1991. év

(Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter elmondja, hogy a Kormány előtt lévő anyag az úgynevezett Kupa-programhoz, tehát a makrogazdasági programhoz csatlakozó részprogramok, vagyis az ágazati programok szerkesztett változata. Kénytelen azonban felhívni arra figyelmet, hogy a Kupa-program óta eltelt időben megváltozott a gazdasági helyzet, és sajnos nem előnyünkre, ugyanis beütött az aszály, felgyorsult a Szovjetunió dezintegrációja, és a Gulf-háború, az öbölháború nagyon megnövelte az olajszámlát, illetve a bizonytalanságot. Ehhez járult még a szubvenció megszüntetése és a liberalizáció. Az új külpolitikai helyzetben ez az a történelmi pillanat, amikor a pótlólagos erőforrások tárgyában meg kell szólítanunk azokat a potenciális szövetségeseket, akiktől várható bármilyen támogatás. Igazából nem kapott a Magyar Kormány támogatást, segélyt, kedvezményes támogatást az elmúlt két évben. Nem is hiba, hogy mi az adósság pontos törlesztését és a mindenáron való talpon maradást mondtuk, és a lengyel megoldással szemben mi a piacgazdasági megoldást választottuk. Most viszont valamilyen pótlólagos erőforrást kell találni és ezt a struktúraváltáshoz, piacváltáshoz is felhasználni, mert máskülönben pótlólagos erőforrások nélkül nagyon nehéz lesz ezt a sorvadást megállítani. 
A vitában többen hozzászólnak, részben megkérdőjelezve, hogy egyáltalán ki kell-e adni ezt az anyagot.)
 
Antall József: Elnézést, hogy közbeszólok, de délután háromnegyed három van, és még csak az első napirendi pontnál vagyunk. Most nem szeretném, ha ebbe belebonyolódnánk, mert bár, azt hiszem, tényleg szívesen hallgatja mindenki Kádár Béla miniszter úr fejtegetéseit. Itt a kérdés most az, hogy most milyen stratégiai távlatokba megyünk el, de ma még kilenc napirendi pont van. A kérdés az, hogy ezzel az anyaggal, ami ide előterjesztésként került, mit tegyünk? Felmerül a kérdés, hogy ebben a formában ez nyilvánosságra kerüljön-e, vagy szükséges-e az egyeztetése? Ehhez szóljunk, vagy olyan részhez, amit kifogásolunk, de tényleg most csak a lényeget mondjuk. Rendkívüli minisztertanácsot is hajlandó vagyok stratégiai célzattal összehívni, ha szükséges, de most itt végig kell mennünk a lényegen.
 
(Többen ismét hozzászólnak, köztük Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, aki elmondja, hogy az államtitkári értekezlet jelentőséget tulajdonított a megjelentetés kérdésének, és ő épp ezt tartja a fő eldöntendő kérdésnek, ugyanis az anyag ebben a formában azért eklektikus, és a benne lévő részprogramok nem minden tekintetben passzolnak, a makro-, az úgynevezett Kupa-programhoz.)
 
