1991. év

Mielőtt rátérünk a napirendekre, néhány előzetes tájékoztatást szeretnék adni. Az egyik, hogy a mai sajtó is közli, amire utaltam is a parlamentben a március 19-i beszédemben, hogy vannak alapkérdések, amelyekben a törvényhozási munka felgyorsítása érdekében is szükség van a Kormány és ellenzék, vagy a kormánykoalíció és ellenzék tárgyalásaira, mert bizonyos alapkérdésekben a parlamenttel szemben is kialakulnak bizonyos ellenérzések, és ez politikai megnyilatkozásokban bizonyos szélsőséges elemek malmára hajtja a vizet. Én úgy látom, hogy e pillanatban nem kell arra gondolni, hogy akár jobb-, akár baloldali szélsőséges elemeknek komoly bázisa lenne Magyarországon, de mindenesetre a működő és alkotmányosan működő demokrácia szempontjából vannak negatív eshetőségek, amiket el kell kerülni. Én erről beszéltem tegnap az agrárértelmiségi fórumon is, a mai újságban is ezek olvashatók. Ezzel kapcsolatban viszont a Fidesznek van egy kezdeményezése, és e kezdeményezésről szeretnék most – előzetes tájékoztatásul – beszélni, miután itt nemcsak a Kormányról van szó, hanem a három kormánykoalíciót alkotó pártról is, és miután a parlament szabadságon van, a frakciók nem működnek, sőt, úgy tudom, az MDF vezetői közül is többen elmentek szabadságra, ezért nekem, miután ez tegnap volt, egyetlen fórum a mai, ahol mind a Kormányt, mind pedig a három koalíciós pártot tájékoztathatom. Surján László elnök úr jelen van a Kereszténydemokrata Párt nevében, Horváth Balázs mint az MDF ügyvezető alelnöke, és Ügyvezető Elnökségének a vezetője, és itt van Kiss Gyula alelnök úr is, bár a Kisgazdapárttól nincs itt Nagy Ferenc elnök úr. Tehát tegnap Orbán Viktor felkeresett, és arról kívánt tájékoztatni, hogy ma fognak egy sajtókonferenciát tartani. A sajtókonferencián ők azt fogják kezdeményezni, hogy a parlamenti munkának a meggyorsítása érdekében, és néhány alapvető kérdésben meg kellene a parlamenti pártoknak egyezni, illetve tárgyalni kellene, nem több, mint két-két embernek. Hozzátette, hogy a Kormány gazdasági programját a Fidesz elfogadja alapprogramként, tehát ők abból indulnának ki. Ilyen kérdések: a külső adósság kezelésének alapelvei, privatizációs stratégia, antiinflációs program, költségvetési kérdések, agrárszférát érintő stratégiai döntések, külgazdasági stratégia, világkiállítás ügye, azután a népszavazási törvény módosítása, ami nagyon fontos, és ebben ők elfogadnák – legalábbis a Fidesz – az MDF által beterjesztett 500 ezer fős létszámot. Továbbá esetleges alkotmánybírósági, közigazgatási bíráskodással kapcsolatban, ha fölmerülne új alkotmánykodifikációs munkálatainak az elindítása, ami egy többéves dolog. Az önkormányzati tulajdonkörének pontos meghatározása, összefüggésben a tulajdonviszonyokat érintő más törvényekkel, a lakásgazdálkodási koncepció alapelvei stb. Tehát a Fidesz a mai napon kíván egy ilyen sajtótájékoztatást tartani, és ebben ők ezt a javaslatot megteszik. Én, ami a mai újságban is benne van, részben azért is, mivel ezt a kezdeményezésüket is ismertem, és ez a kezdeményezés hasznos elemeket tartalmaz, másrészt azért, mert mindenképpen megteszik, és a társadalom rokonszenvvel fogad egy ilyet, mert a társadalom úgy érzi, hogy parlamenti pártok csetepatéja stb. hátrányosabb, ezért szükségesnek tartottam, hogy a kormányzat részéről ez megjelenjék a sajtóban. Tehát ma tartják a sajtóértekezletet arról, hogy stratégiai kérdésekben a pártok, a parlamenti pártok tárgyalásokat folytassanak, hogy ne engedjék át a terepet a parlamenten kívüli erőknek. Úgy gondoltam, hogy ezt mindenképpen hasznos ismertetnem. Tehát semmi más nem történt, mint hogy ők úgy érezték korrektnek, hogy ezzel megkeresnek más politikai vezetőket. Engem úgy keresett meg Orbán Viktor, hogy kötelességének érzi, hogy egy nappal előbb ebben a kérdésben tájékoztasson, hogy ők ezt a kezdeményezést a mai napon egy sajtóértekezleten meg fogják tenni. És mivel ugyanerről a kérdésről beszéltünk, úgy érzem nem áll ellentétben a mi