Az 1991. november 14-ei kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása a kormánynyilatkozatokkal, valamint a Kormány parlamenti jelenlétével kapcsolatban
Hoztunk egy kormány-állásfoglalást arról, hogy minden, a lakosságot érintő, irritáló bejelentést csak összehangoltan, megfelelő előkészítés után lehet megtenni. Ezt azzal kapcsolatban hoztuk, hogy a Közlekedési Minisztérium előzetesen jelezte a tarifa-áremeléseket. Akkor elhangzott, kértük, hogy senki ne jelentgessen be a lakosságot lényegesen érintő ilyen bejelentést anélkül, hogy az nincs összehangolva. Ezek után a Földművelésügyi Minisztérium bejelentést tett – valami főosztályvezető-helyettes nyilatkozott – a tejáremelésről, és nem tudom, még miről, ja igen, az állami támogatás megszűnéséről, és hogy ennek milyen hatása van. Tehát, akár miniszter van jelen, akár nem, kérem, hogy a nem miniszter által képviselt tárcák részére is még egyszer közöljék, nem lehet ezt csinálni! Teremtsenek rendet a tárcáknál, hogy ne nyilatkozgassanak, és ne elmélkedjenek a főosztályvezetők és egyéb tisztviselők ilyen kérdésekről! Meg kell végre teremteni azt a rendet, hogy szóvivők nyilatkozzanak.
Napirend előtt újra a Kormány parlamenti jelenlétével kapcsolatban.
A másik dolog. Még egyszer elmondom, a Külügyminisztérium részére is. Itt már többször elmondtam két dolgot. Az egyik. Meg kell szervezni – Kajdi államtitkár úr szervezze meg –, és a minisztereket is kérem! lehetetlen dolog, hogy a parlamentben, miként a tegnapi napon is, csak a Botos Katalin volt jelen. Horváth Balázst is úgy kerítettem aztán elő, hogy még üljön be, amikor én is voltam, és így is csak ketten ültünk, szóval lehetetlen dolog, hogy ne legyen több miniszter. A politikai államtitkárok vegyesen képviselik a kormányzatot, amikor ott vannak, de ha szavazás van, a politikai államtitkárok természetesen elmennek a helyükre, és akkor a televízió kéjjel mutatja körbe a patkót. De elvileg sem helyes, függetlenül a külső megjelenéstől. Be kell osztani, hogyha plenáris ülési nap van, akkor legalább legyen jelen a Kormánynak három tagja ott, hogyha az államtitkárok visszaülnek a helyükre is. Még egyszer kérem, akár képviselő, akár nem képviselő az illető, itt egyszerűen arról van szó, hogy a kormányzatot képviseli az illető.
(Az igazságügy-miniszter mentségként felhozza, hogy a plenáris ülés váratlanul lett szerdára kitűzve, és a miniszterek a programjukat viszont egy hónapra előre betáblázták.)
Engedelmet kérek. Egyetértek a felvetéssel, de húsz tagja van a Kormánynak. A Kormánynak húsz tagjának meg kell tudni ezt oldani. Rotációval azt kell megszervezni, hogy egyszerre legyen ott három ember a Kormányból, akármilyen ügy is van napirenden. Két órára jöjjön be, utána menjen el. Hát ezt azért mindenképpen meg kell oldani. Azt nem lehet, hogy még ha az államtitkárok szavaznak is, az is pontosan ugyanazt mutatja, hogyha a kezük fel van téve – hiszen a miniszteri patkóban ott mindenki úgy szavaz –, akkor az még hangsúlyozottabban mutatja, hogy nincsenek jelen miniszterek, hanem csak a politikai államtitkárok vannak jelen. Nem ezt jelenti a politikai államtitkárok parlamenti államtitkársága, hogy a miniszterek folyamatosan távol legyenek. Egy kormány legalább három tagjának mindig jelen kell lennie. Nem tudom, hogy mi a technikája, de ezt meg kell oldani. Innen ma majd bemegyek az ülésre, és ha meglátom, hogy nincs ott csak egy miniszter, akkor visszaballagok vagy telefonálok onnan a titkárságomra, hogy most nekem kerítsenek elő minisztereket, és akkor megy a körtelefon. Az is baj, hogy