Az 1993. február 11-ei kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása a Kossuth-díj és Széchenyi-díj 1993. március 15-ei adományozására vonatkozó javaslattal kapcsolatban.
Köszönöm, akkor térjünk a Kossuth-díjra, Széchenyi-díjra. A Széchenyi-, Kossuth-díj Bizottság rendszerével kapcsolatban muszáj elmondanom a mechanizmusát a döntésünkhöz, mert itt nehogy félreértések legyenek. Különböző szervezetek, szervek, minisztériumok, szövetségek, az Írószövetségtől a gépipari, nem tudom, milyen szövetségig tesznek javaslatot. Azonkívül minden különféle személyek is tehetnek javaslatot, és ez kerül egy rendeletben hozott szakbizottság elé. A szakbizottságok utána a javaslatok alapján válogatnak, minősítenek, rangsorolnak. Ezt követően került sor a szakbizottságok elnökeivel kibővített főbizottság ülésére, és ott még egyszer átrostálták az egész névsort, és végül maradt a főbizottság, amelyik főbizottság hozta ezt a javaslatot, ami most előttünk van, többszöri szavazás után. A főbizottság hosszú sorban 42-t javasolt, de mi 30 és 35 között tudhatunk csak adományozni, mert nincs többre pénz. Tehát ebből következik, hogy még további faragásokat kellett végrehajtani. Ők rangsoroltak is bizonyos értelemben, és ezt figyelembe véve kellett dönteni. Na most, én azt javasolnám, hogy Kajdi József, aki egyben ennek a testületnek a titkára is, még mondjon egy rövid ismertetést.
(Kajdi József, a MEH közigazgatási államtitkára tájékoztatást ad arról, hogy bár több javaslat is érkezett nagydíjra, azonban a főbizottság csak egy személyt, Kosáry Domokost, az MTA elnökét jelölte nagydíjra, aki viszont 1988-ban kapott Állami Díjat, ami jogelődje a Kossuth- és Széchenyi-díjnak. Ma Magyarországon hivatalosan az Életmentő Emlékérem mellett ez az egyedüli olyan állami kitüntetés, amellyel pénz jár, viszonylag nagy összegű pénz, ami ráadásul adómentes. A főbizottság 42-nél föladta a további faragást, rábízva a Kormányra, hogy az esetleges húzást elvégezze. A miniszterelnökkel a főbizottság rangsorolása alapján elkezdték a rostálást, ezért most a Kormány előtt 34 név szerepel.)
Ezek a személyek tehát mind nagyon nagy többséggel megszavazottak. Legyen szabad még valamit elmondani ehhez az egész Kossuth-díj, Széchenyi-díjhoz. Itt mi örököltünk megint egy rendszert, amit tulajdonképpen kellő időben nem módosítottunk. Ez lehet, hogy, sőt, elismerem, hogy valahol ebben hibásak vagyunk, én is. Tudniillik olyan szakbizottság is volt, hogy kereskedelmi? Szóval olyan kategóriák is voltak, hogy Kereskedelmi Szakbizottság, viszont ipari így már nem volt. Ezért javasoltak például dél-baranyai Füszért?)-igazgatót. Szóval, ami hát nem megfogható. Itt azt az elvet a főbizottság utána kimondta, hogy – illetve már a szakbizottságokkal megerősítve –, hogy vessünk el minden olyat, ami abba a kategóriába tartozik, hogy nem ellenőrizhető, mint például a legjobb fejőnő. Szóval, ahogy ezt csinálták a Rákosi-érában, vagy egy kohász vagy egy martinász stb. Hát, ez az egy sajnos benne maradt. De a bizottság kimondta azt, hogy csak művészi életműért vagy egyes korszakért, vagy megfogható tudományos alkotásért lehet az életműdíjat kapni, tehát például nem lehet menedzserségért. Tehát nem lehet ilyen tevékenységért, és ilyen nyilvánvalóan a politikai vagy egyéb tevékenység is. Tehát csak megfogható szakmai vagy művészi tevékenységért lehet díjat adományozni. Ez most benne van, úgyhogy a főbizottság eleve már azokat a neveket törölte a szakbizottsági szinten, akik ebbe nem tartoztak.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 870-871. oldalán megjelent szövege)
