1991. év

(Kupa Mihály pénzügyminiszter közli, hogy ez a kormányszóvivővel is már leegyeztetett anyag. Egyetlen kérdése van, hogy a gyógyszerügy is kerüljön-e bele.
Surján László népjóléti miniszter ezzel óvatosan bánna, ezért szerinte csak utalás legyen a gyógyszeráremelkedés vonatkozásában a piaci viszonyokra, valamint arra, hogy ez még érdekegyeztetésre kerül.
Ezt követően vita alakul ki arról, hogy ez a közlemény tájékoztatására hol és mikor hangozzék el, illetőleg hogyan kerüljön kifejtésre.)

Antall József: Na most, ha összejön ez az anyag, akkor ennek a végleges megszövegezésénél, kvázi az eladhatóságánál ehhez ellenérvek és kiegészítő anyagok kellenek. Tehát kell egy érvrendszer, hogy eladható legyen a különböző sajtótermékeknek. Ehhez összehasonlításokra is szükség lenne, olyanra, hogy mi történt a Szovjetunióban, mi történt Romániában, ezekben az országokban mennyivel emeltek, vagy hogy Csehszlovákiában ez idő alatt mi történt. Tehát azt állandóan hangsúlyozni kell minden beszélgetésnél, hogy itt nem csak speciális magyarországi viszonyokról van szó, és ne az előzményekhez hasonlítsák az árakat, hanem a környezethez. Azt nem tudom, hogy melyik tárca tudja ezt összehozni, vagy hol áll rendelkezésre egy olyan gárda, akik ezt ebben az irányban is meg tudják fogalmazni, mert megint félő, hogy enélkül a legjobb szereplőkkel is itt a televízióban felsülünk, nem fogjuk tudni elmagyarázni, ezért kellenek ezek az anyagok, ráadásul úgy, hogy ez mindenkinek a rendelkezésre álljon, és ezt folyamatosan kellene biztosítani.

(A nyilatkozat tartalmához is többen hozzászólnak, köztük Surján László, aki szerint a nyilatkozatban ki kell hangsúlyozni, hogy egy bizonyos kereskedelmi aktivitásnak, illetve lobbizásnak a megtörése irányában mozdulunk és kell mozdulnunk.)

Antall József: Azt minden esetben el kell mondani – a korábbi általános interjúkban elmondtam én is –, hogy itt a monopóliumok megtörése, versenyeztetés a cél. Azt is el kell mondani, hogy az áremelkedés nem mind kormányzati intézkedés kérdése, ugyanis az emberek még mindig azt hiszik, hogy ezekben a kérdésekben még most is kizárólag a Kormány dönt, és nem veszik tudomásul, hogy a piaci viszonyok teremtették meg ezt. Ezt el kell mondani, hogy piaci viszonyok teremtették meg ezt a helyzetet, és ez a szomszéd országokban is bekövetkezett, ahol áttértek a piacgazdaságra. Ki kell hangsúlyozni, hogy ott az árak milyen mértékűek, nem tudom, hogy hányszorozódtak meg. Tehát ebben az irányban kellene az érvrendszert kidolgozni, és a kifejtésre, magyarázatra felkért minisztereket nem azért jelöltem ki, mert én nem kívántam ebben most részt venni, merthogy el akarom kerülni az esetleges népszerűtlenséget, hanem ezért, mert még mindig szükségessé válhat egy további menet, amikor már nekem kell megszólalnom ebben az ügyben.

(Surján László megjegyzi, nem kell minden adut kijátszani, ez teljesen világos.)

Antall József: tehát félreértés ne essék, én nem szoktam kivonni magamat a kényes ügyekből. Tehát nem ezért nem szólalok én most meg. Első menetben még jöhet egy öbölválság is, tehát nem lehet tudni, hogy milyen kritikus helyzet áll elő ugyanezekben a napokban.

