Emléktöredékek

„A demokrácia elleni nyílt, agresszív, frontális támadást hosszas orvlövész-előkészítés után nem a centrum és a kormány erői kezdték, hanem azok a politikai erők, amelyek Csurka István körül gyülekeznek”

A beszélgetés Csurka magatartásán semmit se változtatott. Írja indulatos cikkeit hétről-hétre a Magyar Fórumban, olvassa vasárnapi jegyzeteit a Magyar Rádióban, meghirdeti a Magyar Út Alapítvány létrehozását, amelynek célja „a nemzeti elkötelezettségű, keresztény középosztály felkészítése az országvezetésre”.

Nyilvánvaló volt, hogy az Országos Gyűlésnek Antall és Csurka egymással összeegyeztethetetlen nézetei között kell döntenie, de azt is tudtuk, hogy az MDF tagjainak túlnyomó többsége mindkét idolhoz ragaszkodik. Csurkát szeretik, de Antallt feltétel nélkül tisztelik. Ezt mindenképpen figyelembe kellett vennünk. A küldöttek békét akarnak, és a békebontókat megbüntetik.

A centrum mérsékelt kommunikációjával szemben az utolsó pillanatban Csurka elveszíti a türelmét, és ezzel óriási hibát követ el. A Magyar Fórum utolsó száma vezércikkének konklúziója, hogy Antall és Csurka „nem lesz képes tovább egy csónakban evezni.” A miniszterelnök a Pesti Hírlapban másnap megjelenő interjúba még be tudja szúrni a válaszát: A Magyar Fórum „vezércikkéről szólva azt mondhatom, csónakok mehetnek egymás mellett, egy csapatban a vízen, ez politikai és emberi döntések kérdése. De hogy piszkos, lukas lavórban senkivel nem fogok együtt ülni, az biztos. Egy becsületes, tisztességes egyezség mindig elképzelhető egy politikai pártban, de ennek megvannak a világos elvi és gyakorlati feltételei.”

„A demokrácia elleni nyílt, agresszív, frontális támadást hosszas orvlövész-előkészítés után nem a centrum és a kormány erői kezdték, hanem azok a politikai erők, amelyek Csurka István körül gyülekeznek” – állapítja meg Antall ugyanebben az interjúban.

Csurka István végül nem indul el az elnöki pozícióért Antall Józseffel szemben. Az őt támogatókat viszont megpróbálja az elnökségbe bevinni. Az eredmény: az elnökségben Antall József hívei egyértelmű többségben maradnak, de a radikálisok közül is többen bekerülnek.

Másnap reggel, az eredményt látva, szűk körű tanácskozáson Antall felajánlja: amennyiben úgy gondoljuk, hogy elfogadhatatlan az elnökségben a radikálisok jelenléte, ő hajlandó lemondani az elnöki pozíciójáról. Mindenki úgy nyilatkozik, hogy többségben vannak a miniszterelnök hívei, ezért vállaljuk a jövőben az elnökségen belüli vitát.

A televízió híradójának adott nyilatkozatában Antall természetesen szót sem ejt arról, hogy a megválasztott elnökség összetétel egyáltalán nem megnyugtató az MDF egységének helyreállítása szempontjából, hanem inkább a kormányról beszél. A híradó az MDF Országos Gyűléséről szóló tudósításában ezért Szabad György nyilatkozatát vágja be, miszerint az elnökségben továbbra is meghatározó többségben vannak a centrumerők képviselői.