1993. év

(Szabó Tamás tárca nélküli miniszter szerint az elmúlt héten tárgyalt anyag az egy hét alatt annyira egyeztetésre került, hogy most a Kormány akár vita nélkül is elfogadhatná.
Ennek ellenére Boross Péter belügyminiszter még vitatja az anyagot, míg Surján László népjóléti miniszter viszont üdvözli, hogy a Magyar Kormány az állampolgárok privatizációba történő minél szélesebb körének bevonását tekinti elsődleges célnak, viszont kíváncsi lenne szakmailag, hogy ez hogy történt a cseheknél.)

Antall József: Ez most túlmegy a privatizáció kérdésén, de egyetértek Surján miniszter úr felvetésével, hogy ezt jó lenne tudni. Ezért kérem a Gazdasági Kabinet elnökeként a pénzügyminiszter urat, hogy a bankelnök úrral együtt, illetve a Gazdasági Kabinettel jövő hétre adjanak nekünk egy tényleges tájékoztatót, hogy a csehek, illetve más vonatkozásban a lengyelek, most egyszerre mitől lettek előttünk járók? Na most ez azért érdekes, mert ez kezd terjedni, most olvasom a Matolcsynak valami nyilatkozatában is. Ez azért fontos, mert akkor a japánok e szerint besorolnak bennünket, ezért most már járjunk utána. Hát az egyik dolog. A másik dolog, ez a bizo-nyos egyszerű statisztikai számítás a privát tulajdonrész és a GdP-hez viszonyítva, ami a 33 százalékról ugye két nap alatt megugrott 45-re egy számítási eredmény következtében. De most már szeretném tudni, hogy tényleg a csehek miben vannak előttünk, amikor tudtommal nincs még adótörvényük, olyan, amelyik más lenne, és egy csomó olyan dolog van, amiben nem járnak előttünk. A lengyeleknél nem volt kollektivizálás, ez rendben van, de egyébként nem tudom, hogy mi volt, mi történt ott, ugyanis mást se hallunk, mint hogy már előttünk vannak.

(Többen hozzászólnak, köztük Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, aki szerint egyedül a csehek adósságállománya kisebb, míg Boross Péter belügyminiszter megjegyzi, hogy ott nincs infláció, nincs munkanélküliség, nincs költségvetési hiány.)

Antall József: kérem szépen, ez egy olyan dolog, hogy efelett lehet vitát nyitni, de ez egy visszatérő probléma. Tehát erről a Gazdasági Kabinet adjon a Kormánynak egy tájékoztatást, hogy tulajdonjogilag hol állnak bizonyos reprivatizációs problémák és nehézségek, hogy állnak az ipari termelés visszaesésében, hogy állnak az adóreformban, vagy az infláció terén. Az adósságuk ugye 7 milliárd dollár volt, amikor nekünk 22 milliárd volt az egyesítettnek. De most mennyi az egy főre számítva? Sorolni lehetne a problémákat, ezért kérem a Nemzeti Banktól, mindenkitől, akinek információja van, adjon erről tájékoztatást, hogy mindez elmondható legyen egy tévébeszélgetésben, tudniillik lassan eluralkodik az országban ez. Kérem szépen, az a kérésem, hogy ezt jövő hétre amilyen egzaktul csak lehet, és olyan mutatók szerint, ami érthető a közvéleménynek, és érthető egyéb helyen, ezt mondjuk el, mert már a nagykövetek mondják, különböző nagykövetek, hogy mindenütt a sajtóban ez már elterjedt hír. Szóval, ha ez elkezd terjedni, akkor ebben nincs megállás. A japánoknál mindig volt egy ilyen társaság az alásorolásunkban, akik ezt a hírt örömmel vennék, akiknél egyszer emiatt már tiltakoznunk is kellett.

(Szabó Iván megjegyzi, hogy Magyarország hét-tíz évvel van Csehország mögött. Itt van a japán hírszerzői jelentés. Azért ez már egy kicsit goromba.)

Antall József: Csak hunyorgott a hírszerző, nem volt japán. Na most, kérem szépen, akkor tovább ehhez még. Ehhez még, hiszen még nem zártuk le a témát.

(Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke javasolja, hogy nyilvánosság előtt a kormányzat két szót ne használjon, amit eddig rendszeresen használt, a tömegest és a gyorsítást, és a propaganda ne a tömegesre irányuljon, hanem a kisbefektetőkre. Továbbá megjegyzi, hogy úgy érzi, hogy a pártokban egyfelől van egy félelem, hogy ne csináljon valaki ügyetlenséget, másfelől minden politikai erő mögött érzi azt a törekvést, hogy a választáshoz közeledve valamit adjon. Ő egyértelműen támogatja a program elfogadását.)

Antall József: Hát javaslom, hogy ezt rögzítsük, ha evvel kapcsolatban egyetértés van, és az előterjesztő miniszterek is bólogatnak, akkor már a címben ez így jelenjék meg, és végig ez a módosítás hajtódjék végre. Tehát akkor mi a végleges megfogalmazás? Cím. Tessék? Előterjesztő minisztereket kérem, hogy a hallottak alapján mit mondanak.

(Szabó Iván: Kisbefektetői privatizációs program.)

Antall József: Tehát akkor ezt elfogadta a Kormány. Ha lenne idő, akkor megkérdezném Surján miniszter urat, hogy mert miután Kormány lévén, ugye az egyetlen vezető testülete az országnak, nem lévén egyéb pártbizottság, a Kormánynak azért tudni kell, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt által hangoztatott privatizációs különbség most hogy illeszkedik ehhez, szóval a Kormány tevékenységében ez hogy jelentkezik? Bár ez a kérdés bármelyik pártra vonatkozik. A Monopolyt jól ismerem, mert hallgatom őket eleget, de a ti monopolytokkal mi van? A televízióban hallottam őket. Most, hogy ki tartozik ebbe bele, vagy mennyire kell erre odafigyelnünk, hogy kikapcsoljam-e a televíziót, vagy ez valami fontos?

(Surján László népjóléti miniszter, a KDNP elnöke elismeri a csoport létezését, de most a konkrétumokról nem szeretne nyilatkozni.)

Antall József: Igen, na most éppen ezért kérdem, hogy akkor jó lenne, ha a Kormány tudná ezt, és ennek ismeretében a három koalíciós párt alkotna valamit, vagy létrehozna egy ilyen kisebb, háromtagú bizottságot, mert ez így nem jó, hogy egy párt külön mondja. Én tulajdonképpen azért is kérdeztem ezt, hogy itt legyen azért ennek egy mechanizmusa, ahogy akár az MDF-ben. Mi persze nem vagyunk és egyikünk sem mindenható, de a három koalíciós párt ezeket a dolgokat tudja azért kezelni. Mert lehetetlen dolog, hogy időnként ilyen kormányzati identitászavar abban jelentkezzék, hogy valamelyik párt elkezd belső ellenzékként viselkedni, vagy elkezd valamilyen önálló ötlettel előállni, és akkor a végén kiderül, hogy nincs mögötte tulajdonképpen más, mint egy előzetes rossz tájékozódás. De ezzel sokat ártunk magunknak. Bármelyik pártnak, akár a KDNP-s képviselőknek is rá kell jönni, vagy az MDF-ben lévőknek, hogy a választásokat nem attól fogja valamelyik képviselő megnyerni vagy sikert elérni, ha a Kormányt szidja. soha nem arra a kormányra szavaznak, vagy soha nem arra a pártra, amelyik a saját kormányát szidja, mert alternatívát, azt sohase önmagukban keresik a pártok. Aki saját magukat szidja, az elősegíti egy másik pártkoalíció létrejöttét, vagy egy másik pártot. Itt csak egy hullámon tud bemenni ez a nemzeti centrum. Tehát, ha valaki egyénieskedéssel, vagy ilyen egyéni fellépésekkel akarja magát népszerűsíteni, mint a Hasznos, vagy nálunk a Monopoly, meg nem tudom, a Kisgazdapártban számos ilyen van. Tehát ezek mind csak oda vezetnek, hogy önmagunkat őröljük fel, és ebből semmi nem jön ki. Hát ezért fontos lenne, hogy mi, akik itt a Kormányban ülünk együtt, és tudjuk, hogy miről van szó, hogy a kifelé szóló részét is próbáljuk ennek egyeztetni, és kezelni ezeket az embereket. Akkor Szabó Tamásnak több hozzáfűzni valója nincs. Akkor megkérdezem, hogy a Kormány elfogadja? Ellenvélemény nincs? Tartózkodás? Egy tartózkodás, Kádár Béla, aki ezt nem köteles indokolni.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 417-419. oldalán megjelent szövege)