Jeszenszky Géza

A miniszterelnök kormánya tagjaival hivatalosan, levél formájában is érintkezett. (Szokta volt mondani, hogy Magyarországon III. Béla király bevezette az írásbeliséget, és ezt nem helyettesíti a szóbeliség, a telefon.)

„A kormányzat előtt álló rendkívüli ~ mondhatom történelmi ~ feladatok megoldása elengedhetetlenné teszi a Parlament és a kormány fokozott együttműködését. Ennek hiányában nem számíthatunk sikerrel a Parlament támogatására, így megalapozott kormányzati céljaink sem kapják meg a kellő megértést.”?

Tarthatatlan, hogy egy ilyen, nyolc minisztert közvetlenül érintő jogszabálytervezet ilyen későn és ilyen formában kerüljön a Kormány elé. A leghatározottabban felhívom Miniszter Úr figyelmét, hogy a saját és a kormányzat területén a határidőket megtartani és megtartatni szíveskedjék. Rá kell kényszeríteni a minisztériumi apparátust a pontos és felelősségteljes munkavégzésre, amiért az alkotmányjogi és politikai felelősség Miniszter Urat terheli.

Tarthatatlannak tekintem azt, hogy ilyen súlyú alkotmányjogi-, nemzetközi jogi és külpolitikai kérdésben a tárcák nem képviseltetik magukat legalább politikai államtitkári vagy közigazgatási államtitkári (végső esetben h. államtitkári) szinten. Továbbá hogyan lehetséges a kormány állásfoglalása ismeretének hiánya, illetve az azzal történt ellentétes állásfoglalás?

Antall leszögezte, hogy „az egyes minisztériumokon belül a tájékoztatási-, nyilvánossági munka koordinálását, a minisztérium sajtótevékenységének irányítását a parlamenti-politikai államtitkárok feladatának tekintem. A nyilvánosság előtt megjelenő kormányzati munka áttekintése során tudomásomra jutott, hogy ez több minisztériumban nem így van, […]  A nem kellőképpen koordinált tájékoztatási munka már több alkalommal keltett zavart a Kormány egészének munkájában.

„Az elmúlt időszakban sajnálatos módon újból többször előfordult, hogy mind miniszterek és politikai államtitkárok, mind köztisztviselők sajtónyilatkozatokban, illetőleg az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülésén egy már elfogadott kormánydöntéssel (pl. törvényjavaslat tartalmával) ellentétes álláspontot képviseltek.

„A kormányzati tevékenységnek igen lényeges eleme a központi akarat és a helyi törekvések célszerű összehangolása, illetve ennek érdekében a kellő tájékozottság megszerzése. Indokoltnak tartom ezért annak a gyakorlatnak a következetes folytatását, amely szerint vidéki útja alkalmával célszerű előzetesen megismerni a kormánykoalíciót alkotó pártok helyi szervezeteinek az adott ügyben elfoglalt álláspontját.

A miniszterelnöki személyes választ igénylő leveleknél a választervezet elkészítését oly módon kérjük, hogy a tartalmában színvonalas és formájában igényes levél aláírásra alkalmas állapotban kerüljön át a miniszterelnöki kabinetirodára. A nagyobb horderejű és gyors intézkedést igénylő esetekben az előzetes egyeztetésre természetesen változatlanul távmásolat útján látunk lehetőséget.

Mi nem rivalizálást kívánunk a két minisztérium között, még kevésbé kívánjuk elnyelni a kereskedelmi kirendeltségeket, mi csupán az ország gazdasági érdekeivel és pénzügyi lehetőségeivel összhangban álló, koncentrált, a jelenleginél hatékonyabb és olcsóbb külképviseleti rendszert kívánunk működtetni. Ebben készek vagyunk messzemenően támaszkodni az NGKM-hez tartozó gazdasági szakemberekre, beleértve a nagyköveti posztokat…

Számos tárgyalást folytattunk a parlamenti pártokkal és a szakértőkkel, még azt is lehetővé téve, hogy a csehszlovák kormánybiztos a magyar Országgyűlésben fölszólalva érveljen a megvalósítás mellett, de az elterelést legfeljebb katonai erővel tudtuk volna megakadályozni. Ez európai integrációs törekvéseinket zátonyra futtatta volna. Ráadásul a válófélben lévő Csehszlovákia kormánya világossá tette, hogy ez háborút jelentene a két ország között, márpedig a csehszlovák hadsereg a magyarnál jóval erősebb volt.

A kétoldalú tárgyaláson Antall elérte a csapatkivonási tárgyalások óta rendezetlen pénzügyi elszámolás lezárását: az utolsó pillanatig ellenálló Gracsov honvédelmi minisztert felülbírálva Jelcin személyes döntésével az orosz fél elfogadta a „nullszaldós” megoldást.?

Tekintettel arra, hogy a javaslat „mind bel- mind külpolitikai szempontból, illetve a határon túli magyarság érdekei miatt kiemelkedő jelentőségű,” kérem, hogy a nyári dátum (1993. július 6-7.) ellenére „szíveskedjék jelen lenni a plenáris üléseken, és a képviselőcsoport, illetve a koalíciós képviselőcsoportok egyeztetett álláspontját képviselve szavazatával járuljon hozzá az említett törvények elfogadásához.

A rasszizmus, antiszemitizmus megnyilvánulásai mögött Antall a szélsőjobb és a szélsőbal manipulációját, illetve szándékos provokációkat is látott. Kifejezte bizakodását, „hogy a két ország kapcsolata, együttműködése, a magyar kormány elkötelezettsége az emberi és a kisebbségi jogok iránt elég garancia a magyarországi zsidóság biztonságához.”?

A kormányfő sokoldalú figyelme miniszterei családjára is kiterjedt. Gondolkodásának és emberi érzéseinek hű kifejezője az a levél, amit kormánya valamennyi minisztere feleségének küldött.