„Egyetlen országnak sincs különb demokratikus hagyománya, mint Magyarországnak”- jelentette ki Antall József miniszterelnök a határon túli magyar vezetők körében elmondott beszédében.

1991. augusztus 20-án a Antall József, magyar miniszterelnök Székesfehérvárott, történelmi környezetben emlékezett Szent István királyról, az államalapításról, s annak mai tanulságairól.

Részlet Antall József zárt körben elhangzott beszédéből. "Nem hívhatom szerencsére harcba önöket, szürke hétköznapokat kínálok, de ha a veszélyeket nézzük, akkor ez igenis súlyos harc." - mondta a miniszterelnök.

Antall József a délszláv háború során Magyarországra menekült magyarok, horvátok, bosnyákok befogadását indokolva elmondja a televízióban, hogy ő különösen érzékeny erre a kérdésre, mert tanúja volt édesapja menekültek százezreinek ellátását megszervező tevékenységének.

Antall József 1992. augusztus 20-án egy tv interjúban a magyar államalapításról és annak előzményeiről beszélt.

Részlet Antall József zárt körben elhangzott beszédéből. „ A nemzeti elkötelezettséget nem tekintheti senki holmi divatjamúlt eszmének. Aki ezt nacionalizmusnak bélyegzi, vagy maradiságnak, az nem tudja, hogy mit beszél.”- mondta a miniszterelnök.

A miniszterelnök egy televízió interjúban, miközben vázolja az elért eredményeket, empátiával beszél az átalakulással járó nehézségekről, amelyek az embereket sújtják.

Részlet Antall József zárt körben elhangzott beszédéből. „Amikor diktatúra van, akkor ellenzékinek nehéz lenni, amikor demokrácia van, akkor kormánypártinak nehéz lenni.”- mondta a miniszterelnök.

Részlet Antall József zárt körben elhangzott beszédéből. "Magyarország egy olyan ország, amelyiket a nagyvilágban megbecsülnek, a szomszédaink irigyelnek, és mi magunk keserűen kritizálunk." - mondta a miniszterelnök.

1993. február végén, a boszniai válság idején a miniszterelnök megvédi a kormány külpolitikáját az ellenzéki bírálatokkal szemben