Antall József: Mielőtt továbbadom a szót, megjegyzem, hogy azért kormányprogramról van szó. A kormányprogramban jóváhagytunk egyszer egy – ha már így „folklorizálódott” – Kupa-programot, ami tulajdonképpen benne van a Megújhodási Programban. Azt a programot akkor a Kormány elfogadta. Ebből következik az, hogy nem lehet más formát találni, ugyanis ilyen nincs, hogy minisztériumi program. Folyamatosan vetődik fel a vitákban is, hogy mi a minisztériumok álláspontja. Szeretném legalább a miniszter urakkal és a politikai államtitkár urakkal megértetni, hogy a minisztérium az egy hivatal, egy nagyra becsült hivatal, amelyiknek az a feladata, hogy közjogi értelemben a felelős miniszterek alatt hivatalként működjék. De ne hadakozzanak a minisztériumok a minisztériumokkal. Közjogi értelemben miniszterek vannak, nincs minisztérium, legfeljebb a Kormány van, ha az 1848. évi III.-ra? megyünk vissza. a minisztériumoknak nem lehet programja, hanem van a kormányprogram, és a kormányprogramnak van a miniszterekre vonatkozóan Kormány által elfogadott részprogramja, ami a kormányprogram keretében a saját szakáguk szerinti része. Miután van egy kormányprogramnak első része, a második és a harmadik rész is kormányprogram lehet. Nincs ilyen, hogy külön valamiféle minisztériumi, vagy egyéb program. Ebből következik, hogy ezt az anyagot össze kell egyeztetni az első programmal, és ahol nyilvánvaló ellentmondás van, azt fel kell oldani. Ahol levezethető valami az általános részből a részletesre, a részletes ágazati kérdésben az már a felelős miniszternek a területén belüli kérdés, de az nem állhat ellentétben az első résszel. Tehát eklektikus anyag nem jöhet ki, mert ilyen olvasmánnyal nem látjuk el Magyarország népét. Ennek következtében csak egyféle dolog lehet, ha ez nem alkalmas arra, mert bárki, bárhol ellentmondást talál a három részben, akkor még nem mehet ki az anyag. A részkifejtés az lehet több, lehet más, de nem lehet ellentétes az első résszel. Tehát nem tudom, hogy hol van a vitatható rész, de ennek a gazdasági programnak ebben az értelemben homogénnek kell lenni és Kormány által jóváhagyottnak. Tehát abban az esetben, ha ez jelen pillanatban a Kormány által eredetileg elfogadott programmal ellentétes, akkor ezeket ki kell küszöbölni. Egyébként itt már nem Kupa-program, nem a Pénzügyminisztérium programjáról van szó, már felejtsük el egyszer ezeket az állandó kategorizálásokat, hogy „a minisztérium”. Kormány van, miniszterek vannak, és a miniszterek alatt vannak közhivatalok. Ez az egyik. A másik dolog, hogy mit jelenítünk meg. Az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda? az nem egy előterjesztő, az ipari és kereskedelmi miniszter alá tartozik, ezért akkor ez a hivatal nem jelenik meg a tárcákkal egyenrangúan. Az előterjesztők között maximum az önálló, országos hatáskörű szervezetek lehetnek. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy nagyon kérem, hogy ne hívjanak ide szakértőket olyan szervezetektől, amelyek kívül esnek a Minisztertanács körén. A minisztereknek, vagy politikai államtitkároknak, közigazgatási államtitkároknak, vagy helyettes államtitkároknak és Nemzeti Bank elnökének és alelnökeinek a saját maguk alá tartozó szervezetek, intézmények anyagáról be kell tudni számolni. Ha nem a miniszternek, akkor a helyettes államtitkári körrel bezárólag. Azért lehetetlen dolog, hogy a, nem tudom milyen, az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda helyettese, vagy nem tudom, kije a Minisztertanács ülésén vegyen részt mint előterjesztő. Ez a kormányzásnak a teljes félreértése, úgyhogy eleve már csak ezért sem lehet. Az Iroda a kisvállalkozási fejlesztés részét képezi. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság? a tárca nélküli miniszter alatt minisztériumi rangú, ha úgy tetszik, de mindenképpen eddig is országos hatáskörű szervként működött. Tehát ebből kiindulva a kérdés a következő: ha ezt az eklektikusnak nevezett programot előterjeszti Kupa Mihály pénzügyminiszter a jelentés szerint, akkor tisztázzuk, hogy mi áll ellentétben, mi az ebben kimutatható ellentmondás az alapprogrammal? 
 
(Bódy László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megjegyzi, hogy a részprogramoknak vannak olyan részei, amelyek kormányprogramnak az egységes monetáris politikára vonatkozó megfogalmazásaival, az egységes szabályozásokra vonatkozó törekvéseivel, a jegybanki kamatpolitika egységességével ellentétesek. 
Többen hozzászólnak, köztük Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter is, aki elmondja, hogy a privatizációnál, az élelmiszeripari meg az egyéb vállalatoknál és a földdel kapcsolatban is az anyagban nagyon nagy szerepet szánnak a külföldi értékesítésnek, a külföldi tőkének. Emiatt vidéken már hallotta, hogy a Kormány kiárusítja az országot, és gyarmat leszünk. 
Surján László népjóléti miniszter pedig az összedolgozás hiányosságát veti fel, valamint költői kérdésként még azt is, hogy a fél évvel ezelőtti keretek között elkészített anyagnak ma ugyanazok-e a keretei?)
 
Antall József: Itt egyet szeretnék csak közbevetőleg mondani, hogy ez feltétlenül abba a hibakategóriába tartozik, hogy jelenleg van a Statisztikai Hivatal alatt egy Gazdaságkutató Intézet, amelyik nem nekünk dolgozik, hanem a nem tudom kinek. Adva van egy Ipargazdasági Intézet,? azt hiszem az iparügy alatt. Nem?
 
(Bod Péter Ákos kijelenti, hogy már levágták tavaly. Nincs.)
 
