Kormányülések

JEGYZŐKÖNYV

A MINISZTERTANÁCS

1990.évi június 26-ai üléséről

(hangfelvétel alapján készült tartalmi összefoglaló kivonata)

Jelen vannak:

mint a Kormány tagjai

a távollévő miniszter képviseletében

mint a Kormány üléseire állandó meghívottak

  • dr. Kiss Elemér, a Környezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára

mint a Kormány ülésére meghívott

NAPIREND ELŐTT:

dr. Antall József: Felhívja a figyelmet, hogy az előterjesztéseket a jogalkotási törvény előírásának megtartásával kell előkészíteni és egyeztetni.

1. Előterjesztés az 1990. évi állami költségvetés egyensúlyát javító intézkedési javaslatokról

Előadó: dr. Rabár Ferenc

A vitában részt vettek:

  • dr. Rabár Ferenc
  • dr. Antall József
  • dr. Matolcsy György
  • dr. Surján László
  • Nagy Ferenc József
  • dr. Kádár Béla
  • dr. Mádl Ferenc
  • dr. Pohankovics István
  • dr. Andrásfalvy Bertalan
  • Gerbovits Jenő

dr.Antall József: Nem kíván állást foglalni, mert az a Gazdasági Kabinet holnapi, illetve a Kormány csütörtöki ülésének lesz a feladata. A vitának a kérdések exponálása és az irányok megszabása volt a rendeltetése. A kormányzatnak az új helyzetekhez megfelelően alkalmazkodnia kell és a döntések meghozatalakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy egyes intézkedések elfogadtatása politikai szempontból később nehezebb lesz. Ezért az ebben az évben elkerülhetetlen lépéseket mielőbb meg kell tenni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdaságpolitikai döntések meghozataláért nem a Gazdasági Kabinetet vagy a gazdasági tárcákat vezető minisztereket, hanem a Kormány egészét terheli a felelősség.

A Kormány dr. Antall József javaslatának megfelelően úgy foglalt állást, hogy az előterjesztést következő ülésén ismét megtárgyalja.

2. Különfélék.

- dr. Antall József: Javasolja, hogy a Kormány tagjai, valamint a politikai és a közigazgatási államtitkárok július 6-7-én az öszödi kormányüdülőben kötetlen körülmények között, egymás megismerése céljából találkozzanak.

A Kormány a javaslatot elfogadta.

- dr. Balsai István: Törvényjavaslatot készített elő arra az esetre, ha olyan döntés születne, hogy a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos népszavazás a helyhatósági választásokat megelőzné. A javaslat alapján a népszavazásról szóló törvény 31. §-ának (4) bekezdésében meghatározott 90 napos határidő 60 napra változna.

dr. Antall József: A köztársasági elnök megválasztására vonatkozó népszavazást a több mint százezer aláírás következtében az Országgyűlés köteles kiírni. A köztársasági elnök eredetileg október 14-ére írta ki a helyhatósági választást. Mindenképpen el kívánja azonban kerülni, hogy a köztársasági elnök megválasztásának módjára vonatkozó népszavazásra a helyhatósági választásokat követően késő ősszel kerüljön sor, de azt is, hogy a köztársasági elnököt a népszavazás eredményétől függetlenül az Országgyűlés megválassza. Emellett nem kívánja vállalni a késő őszig tartó hosszú átmeneti időt sem. Az SZDSZ úgy értelmezi az MDF-el kötött megállapodást, hogy az MDF minden körülmények között elősegíti a köztársasági elnök minél gyorsabb megválasztását. Ennek következtében a köztársasági elnök a helyhatósági választások időpontját két héttel előbbre hozva szeptember 30-ára írja ki. A népszavazásról szóló törvény módosítása azért szükséges, hogy a népszavazás a helyhatósági választások előtt két hónappal megtartható legyen. A menetrend szerint az Országgyűlés július 29-ére írná ki a népszavazás időpontját. A népszavazással kapcsolatban a koalíciós pártok helyes magatartása az lenne, ha a helyzetet tudomásul véve a lakosságot sem a népszavazáson való részvételre, sem az attól való távol maradásra nem ösztönöznék. A népszavazás eredményétől függően az Országgyűlés a legközelebbi ülésszakán megválaszthatja a köztársasági elnököt, vagy pedig meg kell tartani a közvetlen választást.

