1991. év

(Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter elmondja, hogy a gazdasági program végrehajtásának egyik jelentős és társadalmilag is nagy jelentőségű, egyben persze kellemetlen eseménye, amikor a lakossági energiahordozók árához kell hozzányúlni. A tavaly év végi gazdasági programviták során világossá vált, hogy a dotációs csökkentési törekvések következtében előbb-utóbb nőni fognak azok a szolgáltatási tarifaárak, termékárak, amelyeken támogatás van. Bár a Kormány azt vállalta, hogy a fűtési idény befejezése előtt ebben a körben nem hajtja végre az áremelést, azonban a költségvetésben beállított összeg nem teszi lehetővé a halasztást, sőt már a tavasz folyamán kiderült, hogy így is elfogyott az erre beállított összeg, ami 10 milliárd volt. Az áremelésre június 1-jével kerül sor, és ez csak a fogyasztói árakat érinti alapvetően azért, mert a dotáció megszűnik.)

Antall József: Akkor még az államtitkári értekezletet hallgassuk meg először, és utána Schamschula György államtitkár úrnak adom át a szót, aki ennek a csomagnak a közvéleménnyel való elfogadtatása ügyében kiküldött kormánybizottságot is vezette.

(Kajdi József a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tájékoztatja a Kormányt arról, hogy az államtitkári értekezlet kétszer is tárgyalta az anyagot átérezvén annak a súlyát, hogy – amire utal egyébként maga az előterjesztés is – „…kiváltható társadalmi reakció nagysága és minősége is túlmutathat az elmúlt év végi taxisblokád méretein”. Két javaslatot fogalmazott meg az értekezlet: a távhőszolgáltatás esetében a tényleges fogyasztáshoz igazodjon a díjazás, ami havi számlázás kérdése is. A másik javaslat szerint június 1-jén a benzin árából a 6,20 forint literenkénti biztosítási díjat ki kell venni. Hangsúlyozza, hogy a legnehezebb kérdés ennek az eladhatósága.)

Antall József: Akkor most átadom a szót Schamschula államtitkár úrnak.

(Schamschula György munkaügyi politikai államtitkár tájékoztatja a Kormányt, hogy a bizottságban mire jutottak az eladhatóság érdekében. Először is az erről szóló közleményben, ahol részletesen felsorolják az árakat, nem szabad semmit sem elhallgatni. Továbbá kihúzásra javasolja a közleményből azt a részt, ami arra utal, hogy „ahol a termelői árak még magasabbak, mint a most életbe lépő fogyasztói árak, ott ez a különbség a jövőben fokozatosan megszűnik”. Szerinte ne ingereljük a lakosságot azzal, hogy egy 30%-os inflációs szintnél még mindig lesznek áremelkedések. Bízik abban, hogy ez különösebb lakossági felindulás nélkül fog keresztülmenni, de sajnos fel kell készülnünk arra is, hogy szélsőséges erők kihasználják az ebből fakadó elégedetlenséget, és megpróbálnak ezzel kapcsolatban fellépni és nyugtalanságot kelteni. Nincs más eszközünk, mint a tv-vel, sajtóval való befolyásolása az ügyeknek.
Többen hozzászólnak, néhányan felvetve azt is, hogy ha a termelői árakat csökkentik, akkor már nem olyan magasak ezek a fogyasztói áremelések.
Schamschula György kezdeményezi, hogy a Kormány vonja össze a két napirendi pont tárgyalását – a másik előterjesztés az egyes lakossági csoportok fokozott szociális támogatásáról szól –, mert akkor a kormánytagok rálátást kapnak arról, hogy milyen szociálpolitikai lépésekkel próbáljuk kompenzálni ezt az áremelést, ugyanis a sajtóban is ezt a kettőt egyszerre akarjuk megjelentetni.)