gyakran még államtitkár sincs jelen. A miniszterek és államtitkárok együtt alakítják ezt a lehetetlen dolgot. Vegyék már végre tudomásul, hogy a miniszterek és államtitkárok közül valakiknek ott kell lenni. A másik dolog pedig az, hogy a politikai államtitkárok körében azt is meg kell nézni – bár ez tulajdonképpen egy szabályozatlan kérdés –, hogy a miniszterelnökségi politikai államtitkár, egyáltalán ott ülhet-e, Bár szerencsére ezt még nem tette senki szóvá. A helyettesítési rendben alkotmányjogilag tulajdonképpen ez vitatható lenne, hogy a tárca nélküli miniszterek a velük együttműködő politikai államtitkárokat beültethetik-e vagy sem maguk helyett? De mivel az Alkotmánybíróság elnökére és a házelnökre sincs semmiféle szabály, a „székügy” nincs alkotmányjogilag szabályozva, ezért egyszerűen a benyomás miatt a négy politikai államtitkárt – képviselőségtől függetlenül – ennek érdekében használjuk. De még egyszer mondom, három miniszternek feltétlenül jelen kell lenni. Most ebben a hónapban biztos, hogy mostantól kezdve a parlament szerdán is ülésezik egészen az év végéig, a költségvetésig. Na most ilyen esetben, amikor más tárcákat érintő ügyről van szó, akkor a társminisztereknek feltétlenül célszerű, hogy jelen legyenek. Ez a kérésem. Nem mondtam azt, hogy mindegyiknél ott kellene ülni, de az igazságügyminiszter sajnos azon tárcavezetők közé tartozik, akinek nagyon sokat kell ott ülnie, de gyakorlatilag eddig is ez volt. Ezt meg is kell mondanom, hogy gyakorlatilag az igazságügy-miniszter van legtöbbet jelen a parlamentben. Horváth Balázsnak mint parlamenti összekötő miniszternek szintén mindenképpen ott kell lennie. Úgyhogy ezt feltétlenül el kell érni, mert ez a parlamenti miniszteri funkcióból következik. Egyébként pedig úgy kell megszervezni az ügyeleti rendszert, hogy valamilyen forgás szerint legalább három kormánytag mindig jelen legyen, ami nem azt jelenti, hogy a többinek nem kell ott lenni. Kérem, ezt szervezzétek meg. Ennek ki kell találni a technikáját. A jövő évben pedig el kellene dönteni azt a rohadt három helyet is, amelyik eleve állandóan üresen tátong, mert például az Alkotmánybíróság elnöke nincs, soha nem volt jelen. Ez az ülésrend még az elnöki tanácsi időkből maradt itt. A köztársasági elnök számára sem ott kellene széket biztosítani, hanem egy díszpáholynak kellene lennie, ahol, mint a király megjelenik vagy megnyitja az ülést egyperces trónbeszéddel. Mindenre van példa, de olyan a világon nincs, hogy a köztársasági elnök vagy az Alkotmánybíróság elnöke a miniszterek között ül. Ehhez díszpáholy kell. A Sólyommal beszéltem is erről, ő egy díszpáholynak örülne, csak külön legyen a díszpáholy, a közjogi méltóságok díszpáholya. Valamit ki kell találnunk. Földszinten kellene kijelölnünk egy védett díszpáholyt, mint régen a királyi volt, ahol időnként megjelent. Ezt meg kell nézni, és egy helyet ki kell jelölni. Régen a delegációs terem volt a király váróterme.? Ott várt Horthy is, ha bement az ülésterembe, ahol számára külön széket tettek be. 45 után Tildy sem ült a miniszterek közé, amikor benn volt, akkor is egy külön szék volt betéve, egy karosszék a patkó előtt. S még egy. A világon ilyen nincs, hogy a sajtó odahasalhat fél méterre tőlünk. Ezt is rögzítsük, és kérem, hogy a Ház foglalkozzék vele, mert nonszensz, hogy a Reformnak? vagy mit tudom én, hogy minek a fotósa napi tíz órában ott hasal előttem, és várja, hogy mikor fogom a fülem piszkálni, hogy ezt a pillanatot lefotózhassa.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 271-274. oldalán megjelent szövege)