Antall József: Akkor a Pénzügyminisztérium alatt van a régi tervgazdaságinak a jogutódja. Itt vagyunk háttérintézményekkel, ahol ott ülnek a kutatók, és ellentétes célzattal gyártanak anyagokat, de hát mi a fenének! Még Rabár pénzügyminiszterségének időszakában, szeptemberben kértem, hogy hajtsuk már végre ki ezekből a gazdaságkutató intézményekből azt, hogy legyen a Kormánynak egy pontosan erre a célra szolgáló intézménye. Most még mindig ott ülnek ezek az emberek, és ahelyett, hogy ilyen politikai rablóvezérekként a televízióban mutogatnák magukat a Kormánnyal ellentétes programok fejtegetésével, ehelyett gyártanák a pontos programokat. Sajnos nem történtek meg ezek az intézkedések. A Központi Statisztikai Hivatal? elnöke? közölte, hogy készségesen lemond erről a műintézetről. Ott van a Pénzügyminisztériumnál, hát el kell dönteni, hiszen az az intézet erre való. Elismerem, hogy a közigazgatási tisztviselő, aki ügyintéz napközben, az nem képes erre a feladatra. Hogy ha ezekben az intézményekben ott lennének a szakemberek, és olyanok is lennének, akik a Kormány politikai, gazdasági programjában részt vettek, akkor ezt meg kellene tudni nekik csinálni. Azt hiszem, feladatot nem kapnak ezek az intézetek, és senki nem nyúl hozzájuk. Úgyhogy ez az alapkérdés. Nem tudom, mi van ezekkel az intézetekkel.
 
(Szabó Tamás pénzügyi politikai államtitkár megjegyzi, hogy rengeteg javaslat készült, leginkább az összevonásukról, de döntés nem született ez ügyben.)
 
Antall József: Egy határozat volt arra, hogy itt egy összevont Gazdaságkutató Intézet? jön létre. Kérem szépen, most kérdem, a Gazdaságkutató Intézet nevében beszélhetek, mert az a Miniszterelnökség alá tartozik, ami a Statisztikai Hivatal része, az már egyik bázis. Ott van a volt Tervgazdasági …
 
(Szabó Tamás: Az becsapható bármilyen intézménybe. 
Bod Péter Ákos megjegyzi, hogy az Ipari Kutató Intézet? is létezik, csak leolvadt kicsit, úgyhogy nem vették igénybe.)
 
Antall József: Szabó Tamás államtitkár kapja most ezt a feladatot, és Kajdi Józseffel előkészíti a kormányhatározatot, hogy ezt hajtsák végre, és dolgozzák ki azonnal az összevonást.
 
(Bod Péter Ákos visszatérve a napirendi pont anyagára, úgy véli, hogy a részprogramok összeboronálását már nem lehet megcsinálni, ugyanis más a fejlettségi szintje ezeknek a programoknak, ezért ezek harmonizálását nem lehet elvégezni, valamint jó részük már publikálásra is került, ezeket a szakmai közvélemény már ismeri.)
 
Antall József: Igen, de akkor máris levettük a Kormány napirendjéről. Ezt az első oldalt letépjük, ezt a második oldalt is letépjük, és akkor itt van egy tartalom, és akkor ez egy házi olvasmány, de a Kormány nem foglalkozik vele. Azt is meg lehet csinálni, hogy elkészül mégiscsak az összefésülése, és felülvizsgáljuk az egészet. Felülvizsgáljuk a Kupa-programnak az elavult részeit is, ami az első részben volt, egy új átdolgozással azt hagyjuk jóvá, és együttesen adjuk ki. Ezt is meg lehet csinálni. Végeredményben itt arról van szó, hogy ez egy három-négy éves időszak. A legtermészetesebb dolog, hogy részletekben elkészült, és akkor kiadni tényleg füzetként, könyv alakban csak akkor szabad, amikor összehangolttá, egységessé válik. Nem lehet kétféle anyagot kiadni kormányprogramszinten. Szóval ezt nem győzöm hangsúlyozni, nem lehet egy tárcának vágya. Vágya lehet otthon, amit elmesél a feleségének. De itt, a kormányprogramban nincsen vágy.
 
(Újra többen szólnak hozzá, köztük Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, aki változatlanul támogatja, hogy legyen összehangolt program, és menjen is ki. 
Schamschula György munkaügyi politikai államtitkár szerint Magyarországon nem lehet gazdaságpolitikát csinálni foglalkoztatáspolitika nélkül, ez az anyag viszont nem tartalmaz foglalkoztatáspolitikát, ezért nem javasolja az anyag kiadását. 
Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter kritikája pedig az az anyaggal kapcsolatban, hogy nincsen pragmatikus cselekvési program benne, az konzisztensen hiányzik belőle. 
Boross Péter belügyminiszter szerint lehet programot csinálni egy szombat délutánra, de semmiképpen nem lehet egy kormány gazdasági programját ilyen felfogásban megszövegezni. Úgy véli, ezek automatikusan két hónap múlva elavulnak. 
Még néhány hozzászólást követően.)
 
