A kompromisszumkész forradalmár

Az alkotmányozó szakbizottságban az EKA tagjai jól kiegészítették egymást. Tölgyessy kutatóintézetből jött, én gyakorló jogász voltam, Boross Imre úgyszintén, Antall történelmi dimenzióban tudott érvelni, Orbán pedig éles eszével, radikális gondolkodásával járult hozzá az eredményhez. Az ülések előtt egymás között egyeztettük az álláspontokat. Ezek a megbeszélések hoztak bennünket igazán közel egymáshoz. Tölgyessy, Orbán és Boross Imre nézeteit, kvalitásait természetesen jól ismertem az előző három hónap alapján. Antall azonban igazi meglepetés volt. Tájékozottsága, koncepciózus gondolkodása, világos érvrendszere mindannyiunkat lenyűgözött. Ő volt közöttünk az egyetlen, aki nem végzett jogot. Alkotmányjogi ismereteit s az alkotmányosság iránti elkötelezettségét mégsem vonta senki kétségbe. Ez utóbbi amúgy is valami olyasmi, amit hiába tanítanak az egyetemen. Erre vagy ráérzel, s egy életre elkötelezed magad iránta, vagy hiába tanulsz és képezed magad. Antall József, mint ahogy Szabad György fogalmazott a gyászbeszédében: „alkotmányos ember volt”.

A szakbizottság június 30-i alakuló ülésén megegyeztünk abban, hogy a július 7-i következő ülésig az MSZMP megküldi az alkotmánymódosításokkal kapcsolatos összes tervezetet és az azokat alátámasztó szakértői anyagot, a másik két fél pedig javaslatot készít az általa igényelt módosításokról. Két nappal az ülés előtt találkozott az a grémium, amelyet az EKA jelölt az alkotmányozó szakbizottságba. A megbeszélésre Tölgyessy készített egy anyagot. Ennek része volt, hogy a Preambulumot hagyjuk el, ami tele van elfogadhatatlan ideologikus lózungokkal, felejtsük el a szocializmusra történő utalásokat, de a köztársasági elnök ügyét hagyjuk az új parlamentre.

Antall kifejti, hogy az Elnöki Tanács intézményét nem lehet fenntartani. Legyen egy korlátozott hatáskörű köztársasági elnök, akit majd a szabad választások után megalakuló parlament választ, de addig is az országgyűlés elnöke helyettesítse. Hivatkozik az 1946. évi I. törvényre is. Azzal egyetért, hogy nem kell Preambulum, azzal is, hogy a szocializmusra utalást törölni kell, sőt azt mondja, elejétől végig kell menni az Alkotmányon, és egy átfogó alkotmánymódosítást kell kiharcolni, mert ki tudja, hogy alakulnak a dolgok, és lesz-e a jövőben valódi lehetőségünk, hogy beleszóljunk, milyen legyen Magyarország alkotmánya. És a lehetőség egyben kötelesség is, teszi hozzá. A magyarságnak vérében van az, amit ma alkotmányos rendnek nevezünk. Ne felejtsétek el, magyarázza, hogy az Aranybulla csak hét évvel később született meg, mint a Magna Charta. És mi törzsszövetségben, szervezetten érkeztünk ide a honfoglaláskor is. Kündüvel és Gyulával, szakrális és világi hatalommal. Szent István tehát nem a semmiből teremtette meg a magyar államot, és ez a hagyomány minket is kötelez. Antall ehhez hasonló gondolatokat évekkel később, már miniszterelnökként a televízióban is kifejtett.

A szakbizottság ellenzéki kerekasztalos delegációja előtti érvelése olyan meggyőző volt, hogy elkezdtük áttekinteni a hatályos alkotmányt az első paragrafustól, s végül ennek köszönhetően született meg az az alkotmánymódosítás, amely létrehozta a demokratikus Magyarország alaptörvényét, a köztársasági alkotmányt.

Persze Antallnak ezt az álláspontját el kellett fogadtatnia az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak vezetőivel, akik a köztársasági elnöki intézmény elutasítása miatt zárkóztak el az alkotmányozástól, és az MSZMP-vel is, hiszen ők sem akartak alkotmányozni, csupán a köztársasági elnöki intézmény megteremtéséhez ragaszkodtak. És ez sikerült neki. Megjelent valaki, aki tudta, hogy mit akar, s azt is, hogyan fogja elképzeléseit végrehajtani.