A központi közigazgatás megszervezése Antall József irányadása alapján

A Hivatal közreműködött az Országgyűléssel kapcsolatos kormányzati tevékenységben is. Ennek keretében a MEH segítette a miniszterelnök országgyűlési tevékenységét (az Országgyűlésben elmondott miniszterelnöki beszédek tervezetének vagy vázlatának?, vagy az interpellációkra, kérdésekre adandó válaszjavaslatok elkészítésével), és közreműködött a Kormány parlamenti tevékenységének összehangolásában.?

A Hivatalnak volt a feladata az is, hogy figyelemmel kísérje a kormányzati szempontból jelentős képviselői javaslatokat, valamint az országgyűlési bizottságok működését is, és ha a bizottság munkatervében a Kormány tevékenységét érintő témakör merült fel, akkor ezeket beépítette a Kormány munkatervébe.

A Hivatal szoros munkakapcsolatot tartott fent az Országgyűlés szakmai apparátusával, különösen a Kormány Országgyűléshez benyújtásra kerülő előterjesztések benyújtása során. Emellett a Hivatal egyik vezető politikusa (sokáig Lukács Miklós politikai államtitkár, majd Horváth Balázs tárca nélküli miniszter, végül Füzessy Tibor tárca nélküli miniszter), de esetileg a Hivatal közigazgatási államtitkára vagy általános helyettese képviselte a Kormányt az Országgyűlés Házbizottságának ülésén.

A MEH gondoskodott a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó miniszterelnöki előterjesztések elkészítéséről és benyújtásáról is.?

A Hivatalnak a jogszabályok előkészítésével és kihirdetésével kapcsolatban is megvoltak a maga feladatai. Eseti – miniszterelnöki vagy Kormány – döntés alapján közreműködött a nagyobb jelentőségű jogszabályok kidolgozásában?, és tagként az egyes kodifikációs bizottságok munkájában is részt vett. Ezzel kapcsolatban kell megemlítenem, hogy ezekben az években, tehát 1990-93. között újra felmerült az a korábbi, már 1990. előtt is megfogalmazott ötlet, hogy az Igazságügyi Minisztérium helyett a MEH legyen a jogszabályok kodifikációjáért általánosan felelős szerv, továbbá az is, hogy a köztisztviselőkkel kapcsolatos szabályozás elsőhelyi felelőse a BM helyett a Hivatal legyen. Végül egyik ötlet sem valósult meg.

A kormányhivatal (a Jogi és Parlamenti Titkárság) munkatársai – kiegészülve a titkárságom jogász végzettségű vezetőjével – látták el a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára szerkesztését és terjesztésének szervezését. E feladat keretében a Hivatal felelőssége volt az is, hogy a Magyar Közlönyben csak olyan jogszabály jelenhetett meg, amely a jogalkotási törvény? előírásainak megfelelt.

A Hivatalnak kellett nyilvántartania a Kormány rendeleteit és határozatait, valamint az IM-mel együttesen kellett gondoskodnia a hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadásáról is.

A Hivatal nem csak a miniszterelnök vagy a Kormány működése vonatkozásban látott el feladatokat. Felügyeleti irányítást és ellenőrzést is gyakorolt az államigazgatási felügyelete alá tartozó vállalatok? tekintetében.

A kormányhivatal vezetője volt az egyik legnagyobb költségvetési fejezet, a „VII. Miniszterelnökség Fejezet” költségvetési gazdája. A költségvetési törvény Kormány általi elfogadását követően a törvényjavaslat Országgyűléshez történő beterjesztése előtt minden fejezetgazdának, így nekem is, a saját fejezetét az aláírásával el kellett látnia. Megvallom őszintén, hogy minden egyes alkalommal kicsit furcsának tűnt az én közigazgatási államtitkári aláírásom a többi, miniszteri aláírás mellett. A VII. fejezet gazdájaként viszont el kellett látnia a Hivatalnak mindazokat a feladatokat, amelyek a fejezetet irányító szerv hatásköréből adódtak.

Végezetül kisebb jelentőségű – de nélkülözhetetlen – egyéb feladatokat is ellátott a Hivatal. Gondoskodott a miniszterelnökhöz beérkező közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok kivizsgálásáról, a járandósági személygépkocsik? használatára vonatkozó jogosultságok igazolásáról, a Kormány és szervei működéséhez szükséges gazdasági és műszaki feltételekről. Továbbá ellátta a Kormány tagjai és a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szervek vezetőinek személyzeti ügyeit, egyúttal szervezte az állami vezetők üdülését is.

A feladatok sorában a végére hagytam a kormányügyelet szervezését. Ezt először a Hivatal Védelmi Irodája szervezte, illetőleg látta el, ami azt jelentette, hogy az Országház épületében minden éjszaka volt kormányügyelet, ami telefonon volt elérhető, és amelyik rendkívüli esemény esetén azonnal értesítette az illetékes kormánytagot vagy engem?. Ezen mindennapos éjszakai ügyelet mellett fokozatosan alakult ki egy hétvégi (péntek estétől hétfő reggelig tartó) állami vezetői kormányügyelet is, amit a MEH állami vezetői közül a már korábban említett stáb tagjai – kiegészülve még az általános helyettesemmel, Müller Györggyel és Szilvásy György helyettes államtitkárral – láttak el rotálással. Miután ez hat vezetőt jelentett, így mindenkire általában csak hathetenként került sor, amikor is azon a hétvégén az illetőnek állandóan – éjjel-nappal – elérhetőnek és intézkedésre képesnek kellett lennie.?

Remélhetőleg az előbbiekben megemlítésre került feladatok kellően tudták érzékeltetni, hogy a Miniszterelnöki Hivatal egyáltalán nem egy semmit tevő sóhivatal volt, hanem országos jelentőségű feladatokat ellátó intézmény.