőkönyv, vagy meghallgatható volt a magnókazetta.?

A szószerinti jegyzőkönyvvezetés viszont óriási energiákat kötött le. Bár tisztában voltam ennek történeti értékével, a kormányülések napján és másnapján több kolléga gyakorlatilag semmit mást nem csinált, mint hogy a jegyzőkönyv elkészítésében vett részt, ami bizony néha más munka rovására is ment. Ráadásul alig fordult elő olyan eset, hogy valaki utólag meg akarta volna nézni a jegyzőkönyvet. Ezért 1992 tavaszán kezdeményeztem – az előbb említett indokokra hivatkozva – a szószerinti jegyzőkönyvvezetés abbahagyását? azzal, hogy az ülésről változatlanul szülessen hangfelvétel, vagyis az ülésen elhangzottak szószerinti rögzítése és utólagos követhetősége, megismerhetősége a jövőben is biztosítva lesz.? Antall József elfogadva az érveimet hozzájárult ahhoz, hogy abbahagyjuk az írott szószerinti jegyzőkönyvvezetést. Emiatt az utolsó írott szószerinti jegyzőkönyv a Kormány 1992. április 4-i üléséről készült.?

Természetesen a kormányülésről ezután is készültek kivonatos jegyzőkönyvek, amelyek tartalmazták az ülésen résztvevők névsorát, az egyes napirenden lévő előterjesztéseket és az azokkal kapcsolatban születetett döntéseket.

A kormányülésekkel kapcsolatban a Hivatal feladata volt az egyes napirendi pontokhoz a meghívottak? előzetes értesítése, gondoskodás a parlamenti belépőjükről, valamint a meghívottak kormányüléstermének előszobájában való fogadása.

Végezetül volt még egy, ha nem is szakmai és talán hétköznapinak is nevezhető feladata a Hivatalnak a kormányülések kapcsán, mégpedig a Kormány tagjainak ellátásáról, étkeztetéséről való gondoskodás, ami első hallásra talán komolytalan feladatnak tűnhet, de egy 16-17 órás ülés alatt megfelelően gondoskodni kellett a kormányülés résztvevőiről. Akkor még a MEH állományába tartozó dolgozók főztek az Országház alagsori éttermében?, és az ő feladatuk volt a kormányülés tagjairól való gondoskodás is. Az étterem vezetője általában előre velem egyeztette a menüt?, így utólag elárulhatom, hogy abban mindig volt olyan étel, amit kifejezetten kedveltem.