1990. év

Antall József: Baráth Etele kormánybiztos úrhoz az a kérésem, hogy mivel a jelen napirendi pont nem részleteiben érinti magát a Világkiállítást, hiszen az előterjesztés csak a Budapest–Bécs Világkiállítás nyilvántartásba vétel tárgyában készült. Tehát itt most arról a kérdésről kell döntést hozni, hogy a határidőben, december 12-éig nyilvántartásba vetetjük magunkat, tehát kérjük a Világkiállítás megrendezésében való részvétel lehetőségét, ami azt jelenti, hogy visszatérítendő összeget jelent. Tehát erről kell most dönteni. Ennek a kérdésnek az eldöntésében a fővárosi közgyűlés elvi határozata tulajdonképpen a kérdést nyitva hagyta. Egyik megállapítása az, hogy Budapest önkormányzat hozzájárulása nélkül – talán nem pontosan idézem – nem rendezhető meg a Világkiállítás. Ezzel mi egyetértünk. Tehát azt hiszem, ez világos. Ha Budapest önkormányzata olyan döntést hoz, hogy a Budapesti Világkiállítást nem kívánja megrendezni, akkor természetesen Budapest ellenére nem lehet a Világ-kiállítást megrendezni. Ez az egyik pont, amivel egyetértünk. Azt nem mondta ki Budapest közgyűlése, hogy nem kíván, csak azt mondta, hogy anélkül nem lehet. Tehát most ezért vagyunk tulajdonképpen egy nehéz helyzetben, mert határidő közé vagyunk szorítva. Ezért kérem főpolgármester urat, hogy mielőtt átadom a szót a kormánybiztos úrnak, pontosítsa ezt.

(Demszky Gábor főpolgármester elmondja, hogy a fővárosi közgyűlés december 6-i határozata még nem egy végleges határozat, azt majd csak december 20-án hozza meg a közgyűlés.? Felhívja viszont a figyelmet a határozat egy mondatára, miszerint: „Budapest nevében és terhére semmilyen jognyilatkozatot ne tegyen a Kormány”, ezért december 20-áig várni kell bármilyen elkötelező nyilatkozattal. Ő azt az ideiglenes bejegyzést javasolja, hogy megvizsgálhassák a finanszírozás, a pontos hely, a lebonyolítás intézményi, szervezeti rendszerének a kérdéseit. Több pontban felsorolva kifogásolja Baráth Etele eljárását az előterjesztés elkészítése kapcsán.)

Antall József: Köszönöm. Most átadom a szót Baráth Etele kormánybiztos úrnak. Kérem, nagyon röviden, mert nagyon kevés idő áll rendelkezésre, és itt a döntésnek tulajdonképpen arra kell irányulni, hogy bejegyeztetés vagy nem bejegyeztetés. Mi mindenképpen azon az állásponton vagyunk, hogy Budapest főváros döntése nélkül és csak pozitív döntése alapján fontolhatja meg a Kormány a végleges döntést. Tehát, ha a főváros nem akarja, magyarul, akkor mi ezt nem erőltethetjük. Tessék.

(Baráth Etele kormánybiztos elmondja, hogy az előterjesztése egy feltételes bejegyzésről szól, amely egy rendkívüli és egyedi lehetőség a BIE?-világkiállításokkal kapcsolatos szervezés történetében. Ezt az osztrák fél és a BIE is előzetesen elfogadta. Három lényeges kérdés tisztázásáig, 1991 fél évének végéig lenne ez a bejegyzés ideiglenes. Ez a három fő kérdés a finanszírozás, a pontos terület és az egész Világkiállítás szervezetének, lebonyolításának rendszere, amely természetszerűleg függ a főváros és a Kormány viszonyától, a főváros és a kerületi önkormányzatok, valamint a vidéki önkormányzatok viszonyától is, és az állami és a magánszféra közötti leendő munkamegosztástól. Egyetlenegy kötelezettség terhel minket, a következő hat hónapon belül: ki kell munkálni azt, hogy a Világkiállítást akarjuk-e vagy sem. Az egyedüli kár, ami minket ebből érhet az az, hogy a regisztrációs díjnak körülbelül a 10 százalékát, ami körülbelül 500 ezer forint, visszatarthatja a BIE a saját költségeinek elszámolására. Ezenkívül a visszalépés esetében erkölcsi veszteség, egyéb más veszteség is érhet minket. Végül a személyét ért kritikákat visszautasítja.)