általános felfogásunkkal, tehát nem látok benne semmi károsat. Az más kérdés, hogy itt el kell kerülni annak a látszatát, mintha itt valamilyen kerekasztaltárgyalás lenne, el kell kerülni annak a látszatát, mintha hat párt állna a kormánnyal szemben. Tehát nagyon fontos, hogy Kormány és kormánykoalíció a pártok bevonásával változatlanul egységet alkosson. Tehát elképzelhető, hogy a pártok képviselői általában – az ő javaslatuk szerint két személy – egyeztessen. Nyilván nem határozzák meg, hogy a Kormány mit csináljon, az szükség szerint a Kormány dolga, de ez azt jelentené, hogy bizonyos kérdéseket előzetesen meg lehetne beszélni. Arra a kérdésre vonatkozóan azt mondtam, hogy egy ilyennek csak akkor látom értelmét, ha a sajtó nincs jelen, mert különben a karzatnak játszanak a résztvevők. Azt mondta, hogy az ő részükről ezzel teljesen egyetértenek, és valóban csak utána kerüljön sor sajtótájékoztatásra. Azt nem tudja, hogy az SZDSZ ezt el fogja-e fogadni, vagy nem, de ők is csak akkor látják értelmét. Tehát tulajdonképpen ebben a stádiumban van ez az egész, hogy ő erről engem a tegnapi napon tájékoztatott. Ennyit szerettem volna erről elmondani, és semmiféle egyéb dologba én nem mentem bele, minthogy ezt meghallgatom, és szimpátiával fogadom azt, hogy meg kell gyorsítani a törvényhozás munkáját és megszüntetni a parlamenti pártoknak a fölösleges vetélkedését, és kifelé való játszását stb., mert ezt mindenképpen el kell kerülni. Na most a másik kérdés, amit szeretnék elmondani, hogy van egy – ez a régóta húzódó ügy –, hogy a Kormánynak legyen a televízióban lehetősége megszólalni rendszeresen, „Kabinetkérdések” címen. Most nem tudom már eldőlt-e a nap, talán először kedd, de ez nem végleges. A Kormány kéthetente kap egy helyet, ahova majd, folyamatosan megbeszéljük, hogy mikor, kik nyilatkoznak, s milyen kérdésekről. Ezt jól elő kell készíteni, ezt itt fogjuk koordinálni, de ezt úgy kell megcsinálni, hogy egyrészt az aktualitása is mindig meglegyen. Másrészt, amilyen kérdések előtérben vannak, azokat felelve, azok is nyilván jelen legyenek. Ez azt hiszem 20 perc kéthetente. Ez az egyik. Most a közbeeső héten, amikor ez nincs, akkor a televízió azt kezdeményezte, hogy ne a Kormány, hanem a parlament legyen. Tehát a parlamenti pártok tartsanak szintén egy ilyen vitát, tehát ők egyensúlyra törekszenek, de nem úgy, hogy a Kormánnyal szemben az ellenzék kap – mert ilyen hírek is elterjedtek el – lehetőséget, hanem a parlamenti pártok szerepelnének, a hat párt. Na most én ezzel egyetértenék, hogy a hat párt bizonyos kérdésekről tartson ilyen politikai vitákat, ez ugyanis mindenképpen elősegítené a munkánkat. Itt lehet különböző vélemény, de én azt hiszem, hogy figyelve a sajtót és egyes megnyilvánulásokat, a sajtóban is vannak olyan jelek és egyes megnyilvánulásokban is, hogy egy kicsit megijedtek a parlamenti ellenzék egyes képviselői. Sőt a sajtó egyes személyiségei is attól tartanak, hogy bizonyos szélsőséges hangok, a parlamenten kívüli hangok fölerősödnek, és ezért hajlanak már afelé, hogy furcsa módon már dicsérő mondatok is jelennek meg olyan hozzánk „közel álló” lapokban, mint a Népszabadság és a Magyar Hírlap is, amelyekben egy-egy glosszaíró, még nem a legrosszabbnak tekinti a ténykedésünket, úgy ítéli meg, hogy egyelőre még nem lenne helyes megbuktatni ezt a Kormányt, mert mégiscsak ez a legjobb stb. Tehát ilyen jellegű megnyilvánulások is vannak már, amihez nem kell, hogy illúzióink legyenek, ugyanis ezek ugyanannak a hisztériának a részei, amelyik eddig más módon nyilvánult meg. Most ezt, a hisztéria alapján, úgy érzékelik, hogy jobb, ha ezt a stabilitást ez a kormányzat fenntartja, sőt az egyik lap azt idézte – azt hiszem a Magyar Hírlap –, amiben én Strausszra hivatkoztam, hogy helyes, ha lefedi a parlamenti politikai mezőny mindazokat a potenciális erőket, amelyek károsan befolyásolnak. Na éppen ezért itt van egy ilyen lehetőség. Itt politikailag kell eldönteni, hogy most, amikor