dr. Antall József: Javasolja, hogy a Minisztertanács hozzon döntést arról, hogy a népszavazásról szóló törvény és a választási törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot sürgősségi indítvánnyal az Országgyűléshez beterjeszti. A választási törvény módosításának a szövegét a megfelelő részletességgel a legrövidebb időn belül ki kell dolgozni.

dr. Antall József: Megítélése szerint a törvényjavaslatok benyújtása a Kormány feladata, annak érdekében is, hogy biztosítsa a helyhatósági választások lebonyolítását. Természetesen a Kormány rögzítheti álláspontját, hogy a népszavazás kezdeményezésével nem értett egyet, de az Alkotmány előírásait természetesen magára nézve kötelezőnek ismeri el.

A Kormány dr. Antall József javaslatának megfelelően állást foglalt abban, hogy a népszavazás és a választási törvény módosítására irányuló törvényjavaslatokat az Országgyűléshez sürgősségi indítvánnyal benyújtja.

- dr. Jeszenszky Géza: Szükségesnek tartja a miniszterek nemzetközi programjainak és külpolitikái érdekeket érintő tevékenységének a koordinálását. Ennek lényege az lenne, hogy kérné a látogatások bejelentését, egyeztetését, a Külügyminisztérium időbeni tájékoztatását annak érdekében, hogy a minisztereknek a szükséges segítséget megadhassa. Ez a koordinációs funkció természetesen nem jelenti azt, hogy a külügyminiszter be kíván avatkozni az egyes miniszterek tevékenységébe. Javasolja, hogy a külügyminiszter koordinációs tevékenységéről a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára bocsásson ki emlékeztetőt.

A Kormány dr. Jeszenszky Géza javaslatát elfogadta.

- dr. Jeszenszky Géza: Kéri, hogy a miniszterek nyilatkozataikban fektessenek súlyt a magyar-japán kapcsolatokra is.

A Kormány a bejelentést tudomásul vette.

- dr. Matolcsy György: Tájékoztat arról, hogy a Kormány tagjainak kiosztotta a miniszterelnök NSZK-ban és Franciaországban tett látogatásának az összegzéséről szóló emlékeztetőt.

dr. Antall József: Kéri a Kormány tagjait, hogy az emlékeztetőben foglaltakat bizalmasan kezeljék.

A Kormány az emlékeztetőt tudomásul vette.

dr. Mádl Ferenc: A Kormány kabinetjeire vonatkozó, későbbiekben megtárgyalandó előterjesztés szerint tárca nélküli miniszterként tagja lesz a Gazdasági és a Nemzetközi Gazdasági Kabinetnek is. Kéri, hogy a Kabinet tagságtól, illetve a kabinetekben való állandó részvételről a Kormány mentesítse.

A Kormány a bejelentést tudomásul vette.

- dr. Balsai István: Az Országgyűlésen kialakult szavazási helyzetre tekintettel elkészítette azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amely az állami címert határozná meg. A javasolt alkotmánymódosítás szövege a következő: „A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.” A javasolt szöveg alapján a Kormány csak egy címer-változatot terjesztene elő, amely természetesen nem zárja ki, hogy ezen az Országgyűlésen módosító indítványt fűzzenek. További indítvány esetén azonban először a módosító indítványról kell az Országgyűlésnek döntenie. A törvényjavaslat a választási és a népszavazási törvény módosítási javaslataival együtt az Országgyűléshez holnap benyújtható lesz.

dr. Antall József: Javasolja, hogy az Alkotmányban csak a koronás címerről legyen szó. Kéri, hogy a Kormány az alkotmánymódosításra vonatkozó törvényjavaslatot fogadja el, és sürgősségi indítvánnyal terjessze az Országgyűlés elé.

A Kormány az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatot dr. Antall József javaslatának megfelelően elfogadta.

- dr. Antall József: Kéri, hogy a Kormány tagjai vidéki útjaik alkalmával lehetőség szerint vegyék fel a kapcsolatot a koalíciós pártok helyi szerveivel.

A Kormány a bejelentést tudomásul vette.

 

dr. Antall József s.k.
miniszterelnök

dr. Kajdi József s.k.
a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára