A második világháborús emlékművön a hősi halottakon kívül felsorolásra került az a több mint négyszáz nagykőrösi zsidó honfitársunk is, akik a holokauszt áldozatai lettek, valamint az 1956-os áldozat, Bartha Margit diáklány. A város ünneplő közönségén kívül cselekvő módon vett részt az eseményen a katolikus és a református egyház lelkésze, valamint Kiss János MDF-es polgármester; de ki képviselje a zsidókat?
Látogatásra hívtam meg Nagykőrösre. Ezt ő elvben elfogadta azzal, hogy a részleteket Marinovits Endrével, a kabinetfőnökkel rendezzük. 1991 okt. 22.-re esett a látogatás. Az októberi forradalom évfordulóját ott ünnepeltük Antall Józseffel. A városunk számára a látogatás tényén kívül az ünnepet tovább emelte, hogy ő avatta fel a Csikai Márta által készített második világháborús emlékművet. Az első világháborús emlékművet, Pátzai Pál alkotását a Hungária szoborral 1927-ben Horthy kormányzó úr avatta fel, rajta a közel 1100 hősi halott nevével, akik a nagy háború nagykőrösi áldozatai voltak.
A második világháborús emlékművön a hősi halottakon kívül felsorolásra került az a több mint négyszáz nagykőrösi zsidó honfitársunk is, akik a holokauszt áldozatai lettek, valamint az 1956-os áldozat, Bartha Margit diáklány. A város ünneplő közönségén kívül cselekvő módon vett részt az eseményen a katolikus és a református egyház lelkésze, valamint Kiss János MDF-es polgármester; de ki képviselje a zsidókat?
A városban nem volt rabbi. Nekem az a merész ötletem támadt, hogy egy nemzeti ünnepen nem csak a felekezetek ökumenizmusát, hanem a pártok ökumenizmusát is képviselni, jelezni kellene. Az ismertségi körömben nem adódott más, csak a parlamenti patkóban a túloldalt ülő SZDSZ-es Raj Tamás rabbi. Amikor ezt Marinovits Endrének elmondtam, gondolkodási időt kért.
Pár nap múlva szólt, hogy Antall elfogadta a tervezetet. Bölcs döntés volt és nagyon jó visszhangja volt a városban.