kormányprogramot megjelentetünk, átadunk, az ágazatok készítik programjaikat – a gazdasági ágazatok –, akkor ebbe az irányba menjünk, ami egyben tompítja az ellentéteket, tompítja ennek a nyilvános kifejezésre juttatását, és a parlamentet munkaparlamentként mutatja be, a pártokat pedig konstruktív tárgyalóknak. Én úgy gondolom, hogy akár a nemzetközi arculatunk szempontjából, a külső stabilitás szempontjából, akár a magyar közvélemény megnyugtatása szempontjából is ez lenne a helyes stratégia, ha ezt most elfogadnánk, és ebbe az irányba mennénk. Azon belül a Kormány kezdeményezése is nyilvánvaló, hiszen csak a Kormány jelenlétében kerülhetne ezekre a tárgyalásokra sor. Sőt Orbán Viktor is azt kérte, hogy én nyissam majd meg, tehát ők ebben partnernek kínálkoznak. A másik lehetőség, aminek pártjainkon belül is vannak hangadói, hogy konfrontálódni kell, nem tárgyalni stb. tehát tovább folytatni ebbe az irányba, és a másik oldalon is vannak ennek természetesen hívei. Ez abban nyilvánulna meg, hogy most, amikor az SZDSZ, az MSZP stb. meghirdetik, hogy ők is csinálnak kormányprogramot, akkor ez a mostani csend, esetleg egy ilyen vihar előtti csend. Tehát nem kizárt, hogy megterveznek egy ilyen kampányt április második felétől, amely kampány keretében bemutatják az ellenkezőjét. Ennek is vannak hívei mindkét oldalon. Én a helyzetet úgy ítélem meg – nem tudom, hogy igazam van-e –, nemcsak a helyi választások alapján, hanem általában az emberek véleménye alapján, és nem a közvéleménykutatás alapján, mert ezek nem érdekelnek. Ezek a közvéleménykutatási eredmények, hogy 1000 embert hogy választanak ki válaszadásra, ezt tudjuk, ennek vannak természetesen értékei, figyelemmel is kell kísérni, de nem szabad ezeket valamiféle abszolút számokként nézni. Tehát én úgy látom, hogy a magyar közvélemény ebben a feszült helyzetben, áremelések, anyagi, egyéb kérdések miatt nem vágyik a konfrontációnak ilyen napi, látványos megnyilvánulásaira, és nemzetközi hatásában sem föltétlen hasznos. Ezért tehát hasznosnak tartanám jó és meghatározott feltételek mellett az ilyen hatpárti tárgyalásokat a kormányzat és a hat párt részvételével alapkérdések megvitatására. Mindabban, amit ők is tudnak, hogy nem lehet másképp csinálni, abban ők is vállalják a felelőséget, ezért tartanám ezt jónak. A televízióban a magam részéről helyesnek tartanám, ha kormánypártok jó erőkkel, jó debatterekkel,? jó szakemberekkel leülnének, és ugyanennek megfelelően – keddtől – a televízióban hangot adnának. Ezt szerettem volna még elmondani. Egyébként a Kormány magatartásának, Magyarország helyzetének külföldi ismertetése az mindenképpen hasznos. Botos Katalin említette éppen most, hogy a BBC? meghívta – ha jól értettem – Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetéről egy ilyen interjúra, természetesen a Kormány összpolitikáját képviselve és gazdasági elveit ismertetni. Én ezzel egyetértek, hogy ilyen meghívások esetén mindig összehangolva lépjünk fel. Általában azt kérem minden tárgyalásnál és gazdasági kérdéseknél, mindenhol, külföldi vagy egyéb tárgyalásoknál, hogy mindig összehangolva, a különböző tárcák szempontjait képviseljék. A kormányzat munkájában nagyon fontosnak tartom, hogyha bárki kimegy, az mindig – kormányközi tárgyalásokról beszélek most – tudja azt, hogy a külföldi kormány mindig egységes kormányt vesz alapul. Tehát, ha innen kimegy bármelyik miniszter, a közoktatásügyi miniszter, vagy ahogy idejön a lengyel honvédelmi miniszter, a lengyel honvédelmi miniszter is általános politikai kérdésekről, vagy gazdaságpolitikai kérdésekről is esetleg tárgyal, vagy kérdéseket tesz föl. Tehát rendkívül fontos, hogy megszokja mindenki azt, hogyha bárhova kimegy, bármely tárca tulajdonosa, egy nyugati kormány azt mindig kormánytagként fogja elsősorban föl, ezért tájékozottsággal kell rendelkeznie a Kormány egész politikáját illetően. Ha részleteiben nem is, de ellentéteset soha ne mondjon azzal, mint ami a Kormány általános politikája. 