Antall József: Köszönöm. Ez természetesen jegyzőkönyvbe megy, úgyhogy azt hiszem, a jegyzőkönyv rögzítette mind a két véleményt és az állásfoglalást. Itt a kérdés az, hogy a főváros közgyűlése december 20-án hoz végleges határozatot a tekintetben, hogy a Világkiállítás megrendezését vállalja vagy nem. Tehát most mi abban a helyzetben vagyunk, hogy a fővárosi közgyűlés, mivel nem hozta még meg a végleges határozatot, elvileg hozhat olyan határozatot az új információk birtokában, hogy mégis a megrendezése mellett van. A vállalkozók különböző szervezetei a vállalkozási alapon történő megrendezés mellett nyilatkoztak, és más közvéleménykutatási eredmények – lehet, hogy manipuláltak, lehet, hogy nem – szintén a megrendezés mellett vannak. Úgy gondolom, nincs értelme a részletekbe belemenni, hiszen valamennyien ismerjük negatíve, pozitíve a világkiállítás megrendezésének ügyét, ráadásul a fővárosi közgyűlés jelenleg nyitva hagyta ezt a kérdést. Ez az egyik. A második. Kimondta azt a fővárosi közgyűlés, hogy a főváros ellenére nem rendezhető meg. Ezzel mi egyetértünk, nyilvánvaló, hogy a főváros közreműködése és egyetértése nélkül ez nem rendezhető meg. A harmadik, hogy tulajdonképpen az a kérdés, hogy vállaljuk-e az ideiglenes bejegyeztetést, a feltételes bejegyeztetést, megjelölve, hogy akár 1996 is lehet a dátum. Jelezve azt is, hogy a főváros közgyűlése csak december 20-án hoz erre vonatkozó határozatot, és amennyiben Budapest főváros önkormányzata ellentétes határozatot hoz, abban az esetben a Kormány nem tudja vállalni a megrendezését. Ezek azok az elemek, amelyeket mi közölhetünk egy ideiglenes bejegyzésnél, és ebben az esetben nem zártuk ki a lehetőségét, miután a főváros saját maga számára sem döntötte el ezt a kérdést. Úgyhogy így vethető fel ez a kérdés. Tessék.

(Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter megkérdezi, hogy ha most elmulasztjuk a bejegyzést, az annak a szándéknak a kinyilvánítását jelenti-e, hogy nem kívánunk Világkiállítást rendezni?Baráth Etele szerint igen, egyértelműen.)

Antall József: Azaz kizáró ok.

(Keresztes K. Sándor további kérdése a főpolgármesterhez szól. Nyilvánvaló, hogy pozitív döntést csak akkor hozhat a főváros érdemben, ha az ideiglenes bejegyzés megtörténik. Ilyen feltételek között a főpolgármester úr támogatja-e az ideiglenes bejegyzést? Demszky Gábor nem tud egyértelmű választ adni, mert nincs benne az ideiglenes bejegyzés feltételei között az esetleges 1996-os megrendezés, amit fontosnak tart.)

Antall József: Tehát akkor úgy merül föl a kérdés, hogy a bejegyeztetésnél vállaljuk kvázi a szándéknyilatkozat-szerűségében, hogy az ideiglenes bejegyeztetést kérjük. Az ideiglenes bejegyeztetésnél nem jelöljük meg az évszámot, mert az automatikusan értendő, de a következő mondatban a bejegyeztetésnél, feltételes bejegyeztetésnél megjelöljük, hogy a ’96-os esztendő az egyik, ami ennek realitását fokozza. A következő pedig, Budapest főváros december 20-án sorra kerülő közgyűlését az indokolásban jelezzük. Tehát így lehet a bejegyeztetésnél ezt a kérdést jelezni.