Antall József: Azt hiszem, hogy azt megoldhatjuk, hogy a szavazást a kettővel kapcsolatban együtt fogjuk végezni. Tehát azért próbáljuk tárgyszerűen most még az itt fölmerült kérdéseket összegezni, utána rátérhetünk a szocális részre, és a végén együttesen foglalunk állást. Ezt el tudom képzelni, ha a Minisztertanács ezzel egyetért, de tematikailag először próbáljuk meg ezt az első napirendi pontot még rendezni, és a végső állásfoglalás lenne a két napirendi pont összevonásával. A másik kérdés: itt két javaslat van. Az egyik, hogy politikai értelemben ez a Kormány legsúlyosabb, a lakosságot legsúlyosabban érintő és politikai reakciókat kiváltható intézkedései közé tartozik. Úgyhogy az egyik, amit nagyon fontosnak tartok, minden lehetőséget kérek megvizsgálni a kiegyenlítésre, minden lehetőséget arra, hogy milyen gazdasági intézkedéseket tehetünk. Nem tudom, hogy amit Szabó Tamás elmondott, mint elmaradt intézkedéseket, ezt a Gazdasági Kabinet nem tárgyalta? Itt olyan intézkedésekről, olyan komplex dolgokról van szó, amiket a Gazdasági Kabinetnek feladata, ha úgy tetszik számonkérése is a tárcáktól, hogy együttesen jelenhessenek ezek meg. És ezt elég felelősségteljesen igyekeztünk azzal előkészíteni, hogy minden ilyen kérdésben minden tárca kerüljön bevonásra. Sőt, külön foglalkoztunk még ennek a lakossággal való megértetésével, mivel egy nagyon kritikus pontról van szó. Itt a taxisblokádot is megemlítették, ezért külön felhívom a figyelmet arra, hogy rendkívül fontos a nyilatkozatok megtétele. Már csak pszichológiai szempontból is nagyon rossz lenne, ha itt nyilatkozatot tenne Kardosné, az iparügyi tárca szóvivője. Nem szoktam ilyen kérdésekben állást foglalni, de felhívom a miniszter úr figyelmét, hogy Kardosné most ne szólaljon meg. Úgyhogy ő ne szólaljon meg, miniszter úr tiltsa meg, hogy ebben a kérdésben, ameddig ez át nem megy, megszólaljon, ugyanis rendkívül káros lenne ennek az egésznek a tálalása szempontjából. A másik dolog, hogy minden körülmények között érthető és konkrét nyilatkozatot kell tenni. A párttörténetben volt szokás állandóan százalékban megadni az adatokat, például a gabonát, hogy hogy fejlődött a Szovjetunió. Ez ingerli az embereket, ha nem értik, hogy miről van szó. Úgyhogy a nyilatkozatban igenis, ahol megmagyarázunk, ott legyen érthetően felvezetve, ahol kell. Ott meg kell mondani a konkrétumokat az indokolásokkal, és egy együttes csomagként kell majd az egészet tulajdonképpen eladni.

(Többen hozzászólnak, kérdéseket is feltéve az ipari és kereskedelmi miniszternek, aki igyekszik minden kérdésre válaszolni. Különösen vitatott kérdés az, hogy nem lehetne-e egyes cégeket megfogni a verseny oldaláról, akik monopolhelyzetüknél fogva nagy nyereséget könyvelhetnek majd el az áremelés révén.)

Antall József: Tessék akkor, még megkérdezem, hogy Bod Péternek a válaszait a feltett kérdésekre az érintettek elfogadják-e? A közleménnyel kapcsolatban majd később, mert abban maradtunk, hogy a szociális csomaggal együtt szavazunk. De mielőtt még visszaadom a szót, az első, amit szeretnék még elmondani, hogy a Kormány akkor hozzon egy olyan döntést, hogy megkeressük a Versenyhivatalt ebben a kérdésben. Kormányként keressük meg, ugyanis a törvény azt mondja, hogy a törvény védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, és a felsorolásban benne van az is, hogy a Versenyhivatal a fogyasztók érdekeit is védi. Tehát a törvény hatálya kiterjed a fogyasztóra. A fogyasztó a megrendelő, nehéz ezt úgy értelmezni, hogy ne lenne benne. Olvasom, „tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül, különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő, vagy veszélyeztető módon, vagy az üzleti tisztesség követelményei [...]” stb., tehát a fogyasztó benne van. Úgy gondolom, értelmezésem szerint, a Versenyhivatal köteles eljárni, ha a Kormány éppen a fogyasztók védelme érdekében, és annak érdekében, hogy érvényesülhessen a verseny – de ezt majd elő kell készíteni –, kéri fel és teszi fel a kérdést. Ezt kérem megfogalmazni. Melyik lenne még olyan vállalat, amelyikre említés történt? Mineralimpex?? Kupa Mihály nem azt mondta?

(Kupa Mihály megerősíti, hogy a Mineralimpexet mondta, és nem tudja, az MVM-et nem kellene szintén megnézni.)

Antall József: Én nem kívánok most ebbe belemenni. Az a javaslatom, hogy akkor a Kormány hozzon egy, az előbb említett állásfoglalást egyelőre a kőolajipari vállalatra, amivel a miniszter is egyetértett. Az a kérésem, hogy ha még hasonló javaslata van, akkor a Gazdasági Kabinet legközelebbi ülésén gondolják át. Ez egy lehetséges út, ahol ilyen felmerül, vagy ilyen érzésünk, kételyünk van, akkor megvizsgáltatjuk ennek a feltételeit. Akkor a Kormány állásfoglalása alapján kérjük föl Vissi Ferencet, a Versenyhivatal elnökét. ez az egyik.

(Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a Miniszterelnök Tanácsadó Testületének vezetője közbeszól, hogy a pénzügyminiszter nem a Villamosművekre gondolt?)

Antall József: Nem, ő a Mineralimpex szót használta. De most ebben nem foglalunk állást, most csak a kőolajban foglalunk állást. Nem tartanám helyesnek, ha így további vállalatokat ötletszerűen bedobnánk. Ezt vizsgálja meg a Gazdasági Kabinet. Itt ezzel kapcsolatban egyetértés van, mivel a miniszter már megtette ezt a lépést. Ezért javasolom, hogy ezt ebben a formában rendezzük. Tehát akkor ezzel egyetértettünk.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 244-247. oldalán megjelent szövege)