A miniszterelnök kormánya tagjaival hivatalosan, levél formájában is érintkezett. (Szokta volt mondani, hogy Magyarországon III. Béla király bevezette az írásbeliséget, és ezt nem helyettesíti a szóbeliség, a telefon.) A levelek általában „Tisztelt Miniszter Úr” megszólítással, önöző formában születtek meg. Stílusuk alapján megállapítható, hogy ezeket a kormányfő általában maga fogalmazta meg és diktálta le, vagy szóbeli utasítási alapján készítette el belső munkatársa. A tisztázatot (körlevelek esetében is) személyesen írta alá, nem használt aláírási pecsétet. E levelek fölidézése is igazolja, hogy miközben a kormányfő a napi operatív ügyekbe nem szólt bele, és minden minisztere szuverén módon vezette tárcáját, figyelme mégis mi mindenre kiterjedt, milyen nagy súlyt helyezett a kormányzati munka jó megszervezésére.

(Az összeállítás Jeszenszky Gézának a Magyar Szemle 2023. novemberi számában megjelent cikke alapján készült, és időrendbe állítva tartalmazza a volt külügyminiszter által őrzött dokumentumokat, és – a kormányfő minisztereihez intézett levelein túl – Jeszenszky Géza birtokában lévő, néhány egyéb miniszterelnöki levelet is.)

A miniszterelnök felhívja miniszterének figyelmét, hogy vidéki útjai alkalmával célszerű a koalíció pártjai helyi szervezeteinek álláspontját megismerni és azt figyelembe venni.

Az MDF Országgyűlési Képviselőcsoportja által összeállított és a miniszterelnök részére megküldött igazságtételi csomagtervet (Justitia-terv) a Kormány 1990. július 5-ei ülését soron kívül megtárgyalta. Erről, valamint a Kormánynak a Justitia-terv egyes pontjaival kapcsolatos álláspontjáról, továbbá a kijelölt felelősök nevéről a miniszterelnök tájékoztatta Kónya Imrét, az MDF parlamenti frakcióvezetőjét.

Az MDF Országgyűlési Képviselőcsoportja által összeállított és a miniszterelnök részére megküldött igazságtételi csomagtervre (Justitia-terv) Antall József részletes választ küldött, amelyet megküldött minisztereinek, kérve a rájuk vonatkozó intézkedések megtételét.

A sajtókapcsolatokat és a közvélemény hiteles tájékoztatását is igen fontosnak tartotta a kormányfő. Körlevélben hívta fel erre valamennyi miniszterének a figyelmét, és igen közeli, szeptember 24-ei határidővel kérte őket minisztériumi szóvivő kijelölésére.

A miniszterelnök mindenek elé helyezte a kormány stabilitását, a kormánykoalíció együtt tartását, az Országgyűlés és a kormány közötti szoros viszonyt. Erre már a ciklus kezdetén fölhívta a kormánytagok figyelmét. A miniszterelnök alapvető igénye volt, hogy a tárca (a miniszter vagy a politikai államtitkár) „folyamatosan és szervezetten” legyen jelen mind a Parlament plenáris, mind a bizottsági ülésein, távolmaradás külföldi út esetén csak a miniszterelnök engedélyével lehetséges. Fontos, hogy „a miniszterek és a politikai államtitkárok intenzíven bekapcsolódjanak a parlamenti pártfrakciók munkájába”, nemcsak a koalíciós pártokéba, hanem indokoltnak tartotta „az ellenzéki parlamenti frakciókkal való korrekt, tárgyszerű és folyamatos kapcsolattartást is”.

 A miniszterelnök tájékoztatta minisztereit, hogy egyes fontosabb állami vezetői munkakörök államtitkári, illetve helyettes államtitkári besorolása kizárólag az ilyen munkakörtök ellátóinak javadalmazását érinti.

A Közép-Európai Fórum Akcióbizottsága civil szervezet elnökének a vajdasági magyarság helyzetéről, és a délszláv helyzetről szóló elemzését, valamint a magyar kormány szükségesnek vélt lépéseit tartalmazó levelére a miniszterelnök, tartózkodó s némileg kioktató levélben válaszolt.

A miniszterelnök kifejti, hogy az Európai Közösséggel kötött társulási szerződésből eredő feladatok végrehajtásának koordinálására tárcaközi bizottság létrehozását tartja indokoltnak. Felkéri ezért a külügyminisztert és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét az erre vonatkozó kormányelőterjesztés a határozat-tervezet benyújtására.

A miniszterelnök megküldte a külügyminiszternek Hunkár Dénes bécsi nagykövet javaslatát a Collegium Hungaricum épületének minőségi cseréjéről, és kérte a miniszter állásfoglalását a javaslatról.

A politikai élet akkori szereplői számára emlékezetes, hogy az 1992. évi költségvetést éles viták és az éjszakákba nyúló ülések után december 31-én néhány órával éjfél előtt fogadta el az országgyűlés. A miniszterelnök kritikusan értékelte a történtekeket, hangsúlyozva, hogy az nem ismétlődhet meg. Hasonlóan a határidők folyamatos megsértése körébe tartozik az 1992. január 23-án tárgyalt 3. napirendi pont (az államigazgatási feladat- és hatáskörök, köztársasági megbízottak, önkormányzatok stb. vonatkozásában), amelynek a határnapja egybeesett a Minisztertanács ülésének a határnapjával. „Tarthatatlan, hogy egy ilyen, nyolc minisztert közvetlenül érintő jogszabálytervezet ilyen későn és ilyen formában kerüljön a Kormány elé.”