(Többen hozzászólnak, köztük Surján László népjóléti miniszter is, aki szerint az ideiglenes bejegyzést meg kell tenni, már csak a belpolitikailag kialakult helyzet miatt, hiszen a megrendezést a vállalkozók és a közvélemény-kutatás is támogatja. A Kormány nincs abban a helyzetben, hogy ezt ne tegye meg. Az ideiglenesség indokaként viszont elsősorban a financiális kérdések megoldatlanságát javasolja feltüntetni. Másodsorban, a főváros végső döntésére szükség van, és utána jöhetnek a többiek, de a december 20-ai határidőt nem javasolja megadni, mert szerinte ezzel a Kormány a fővárost is lehetetlen helyzetbe hozza és magát is.)

Antall József: Én úgy gondolom, hogy ha a fővárosi közgyűlés kitűzte a 20-át, az vég nélkül nem halogatható. Tehát kitűzte a fővárosi közgyűlés a 20-án történő határozathozatalt, és ezt a fővárosi közgyűlés biztosítja is, tudomásom szerint. Ha viszont mi most olyan határozatot hozunk, hogy nem támogatjuk, akkor megsértettük a fővárosi közgyűlést, mert a fővárosi közgyűlés határozata, negatív határozata, elutasító határozata nélkül kizártuk annak lehetőségét, hogy Budapest megrendezze. Tehát azáltal, hogy Budapest főváros közgyűlése nem hozott olyan határozatot, amivel a Kormány számára ezt eldöntötte, tulajdonképpen nem teszi lehetővé, hogy a fővárosi önkormányzat megsértése nélkül hozzunk egy elutasító döntést, mert másik oldalon a fővárosi közgyűlésnek joga van felülvizsgálni bármilyen negatív állásfog
lalását és pozitív döntést hozni. Ebben az esetben a kormányzat azért tehető felelőssé, hogy nem tette lehetővé, hanem kizárta ennek lehetőségét, hogy a főváros a megrendezés mellett döntsön. Ha ez a december 12-e a határidő a bejegyzésre, ez kizárja annak lehetőségét, hogy halasszuk a döntést, ezért a határozatot e szerint kell most meghozni. Tessék, Baráth Etele és utána a főpolgármester úr.

(Baráth Etele egyetért azzal, hogy az ideiglenes bejegyzsénél ne tegyünk említést december 20-áról.)

Antall József: De a kérdés az, ha a fővárosi közgyűlés úgy dönt december 20-án, hogy Budapest önkormányzata nem kívánja megrendezni, akkor nekünk ezt tudomásul kell venni, és Budapest közgyűlése ezt tervezi, hogy akkor határoz erről.

(Demszky Gábor mivel a világkiállítás megrendezéséhez a Kormány garanciája szükséges, ezért a közgyűlés ebben a kérdésben nem rendelkezik döntési jogkörrel. Tehát a politikai felelősség a világkiállítás ügyében, a megrendezés ügyében a Kormányé.)

Antall József: Egy pillanat türelmet kérek. A Vranitzky hívott telefonhoz, úgyhogy egy kis türelmet kérnék.

(Kis szünetet követően folytatódik az ülés és a napirendi pont tárgyalása.)