(Für Lajos honvédelmi miniszter felveti, hogy a nyilatkozatok során ne csak a rosszat mondjuk el, hanem mutassuk meg az alagút végét is.
Ezzel egyetért Surján László, aki hozzáfűzi, hogy érzékeltetni kell, hogy egyszerre kell a piacgazdaságra áttérni, egyszerre kell a rubelről a dollárra áttérni és az ártámogatásokat leépíteni.)

Antall József: Szóval ezeknek mindenképpen benne kell a szövegben lennie. Én azt tapasztaltam az eddigi beszédek során, hogy ősi dolog, de háromszor, ötször el kell mondani dolgokat. Tehát ne higgyük, hogy ami nekünk evidens ebből, az más számára is az. Azt újra el kell mondani, és benne kell lenni az alapszövegben, abban az alapszövegben, ami remélhetőleg megjelenik a sajtóban egészében, mert ezt sokan fogják olvasni. Kézről kézre fogják azt a számot adni, ezért ebben legyen benne újra minden, tehát benne legyenek ezek a külső gazdasági hatások is. Egy-két mondat, nem túl sok, de ez ki legyen egészítve egy ilyen emocionálisan is eladható szöveggel. Ami nekünk már természetes, nem természetes még mindig a közvéleménynek, és az, amit Für Lajos mondott, azt pedig abban a formában, hogy tényleg a fordulatot most hajtjuk végre. Ha nem is mondhatjuk azt, hogy már kifelé megyünk, de a fordulatnak és a piaci viszonyokhoz igazodása a magyar gazdaságnak benne kell lennie. Most ez egy ilyen jelentős szakasz, és ennek ez az ára, és az árak csak utána tudnak lemenni. Szóval ezt valahogy el kell mondani. Megígértük, hogy megmondjuk, hogy a legrosszabbat is megmondjuk, ezért most ezt is megmondjuk, és azt is, hogy mit várhatnak, hogy feltehetően mi lesz még év közben.

(Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter a közlemény nyelvezetét kifogásolja, mert szerinte túlságosan „közgazdaságiul” szól, sokan nem fogják megérteni. Példaként említi a következő mondatot: „a Kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít az inflációs várakozások lehűtésének”.)

Antall József: Szóval ez, mondjuk, nyilván szónoki fordulat, érti Andrásfalvy miniszter úr is, hogy mi a lehűtés ebben az esetben, de ténylegesen ezt úgy kell megmondani, hogy most még az infláció fokozódik, még ugrik, ez tetőzik, de majd utána, az év folyamán elindul lefelé, ha nem következik be valami rendkívüli esemény stb. Szóval ilyen formában, tehát magyarul, népszerű nyelvre le kell fordítani. Lehet aztán írni még ebből esszét, mindent lehet írni több társadalmi, műveltségi réteg szerint csoportosítva.

(Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter javasolja, hogy tudatosítani kellene, hogy vannak olyan árnövekedések, amelyeket például a rosszul működő kereskedelem gerjeszt. A termelő nem akarja növelni az árat, sőt esetleg csökkenteni akarja, de nem tudja, mert a kereskedelem legyengült. Tehát el kell választani a felelősséget.)

Antall József: Hát ezt világosan meg kell mondani, hogy ez a cél, továbbá azt is, hogy mindenütt, ami van, az árak befolyása, a kínálat, a kereslet, a verseny stb., ez már nem az állam, nem a kormányzat által történik a továbbiakban. Támogatjuk mindazokat a lépéseket, amik az árak csökkenését eredményezik, így lerövidítjük az utat a termelőtől a fogyasztóig, erősítjük a fogyasztói érdekvédelmi tevékenységet stb. Szóval ezeket kell megpróbálni közérthetően, jól megfogalmazni. Itt azért mindjárt érdemes megemlíteni, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak egy kereskedelempolitikai stratégiát kell ehhez egyeztetni a Pénzügyminisztérium árrendszerével és a tényleges kereskedelempolitikával, mert a szabad ár mellett azért elő lehet segíteni a monopóliumok megszűnését, mert az nem fog magától ilyen gyenge piaci viszonyok mellett rögtön megtörni, azért azt lehet befolyásolni. Úgyhogy kérem, hogy egy ilyen kereskedelempolitikai koncepciót a miniszter nagyon sürgősen terjesszen elő.