Visszatérő téma volt a miniszterek és politikai államtitkárok parlamenti jelenléte, és emellett a minisztériumi apparátusok jó működésének a biztosítása. Különösen a külföldi utazások összehangolását kérte a kormányfő.

A külügyminiszter indokoltan gyakori külföldi távolléteire tekintettel Antall József fenntartja Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter szerepeltetését a helyettesítési rendben, ugyanakkor alapvető külpolitikai döntések meghozatalában magának tartja fenn a közvetlen helyettesítés jogát.

Egy fontos országgyűlési határozat bizottsági vitájában a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetői szintű képviselői a kormányálláspont ismeretének hiányában attól eltérő nyilatkozatot tettek, amit a miniszterelnök tarthatatlannak minősít, és az esetről tájékoztatást kér a minisztertől.

A miniszterelnök március 3-ai levelében megfogalmazott kritika jogosságát elismerve válaszában a külügyminiszter két helyettes államtitkári poszt betöltetlen voltára hivatkozik.

Jeszenszky Géza külügyminiszter 92.05.04-én írt levelében javaslatot tett a miniszterelnöknek a külügyi igazgatás hatékonyabbá tétele érdekében, amire a miniszterelnök támogatólag válaszolt.

A miniszterelnök a kormány megalakulásának kétéves évfordulóján Széchenyire hivatkozással köszönti minisztereinek feleségét.

Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter személyes megbeszélésen tájékoztatta a miniszterelnököt a tárcát foglalkoztató nehézségekről, amire Antall József levélben javasolta, hogy a miniszter folytasson egyeztető megbeszéléseket a társtárcákkal és ezt követően dolgozza ki a szükségesnek látott kormányzati intézkedésekre vonatkozó javaslatait.

Antall e levelében kifejti, hogy ha a Kormány valamely kérdésben állást foglal, ez minden, a Kormányt hivatalosan képviselő személyre kötelező, és ezt az álláspontot kell képviselni minden fórumon. A törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványok támogatásáról vagy elutasításáról – miniszteri felelőssége körében – viszont a törvényjavaslatot előterjesztő miniszter dönt.

Az 1993. évi költségvetés tárgyalása során a Kormány megállapodott az Érdekegyeztető Tanáccsal. A miniszterelnök felhívja a Kormány tagjainak figyelmét, hogy a megállapodást valamennyi miniszternek és az irányításuk alá tartozó tisztviselőknek be kell tartania.

Csurka István 1992. augusztus 20-án megjelent tanulmánya kapcsán előtérbe került, és hónapokon át a kormány lejáratásának eszközeként használt politikai harcok középpontjában maradt az antiszemitizmus kérdése. A miniszterelnök David Kraus Izrael Állam rendkívüli és meghatalmazott nagykövetéhez intézett levelében részletesen kifejti a magyar kormány álláspontját, utalva a két állam, a két nép, és a magyarországi zsidó közösségnek a kérdéskörben történő megnyilvánulásaiért való felelősségére.

Miután az április 8-ai kormányülésen fontos gazdaságpolitikai kérdések megvitatására kerül sor, a miniszterelnök jó előre kéri a kormány tagjainak személyes megjelenését.

A kommunikáció minisztériumokon belüli összehangolása az egész kormányzati ciklus alatt a kevésbé sikeres területek közé tartozott. A miniszterelnök ebben a levelében ezzel kapcsolatban a következő megállapítást teszi: „A nem kellőképpen koordinált tájékoztatási munka már több alkalommal keltett zavart a Kormány egészének munkájában. Éppen ezért lényegesnek tartom a jelenlegi helyzet felülvizsgálatát és szükség szerinti helyesbítését. Annak érdekében, hogy az elengedhetetlen koordináció mind a szaktárcákon belül, mind a Kormány egészének munkájában érvényesüljön, kérem Miniszter Úr hathatós támogatását és intézkedését.”

A miniszterelnök október 6-án kezdődő négyhetes kölni gyógykezelésének megkezdése előtt írásban is tájékoztatta minisztereit a helyettesítési rendről, a kapcsolattartás módjáról, és arról, hogy távolléte alatt a fontosabb döntésekre előzetes tájékoztatása mellett kerüljön sor. Kéri a kormány tagjait az egymás iránti szolidaritás érvényesítésére és a legszorosabb együttműködésre.

A miniszterelnök az Alkotmányra és a vonatkozó ME rendeletre hivatkozással négyhetes kölni gyógykezelése idejére történő helyettesítése ellátására írásban is felkérte Boross Péter belügyminisztert, egyben tájékoztatta arról, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter 1993. október 8-9-én Bécsben nemcsak külügyminiszterként, hanem a miniszterelnök képviselőjeként vesz részt az Európa Tanács állam- és kormányfői értekezletén.