Antall József: Most beszéltem Vranitzky kancellár úrral. Kérem Baráth Etele és a főpolgármester urat kis figyelemre, mert rögtön menni kell, mert parlamenti ülés van, és a Kormány helyei nem maradhatnak üresen. Vranitzky kancellár rákérdezett a 12-ei bejegyzésre vonatkozóan. Azt is közölte, hogy Bécsnek az az álláspontja, hogy egyedül is megrendezik, tehát egyedül is regisztráltatják magukat, és egyedül is bejelentkeznek a világkiállítás megrendezésére, akkor is, ha mi nem vállaljuk, mert akkor abban az esetben megpróbálnak régiókat bevonni, akár a szomszéd országokból. Ez egy finom célzás nyilván Pozsonyra és Csehszlovákiára. Tehát ők mindenképpen megrendeznék. A ’96-ot is szívesen vállalnák, ők is elfogadnák a ’96-ot, e ezt most nem lehet hirtelen bejelenteni. Kérdés úgy vetődik fel, hogy a fővárosi közgyűlés azt vállalja-e, hogy kimondja a végleges döntését, mert ezt azért ők nagyon fontosnak tartanák a saját maguk miheztartása végett. Ez érinti az osztrák–magyar viszonyt, érinti a Bécs–Budapest viszonyt, ami azt hiszem, közös ügyünk. Tehát fontos a minél előbbi döntés. Tehát ezt nem lehet elhúzni, és az nem lehet, hogy Budapest közgyűlése ne döntsön december 20-ára. Tud-e a főpolgármester úr erre az időpontra akármilyen döntést vállalni, vagyis azt, hogy a közgyűlés meghozza ezt a döntését?

(Demszky Gábor kijelenti, hogy azt tudja vállalni, hogy a fővárosi közgyűlés napirendre fogja tűzni 20-ára.)

Antall József: Tehát azt, hogy ennek a döntésnek meg kell születni. Ha ezt kimondjuk, akkor ebből következik, hogy nekünk mint kormányzatnak, nincs más választásunk, mint az, hogy az ideiglenes bejegyeztetést vállaljuk, mert Budapest közgyűlése napirendjére tűzte, a főpolgármester megígérte, hogy ezt előterjeszti. Ebből következően a Kormány addig nem zárhatja ki önmagát, hogy az önkormányzat döntést hozzon, és nem zárhatja ki azt sem, hogy az önkormányzatnak módja legyen egyáltalán dönteni. Ha 12-éig ezt nem teszi meg, nincs módunkban a döntést vállalni. Tehát ez a rizikó, viszont ezt a rizikót kell vállalni, de a presztízsveszteség sokkal kisebb, hogyha minél előbb el tudjuk ezt Béccsel dönteni. Vranitzkyvel érzékeltettem ezt, el is mondtam neki, hogy itt mi a probléma, ami financiális. Ő ezt mélyen megérti. Azzal kezdtem, amit itt elmondtunk, hogy financiális kérdés, és ilyen és ilyen álláspontok ütköznek, vállalkozások stb. stb., és ezeket ő megértette. Tehát amennyire lehet, bármilyen döntést is hozunk, az osztrák–magyar és a Bécs-Budapest kapcsolatot ne rontsuk, ez a közös érdekünk. Ezt igyekeztem érzékeltetni, de a bejegyzés eszerint tulajdonképpen elkerülhetetlen. A bejegyzés megfogalmazását kérem viszont azért olyan formában, amennyiben a Kormány ezt elfogadja, hogy mindazok az elemek benne legyenek, amelyek elsősorban financiálisak. Bejegyeztetjük magunkat a levélben, mert jogi értelemben nincs kétféleség, ezt mindenképp meg kell tennünk, de az indokolásában viszont jelölni kell azt, hogy financiális nehézségeink vannak. Ennek vállalkozási jellegű megvalósítása stb. Azután azt is, hogy a ’96-os esztendő több esélyt mutatna, jelezve továbbá azt is, hogy Budapest önkormányzatával egyetértésben történik ennek a jelzése. Az, hogy ennek jelzése miért csak most történik, ennek akadálya az volt, hogy csak nemrég voltak az önkormányzati választások. A végleges döntéshez tehát Budapest főváros új önkormányzatának az állásfoglalása szükséges ebben a kérdésben, ez ezért húzódik. A kérdésem az, hogy így, az ideiglenes bejegyeztetés, gondolom, pontos.