 

 

Végeredményben a három koalíciós partner megállapodhat egymással, hogy ki adja a fő szóvivőt. Szerintem a három koalíciós párt megállapodhat abban, hogy az egyes témáknál ki vigye a koalíció nevében a szót. Legfeljebb egy kiegészítő mondatot tesz a másik. Ebben kell megállapodni szerintem, mert ennek megvan az az előnye, hogy kifejtik a véleményüket. Viszont, ha hárman ott vannak, akkor nem kényszeríti arra az ellenzéket, hogy ők is egy álláspontot foglaljanak el, hanem akkor nyugodtan tudnak háromfélét is elfoglalni.

 

 

Annyit szeretnék tehát mondani – én úgy gondolom, és ezt ők is így gondolják, legalábbis az Orbán Viktor előadása alapján úgy vettem ki –, hogy természetesen változatlanul, ahogy én is ezt kifejtettem, és a mai lapokban is benne van, hogy nekünk egy pluralista demokrácia rendjének, szabályainak megfelelően kell egymással dolgozni. Egyelőre nem is ez a problémánk. Legalább olyan probléma, hogy a saját pártjainkban, itt elsősorban egyes képviselői felszólalásokra, vagy a Torgyán-jelenségre – ami majd csak megoldódik – utalok, miután sokkal élesebben vetődnek fel ezek a kérdések. Horn Gyula is beletartozik ebbe személy szerint, aki igen agresszív periódusát éli most a Kormánnyal szemben. de úgy veszem, és úgygondolom, hogy nem kell a Kisgazdapártnak lenyilatkozni – legalábbis nem tanácsolnám, ha szabad ezt így fogalmaznom –, hogy a Fidesz őket ezzel nem kereste meg, hogy ezt a Fidesz részéről egy konfrontációnak vegye. Ezt azt hiszem, hogy sokkal inkább úgy kell értelmezni, hogy ők személy szerint nem voltak olyan jellegű kapcsolatban az elmúlt időszakban a Fidesz vezetőivel, illetőleg a Kisgazdapártban az elnököt – úgy értesültem, hogy – nem tudták elérni. Inkább azt javasolnám, hogy te vedd kézbe inkább velük a tárgyalást adott esetben, ha szükséges. Oláh Sándor nem volt itt, kórházban volt. Torgyán volt a frakcióvezető, nincs másik frakcióvezető, tehát a Kisgazdapártból a jelen politikai szituációjában ezekben a napokban, mert most két-három napról van szó, ha akartak volna, sem tudtak volna tulajdonképpen kivel beszélni. Tehát nem lenne jó ezt így megfogalmazni. Jobbnak tartanám, ha ezt ezeknek a személyi, betegség, távollét stb.-nek tudnátok be. Nem tanácsolnám a Kisgazdapárt elnökségi ülésén sem ebben a formában exponálni, mert félreérthető lenne. Ők nem kívánták a Kisgazdapárt kirekesztését. Ellenkezőleg. Ők szívesen tárgyalnának ebben, mert azt kifejtették, hogy a hat parlamenti pártot e tekintetben együttesen kívánnák bevonni a tárgyalásokba. Azt hiszem, hogy ezek a külön konfrontációk, amik itt szóváltások és egyebekben történtek, ebből a szempontból nem értékelendők túl. Egy kérdés van, ami világos, hogy a Fidesz és a Kisgazdapárt képviseli egymástól a legtávolabbi álláspontot programjában a földkérdés és a reprivatizáció kérdésében. Ez mondjuk egy ideológiai alap. A másik pedig kifejezetten ezek a személyeskedő jellegű megjegyzések, amelyek a parlament utolsó hónapjaiban előfordultak, ezzel azon az alapon, hogy tárgyalásra sor kerül, nem érdemes foglalkozni vele. Mert, ha a Kisgazdapártban tisztázódnak a személyi kérdések, és egyértelművé válik a frakció stb., akkor Oláh Sándor, ha kijön a kórházból, péntek körül – legalábbis azt hallottam, hogy magas vérnyomása van – akkor ővele gondolom, hogy fognak tudni tárgyalni.