Az 1992. október 29-ei kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása a közigazgatás-korszerűsítési program kapcsán többek között arról, hogy a politikai változás mennyiben érinti az apparátust, indokolt-e a programban csak megemlíteni a köztársasági megbízottak hatáskörét, a megyék helyzetét
Verebélyi államtitkár úr hozzászólása előtt, hogy reagálhasson, így első betekintés után van egy pár részletkérdésem, például az 59. oldalon, ahol az anyag arról szól, hogy többpártrendszerben milyen a személycsere egy politikai változás esetén. Na most ezt olyan anyagnak kell elvileg tekintenünk, ami nyilvánvalóan közigazgatási programként, ráadásul a Kormány közigazgatási programjaként majd nyilvánosságot kap. Ezért olyan felelősséget igényel ennek minden szava, minden mondata, ami nem állhat semmilyen esetben találgatás szintjén. Ha azt mondjuk, hogy mit jelent a közigazgatásban a változás, az lehet, hogy gyakorlatilag azt jelenti, sőt, biztos vagyok benne, hogy egy kormányzati változásnál, ha erre sor kerülne, mondjuk, egy másik oldal kerülne hatalomra valamilyen formában, az egy bizonyos idő után mélységben változtatna a közigazgatási tisztviselők beosztásán is. De egy ilyen programban elvileg megállapítani csak azt lehet közjogi értelemben, hogy a miniszter és a politikai államtitkár változik, és nem lehet találgatni, hogy például a személyi titkárral mi történik, vagy mi történik mással. Ők a közigazgatási apparátus részei, akiket nem most találtak ki. A miniszter személyi titkárát például elvileg, de az elmúlt időszakban vagy akármelyik korszakban is a miniszter az apparátusból emeli ki, és utána ő marad az apparátusban, mondjuk, osztályvezetőként. Ilyennel nem lehet a közigazgatási reformban foglalkozni, hogy mi történik változás esetén a kabinetben. Elvileg és közjogi alapon egy kormányalakításnál nyilvánvalóan a miniszter és a politikai államtitkár személye változik automatikusan. Éppen ezért ilyen nem lehet benne. A másik dolog, most a kisebbségi törvényjavaslattal összefüggésben, tehát bizonyos elvekkel, amelyek a nemzeti kisebbségi kérdést érintik, ha ezzel is foglalkozik az anyag, ennek például a közigazgatási vetületeivel. Továbbá a köztársasági megbízott esetében nem ébreszthetünk kétségeket a köztársasági megbízottaknak a jelenlegi jogszabályi rendelkezésekből fakadó hatásköréről azzal, hogy azt mondjuk, tisztázni kell a köztársasági megbízottnak a feladatkörét vagy nem tudom, hogy fogalmaz. Ez azt jelenti, hogy most hatáskörükbe nem tartozó vagy jogkörüket túlhaladó feladatokat adunk nekik. Tehát ilyen megfogalmazás nem lehet, mert azt a kérdést veti fel a tervezet, mintha mi olyan feladatokat telepítenénk a köztársasági megbízottakhoz, ami nem jogos. Tehát azért mondom, hogy amikor egy programról beszélünk, akkor arra kell gondolni, hogy egy ilyen program kikerül, azt ma értelmezik, és a mai értelmezés szerint az mit jelent. ugyanez vonatkozik a megyék viszonyára, hogy valóban a jelen körülmények között mit akarunk a megyék esetében? Valóban akarjuk-e, hogy a megyéknek ilyen funkciója legyen, és vissza akarunk-e lépni, vagyis bizonyos értelemben erősíteni akarjuk-e a megyéket, ez is egy kérdés. Mindenesetre, ha levegőben lóg egy ilyen megállapítás, az semmiképpen nem jó. Másik dolog, megint csak egy apróság, az 52. oldalon, területközi szervezeteknél van vizsgálat, amelyek több megyét átszelő, úgynevezett vonalas állami szolgálatokat igazgatnak. Hát ezt nem tudom, hogy ez annyira bevett terminológia-e, hogy vonalas állami szolgálat, hogy ezt tényleg így, egy ilyen közigazgatási szakmai programban így célszerű-e használni. Azután vannak benne olyan leíró részek a Miniszterelnökségről is, amik további kérdéseket vetnek fel. Szóval magyarul, vannak hivatali, adminisztratív tevékenységi körök, amiket világosabban kell kapcsolni egy parlamentáris demokráciában a jogállamban közjogilag eleve meghatározott funkcióihoz, és vannak bizonyos hivatalszervezeti, hivatali kérdéseket érintő részei, amelyeket azért bizonyos nagyságrendiséggel kell tárgyalni. Szóval én a magam részéről hasznosnak tartanám, ha ezt azért még egyszer áttekintenék, de ezt semmilyen miniszterelnöki intenciónak nem kérem tekinteni, ezeket csak most személyes véleményként mondtam el. Azért vágtam elébe, hogy esetleg Verebélyi államtitkár úr ezeket megismerje, és rögtön reagálni is tudjon mindarra, amit elmondtam.