(Demszky Gábor tájékoztatásul elmondja, hogy a mostani közgyűlési határozatot nemcsak a Kormánynak és az Országgyűlésnek, hanem a BIE-nek is elküldték. Külön kiemeli, hogy a fővárosi közgyűlés álláspontja az, hogy a felelősség az ideiglenes bejegyzésért teljes egészében a Kormányé.
Baráth Etele éppen ezen az alapon kifogásolja azt, hogy miért levelez közvetlenül a fővárosi önkormányzat a BIE-vel, amikor a kormányok írták alá azt a nemzetközi megállapodást, amelyik létrehozta a BIE-t, és ők vesznek ebben részt.)

Antall József: Jó, hogy vannak az országnak még súlyosabb problémái.

(Boross Péter tárca nélküli miniszter szerint a Kormánynak reagálni kell e határozatnak arra a pontjára, amiben a közgyűlés arra hívja fel a Kormányt, hogy Budapest nevében és terhére semmilyen jognyilatkozatot ne tegyen. Most mégis tesz, hiszen az ideiglenes jognyilatkozat egy későbbi kötelezettségvállalásnak az előfeltétele. Ezért ő és a miniszterelnök is rákérdez a főpolgármesterre, hogy ezt, hogy értékeli.
Demszky Gábor kitér a válasz elől azzal, hogy nem jogosult értelmezni a közgyűlési határozatot, amit néhány miniszter értetlenül fogad. A főpolgármester kérdésre még el -árulja, hogy a levél a közgyűlési határozat melléklettel még nem ment el a BIE-nek.)

Antall József: Még abban az esetben, hogyha ragaszkodik hozzá a fővárosi közgyűlés, hogy a levelet a határozattal együtt elküldje, abban az esetben felvetem azt a kérdést, ha úgy dönt a Kormány, hogy ezt az ideiglenes bejegyeztetést elvégzi, hogy legalább ezeket ne együtt küldjük el, annak érdekében, hogy legalább mint ország és főváros ne kerüljünk abba a helyzetbe, mintha egymás ellen küldözgetnénk ilyen leveleket. Akkor mégis legalább azt a látszatot tartsuk fenn, hogy a Kormány, ha úgy dönt, hogy bejegyezteti magát megfelelő indokolással, jelzi, hogy mik a kétségek, azért, hogy egyáltalán döntéshelyzetben maradjon a fővárosi közgyűlés. A Kormány magára vállalja annak a költségeit, vagyis a bejegyeztetés esetleges visszavonása esetén az nem a fővárost terheli, hanem a Kormányt. Továbbá mi vállaljuk, hogy ennek a bejegyeztető levélnek a kíséretében mellékeljük a közgyűlési állásfoglalást. Megfelel ez?

(Demszky Gábor válasza az, hogy megfelel.
Baráth Etele tájékoztatásul még elmondja, hogy a Bécs–Budapest Világkiállítás ötlete a Fővárosi Önkormányzat jogelődjének, a Fővárosi Tanácsnak a korábbi elnökétől, Iványi úrtól származik, aki ezért még kitüntetést is kapott.)

Antall József: Hát kérem szépen akkor, most már fölteszem a kérdést. Tehát, ha a fővárosi közgyűlés állásfoglalását megkapnánk, akkor azt csatolnánk ehhez a levélhez. A cél mégiscsak az, hogy áthidaljuk a problémát, és most már próbáljuk meg nézni a dolgokat tényleg magyar szempontból, valamint nemzetközi presztízs szempontjából, ugyanis az az igazság, hogy ez egyben érinti az országot. Ha ki is farolunk majd ebből a szituációból, legalább valamilyen stílusban tegyük meg ezt. Azt hiszem, ebben egyetértünk. Akkor egyetért a főpolgármester úr a fővárosi közgyűlés nevében vagy képviseletében azzal az állásponttal, hogy a Kormány mellékeli a közgyűlési határozatot, és magára vállalja ebben az esetben ennek az összegnek a terhét. Talán előfordulhat az is, hogy mégis úgy dönt a fővárosi közgyűlés, hogy döntéshelyzetben hagyja a vállalkozókat és azokat, akik ebben a kérdésben más véleménnyel vannak. Most még az ad hoc bizottság is tárgyal, és tovább is tárgyalnak, de december 20-ára kérjük főpolgármester urat, hogy ígérete szerint a döntést igyekezzék kikényszeríteni, mert ez a kérdés és e kérdés eldöntésének elhúzódása az osztrák féllel szembeni általános kapcsolatainkat is érinti. Így teszem fel tehát a kérdést: így elfogadja-e a Kormány, vagy nem? Van-e ellenvélemény? Nincs. Egy ellenvélemény van. Mi az ellenvélemény?