Antall József: A kérdés úgy vetődik fel, hogy ha ezt most egy ilyen előtanulmányként nem emeljük kormányprogram szintjére, és lekerül róla az eleje, akkor, miután elvileg a Kormány három-négy éves programnak, sőt még egy átmeneti időszaknak szánta magát a Kupa-programot, akkor, ha együtt van az anyag, célszerű ezt korszerűsíteni, és célszerű évente tulajdonképpen felülvizsgálni. A változó körülmények között akkor azt lehet csinálni, hogy miután elkészül az utolsó anyag, akkor visszamenni az elejére. Nem lehet kiadni ilyen kéziratos programpontot csak az utolsó hetek eredményeinek figyelembevételével. Tehát, ha mi most kiadjuk ezt, és a Kupa-programot nem módosítjuk, és jön a költségvetés, hiszen ez tulajdonképpen költségvetési program is egyben. A költségvetést csinálja meg a Pénzügyminisztérium. Ha mi most elfogadunk egy kormányprogramot, akkor annak alapvető feladata az ágazati vonatkozásban is, hogy költségvetési előzményként jelentkezik. Költségvetési előterjesztés ez. Úgyhogy vagy azt tudjuk csinálni, hogy most ez megmarad, mint egy olvasmány, és nem emeljük kormányprogramszintre, és ahogy elkészül a gazdasági és a humánszférára vonatkozó része, tehát, ha addig megmarad tulajdonképpen a gondolatisága ennek, akkor egy kibővített Gazdasági Kabineten belül eldőlhet, hogy ebből mi születhet meg, lévén, hogy parlamenti és közjogi kötelezettségünk nincs ilyen programnak kötelező erővel a parlament asztalára való letételéhez. Nincs ilyen kötelezettségünk, de ez egy politikai válasz, egy politikai döntés, ha ilyet leteszünk. Ha pedig egy ilyet leteszünk az asztalra, ezt csak együttesen lehet letenni, akkor ezzel a címmel: hogy „Előszó”. Az „Előszó” csak annyit tartalmaz, hogy ez az anyag ekkor és ekkor készült. A Kupa-program módosítható, ahol szükséges, de csak szinkronba hozott anyagot lehet most már kormányprogramként kiadni. Végeredményben akkor a Kupa-programnak egy pszichológiai hatása is nyilvánvalóan szükséges volt ebben a szituációban. Ha viszont most a költségvetési vita előtt kiadunk egy programot így, akkor a költségvetési vitában a másik oldalnak a kezébe adtunk egy tankönyvet magunkról. Most vagy olyat tudunk csinálni, ami alátámasztja a költségvetési előterjesztést, de akkor ennek erre kell kiterjedni, és az akkor csak korszerű és homogén lehet. Ha viszont ezt nem tudjuk teljesíteni, akkor viszont nem szabad kiadni. Úgyhogy azt javasolom, hogy azzal egyidejűleg, hogy itt megnézik ezt a jelzett háttérintézetet, hogy az hogyan szervezhető újjá, annál is inkább, mert ez is költségvetési kérdés, mégpedig a jövő évi költségvetést érintő alapvető kérdés, hogy még változatlanul megtartjuk-e ezeket és milyen formában. Épp itt az ideje, hogy ebben döntsünk. Egyébként vizsgáljuk meg az összes ilyen háttérintézményt. A másik pedig, hogy akkor ezt az anyagot visszaadjuk a Gazdasági Kabinetnek, és elkészül a 4. rész, amelyik a foglalkoztatáspolitikát is tartalmazza. Kérem utánanézni, hogy mi a leggyorsabb idő, ami alatt ez elkészül. Akkor, amikor ez megvan, akkor egy háromtagú szerkesztőbizottság nézze meg. Nem mondom azt, hogy ezt feltétlenül a koalíciós pártelnököknek kell elküldeni, de a koalíciós pártoknak az álláspontját is meg kell, hogy ismerjék. Ezzel adjuk vissza Szabó Tamásnak, hogy a Kormány tájékoztatásul elfogadta, és levéve az egészről az elejét mint ágazati gazdaságpolitikai koncepció, és mellékletként egy ilyen anyagként használható, de ez nem kerül nyilvánosságra. Ennek a költségvetéssel együtt kell végleges formában esetleg kiadásra kerülni, ami azt jelentené, hogy amikor elfogadja a költségvetést az Országgyűlés, azzal szinkronba kerül ez, és utána ezt követően évente lehet elvileg megújítani és korrigálni aszerint, hogy mi történt meg és mi nem.
 
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 273-279. oldalán megjelent szövege)