(Több hozzászólást követően, Müller György, a MEH helyettes államtitkára szerint – bár többen ezt szorgalmazták – konkretizálni azért sem szükséges tovább ezt a programot, mert a Kormány nyáron elfogadta azt a feladattervet, amely ’94-ig évenkénti bontásban a felelősök megjelölésével meghatározza a feladatokat. Ez a program vagy koncepció pontosan ehhez a feladattervhez szabja meg az irányokat.)
Én visszaadom miniszter úrnak a szót annyi megjegyzéssel, hogy amit a végén mondott Müller György, a ’94-ig terjedő időszakra vonatkozóan lehet meghatározni programszerűen, hogy a jelenlegi Alkotmány alapján, a jelenlegi törvények alapján mik azok, amiket a végrehajtás során követni akarunk, és legfeljebb mik azok, amik jogalkotási feladatot is jelentenek, ami szükségessé tesz bizonyos módosításokat. de ez nincs minden esetben egyeztetve. Elmondja a történetét például az Alkotmányban rögzített miniszterelnöki rendszernek, elmondja a miniszterelnöki feladatokat és ezeket a kérdéseket, és utána nem mondja, hogy kell-e vele csinálni valamit vagy nem kell csinálni. Ezt lehet, hogy tapintatból nem mondja, de akkor minek beszél róla, ha másfél éven belül erre nem kerül sor. Vagy minek olyan kérdéseket elmesélni, ami után semmi feladatot nem mond, hogy kellene csinálni, hanem egyszerűen elmondja a jelenlegi Alkotmányban is rögzített álláspontot. Tehát azért kell eldönteni, hogy itt egy praktikus, másfél éven belüli programról van-e szó, hogy a jelenlegi Alkotmány, a jelenlegi önkormányzati törvény, a miniszterekre, államtitkárokra vonatkozó jogszabályoknál ebből következően kialakult kormányzati struktúrán belül milyen végrehajtandó feladatok vannak. Vannak benne tanulmányba való kérdések, és ha valaki közigazgatási koncepciót, egy tanulmányt ír, akkor erről írhat bármit. De, ha ezt egy Kormány adja ki, az mindig politikai szándékot kell, hogy takarjon, mert azt is feltételezik róla. A műhelyében bárki bármivel foglalkozhat, annak semmi akadálya, sőt feladata adott esetben a közigazgatás elemzése akár a Belügyminisztérium kutatócsoportjának vagy a Miniszterelnökség jogászai is bármit vizsgálhatnak. De, ha már ide kerül a Kormány elé, és a Kormánynak a fejbiccentését és jóváhagyását kapja, onnantól az már politikai kérdés. Akkor már az anyag tartalmával kapcsolatban már mindenki a politikai szándékot feltételezi, hogy mit akarunk csinálni. Tehát ez azért egy lényeges differencia. Akkor első olvasatban megtárgyaltuk. Kérem annak megszervezését, hogy a közigazgatási államtitkárok is foglalkozzanak vele. Ha a politikai államtitkárok testülete is véleményt kíván nyilvánítani, nyilván erre is megvan a lehetőség. Az anyag alapos, újabb áttanulmányozását követően, ha az egyes tárcáknak véleménye van, akkor célszerű, hogy azt az államtitkáraikon keresztül képviseljék, és így kerüljön sor a véglegesítésre, jól meggondolva, hogy milyen műfajról van szó, milyen célt szolgál, és milyen formában kerüljön mint kormányanyag elkészítésre. Még egyszer mondom, ha tanulmány készül, az tanulmány. Ha Kormány elé kerülő, Kormány jóváhagyásával kimenő anyag, akkor viszont kormányzati politikai anyag, amelyik minden szavának politikai súlya van.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 362-364. oldalán megjelent szövege)