(Für Lajos honvédelmi miniszter ellenvéleménye az, hogy halasszuk el az előterjesztésben való döntést.)

Antall József: Nincs rá mód. Ez az ideiglenes bejegyeztetés az elhalasztás módja. Abban az esetben, ha most elhalasztjuk, akkor kimondtuk azt, hogy nem, és akkor a kormányzat kimondta a megrendezésre a nemet anélkül, hogy a fővárosi közgyűlés döntött volna. Abban az esetben, ha a fővárosi közgyűlés – ahogy az előbb elhangzott – 20-án határoz, hiszen a főpolgármester úr vállalta az előbbiekben, hogy képviseli azt az álláspontot, hogy döntésre van szükség. Ebben az esetben akkor 20-án közli a döntést, de nekünk most, december 12-ig kell valamit mondanunk. tehát akkor, az előbb szavaztunk. Ennek ellenére akkor még egyszer felteszem a kérdést, hogy Für Lajos fenntartja ezt az ellenszavazatot?

(Für Lajos megjegyzi, hogy képzelje el a Kormány, hogy ha úgy döntenek, hogy nem, akkor 10 nap múlva vissza kell vonnunk ezt a bejelentkezést. Ezt miért nem spórolhatjuk meg?
Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is azt javasolja, hogy egy olyan levelet küldjön a Kormány az BIE-nek, amelyben azt írja, hogy január 15-ig tudjuk megadni a választ, mert meg kell várnunk a főváros döntését. Ezt kellene az osztrák félnek, Vranitzkynek is elküldeni.
Baráth Etele szerint egy ilyen megoldás viszont azt jelenti, hogy gyakorlatilag visszaléptünk, és ezt azonnal közölni kell forródróton Vranitzkynek.
Boross Péter szerint viszont a Kormány fogadja el ezt az ideiglenes bejelentkezési stallumot, és vállalja az 500 ezer forintos kockázatot ebben az ügyben. Abban biztos, hogy a Fővárosi Közgyűlés hoz majd valamilyen döntést 20-án, de abban már nem biztos, hogy az a döntés egyértelmű lesz.)

Antall József: Hát kérem szépen, a ritka csapdahelyzet elemeit tudnám én is részletezni, hogy miért állt elő ez a csapdahelyzet. De még egyszer felteszem a kérdést, Budapest főváros közgyűlése nem döntött véglegesen, hogy elveti?

(Demszky Gábor szerint, így van.)

Antall József: Budapest főváros közgyűlése kitűzte december 20-ára, hogy ezt megtárgyalja. Ha mi most a negatív döntést hozunk a procedúrában, akkor kizárjuk annak a lehetőségét, hogy Budapest Közgyűlése ebben a kérdésben állást foglaljon. ráadásul, amennyiben mi most negatív választ adunk, és közöljük, hogy nem regisztráltatjuk magunkat, akkor a december 12-ére összehívott BIE-közgyűlés ebben az esetben a Bécs–Budapest jelentkezéssel nem tud foglalkozni. Ez a pillanatnyi helyzet.

(Demszky Gábor szerint a Fővárosi Közgyűlés határozata felhatalmazza erre a Kormányt, hogy ezt a döntést meghozza. Nem is kell hozzá egyébként a felhatalmazása, de kifejezetten utal rá, hogy a Kormány garanciáiért a Kormány felelős, és a Kormánynak kell ebben a kérdésben döntenie.)