(Bod Péter Ákos kijelenti, hogy már dolgoznak rajta, mert jelenleg van most egy versenyellenes koncepció is, vagyis szükség van kartellellenes, trösztellenes fellépésre is.)

Antall József: És ugyanez vonatkozik a termelő és kereskedelem viszonyára. Itt az alacsony termelői árak mellett óriásiak a fogyasztói árak, ezért ezeket kell befolyásolni. Azért mondom, hogy a liberalizáció nem azt jelenti, hogy itt ne lehetne bizonyos eszközöket igénybe venni.

(Szabó Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára változatlanul kifogásolja a közlemény tartalmát. Miután az áremelések nagy része majd az év folyamán történik, ezért a Kormánynak nem az áremelésekről kellene beszélnie, hanem azokról a gazdasági folyamatokról, amik voltak és lesznek. Szerinte nem szabad az összes rosszat egy kupacba összetolni, és ezt egyszerre tálalni. A közleményben olyanokra is kell utalni, hogy mi az, ami már eldöntött kérdés, mert a parlament eldöntötte, mi az, amiről még tárgyalunk, mi az, amiről még megegyezések történnek. Ezeket szét kell darabolni.)

Antall József: Én javaslom egyébként, hogy Szabó Tamás – aki a közérdek-egyeztető – a megfogalmazásban is vegyen részt az érdekegyeztetési ügyek kormánymegbízottjaként. Pontosan tudja, hogy hol, milyen érzékenységekbe szoktunk ütközni az eladhatóság terén. Amit elmondott, ezt nem véletlenül mondta, hiszen ennek az egész gazdaságpolitikának és ennek az egész stratégiának az eladásában, ami ennek az évnek a feladata, ezek mind olyan fontos kérdések, hogy javasolnám, hogy ebbe őt kapcsoljuk be. Továbbá kérem figyelembe venni mindazokat a tapasztalatokat, amelyek már az előző áremelkedésnél is jelentkeztek. A pozitívumok kiemelésével, amit lehet, összehasonlítás, pozitívumok és kiegyenlítés. Szóval a sokkolás nagyon szép mint metodika, de ebben az esetben túl nagy a sokk ahhoz, hogy ez ne legyen benne, és a szöveget úgy kell elkészíteni, hogy ezt fogják olvasni. Szóval mi a megállapodás, hogy az MTI? leadja az egész szöveget?

(László Balázs kormányszóvivő megerősíti, hogy az MTI le fogja adni az egész szöveget, sőt másnap majd az újságok is.)

Antall József: Hát ebben nem vagyok olyan nagyon biztos. Egyébként azt egyáltalán nem tartanám rossznak, hogyha a Nemzeti Bank elnöksége sem neutralizálódnék ezen kérdésben, úgyhogy kérem a Surányit felhívni, Surányi is szerepeljen. Az nagyon fontos a Mester Ákosnál, hogy a Nemzeti Bank képviselve legyen. És még egy: az agrárszférát sem lenne szabad kihagyni élelmiszerek stb. kérdésében. Fontos itt is az összehasonlítás, még egyszer nem ismétlem el. És nagyon fontos az egésznek a szervezése. Tehát tulajdonképpen azt, amit Hajnal érsek mondott, hogy az egyház helyettesíti a rendőrséget, ez most tulajdonképpen azt a szerepet fogja betölteni. László Balázs mint szóvivő megszervezi az egész hétvégén, úgyhogy, ha itt bármilyen ütközés van, akkor rosszul szervezte.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 180-184. oldalán megjelent szövege)