Antall József: Amennyiben Budapest Közgyűlése úgy dönt, hogy támogatja a Budapest–Bécs kiállítás megrendezését, abban az esetben egy új helyzet áll elő.

(Demszky Gábor megjegyzi, hogy akkor a BIE-hez fogunk fordulni a Kormánnyal együtt.)

Antall József: Akkor tehát egy új helyzet áll elő. Ha pozitív döntést hoz a főváros, abban az esetben a fővárosnak kell tárgyalnia nyilván a Kormánnyal, hogy mit vállal a főváros magára, és mi az, amit a Kormány. Akkor ez már magyar belügy lesz, legalábbis ennek az eldöntése. Tehát így teszem fel a kérdést azzal, hogy ha most az ideiglenes bejegyzés mellett foglalunk állást, azt a részét Vranitzkyvel én fogom közölni. Ez azért az osztrák kapcsolat megterhelésével jár, ezért azt természetesen, ahogy eddig is, ezután is magamra vállalom, hogy ezt világossá tegyem. Tehát akkor ebben az értelemben teszem fel a kérdést, hogy akkor ezt a megoldást vállaljuk a fővárosi közgyűlés döntéshelyzetben tartása érdekében is. Kérem, aki emellett van, az tegye fel a kezét. A másik az, hogy elvetjük, hogy világos legyen, vagyis aki nem mellette szavaz, az amellett szavaz, hogy többet nem beszélünk a Világkiállításról. Nem tudom feltenni azt a kérdést, mert az a jogi helyzet nem áll fenn, hogy ha most ezen a BIE-közgyűlésen nem jelentjük be a Bécs–Budapest világkiállítást az osztrák kormánnyal együtt, akkor elvetjük a lehetőségét. Tehát magyarul, így teszem fel a kérdést.

(Demszky Gábor felveti, hogy legyen az a Magyar Kormány javaslata, hogy erre a napirendi pontra térjen vissza a júniusi BIE-közgyűlés, mert nem volt döntési helyzetben a Magyar Kormány, hiszen a Fővárosi Közgyűlés eddig még nem döntött.)

Antall József: Ezt csak egy esetben tudom elképzelni, hogy ha Vranitzky, az osztrák fél erre rávehető. Holnap, illetőleg ma vagy holnap akkor újra felhívom, hiszen neki is nyilván akkor meg kell tárgyalni ezt, hogy a levétel mellett foglaljanak állást. Abban az esetben, ha az osztrák fél nem vállalja a levételét, hanem úgy dönt, hogy fenntartja, abban az esetben kizárjuk magunkat vagy nem? Így tevődik fel a kérdés. Tehát a lehetőség az, és ez lehet a döntés is, hogy abban az esetben, ha az osztrák féllel van olyan közös egyeztetési mód és megállapodás, hogy közösen elhalasztjuk a döntést a fővárosi közgyűlés várható döntésére hivatkozva. Ha tehát az osztrák fél vállalja ennek az elhalasztását, akkor ezt az utat választjuk. Abban az esetben, ha nem vállalja az osztrák fél, akkor a döntés úgy merül fel, hogy regisztráltatunk, hogy véglegesen ki ne zárjuk magunkat. Tehát most így kérdezem, hogy amellett ki van, hogy véglegesen kizárjuk magunkat, vagyis a végleges kizárás mellett? Egy szavazat. Tartózkodás? Nincs. Akkor az a határozat, hogy még egyszer az osztrák féllel felvesszük közvetlenül a kapcsolatot, felhívva Vranitzky figyelmét, hogy tárgyalja meg Béccsel, hogy a budapesti fővárosi közgyűlés december 20-án foglalkozik vele, és amennyiben december 20-án dönt, akkor utána tud csak a Kormány állást foglalni. Ha ezt vállalja, ebben az esetben természetesen ez a döntés lép életbe. Amennyiben nem, akkor az ideiglenes regisztráltatást meg kell lépni azzal a megfogalmazással, ahogy az előbb megbeszéltük. Akkor így szavaztunk.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 528-537. oldalán megjelent szövege)