1992. év

(Verebélyi Imre belügyi közigazgatási államtitkár a miniszterelnök kérdésére válaszolva elmondja, hogy a tárcaközi bizottság áttekintette a helyzetet. Ellenintézkedésekre nem került sor jugoszláv részről, az embargó első 10 órájában semmilyen rendkívüli esemény nem történt, tehát sem visszaválasz, sem pedig amire készülünk, nevezetesen az, hogy az embargó idején torlódások miatt problémák lesznek a határon.)

Antall József: Nem kell kiemelni a szóvivőknek, hogy nem történt ellenintézkedés, mert nem kell, hogy várjuk.

(Verebélyi Imre szerint ezt viszont már két órakor bemondta a rádió, és folyamatosan mondja, a Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka is így nyilatkozott. A forgalomban történt változás miatt – hiszen a kamionok nem mennek át Jugoszlávián – viszont a román-magyar határ felé a Határőrség részéről egy átcsoportosítás történt a megfelelő helyekre, és gyorsított határellenőrzés történik. A határtérségben várható atrocitásokra a határőrség speciális alakulatai, illetve a rendőrség speciális alakulatai a térségben vannak. Az embargóval kapcsolatban megjegyzi, hogy az általános ideológia az, hogy az államot sújtjuk és ne az állampolgárt, és lehetőleg ne a vajdasági magyart. Tehát minden intézkedésnél ez a fő irány. A horvát miniszterelnök-helyettes ma délelőtt egy olyan információt juttatott el, hogy ha a gazdasági szankciók nem hatékonyak a Kis-Jugoszlávia államaira, tehát Szerbiára és Montenegróra, akkor ők fegyveres fellépést fognak a Biztonsági Tanácsnál hivatalosan kezdeményezni.)

Antall József: Magyar vidékeken nincs semmilyen atrocitás?

(Verebélyi Imre elmondja, hogy egyéni atrocitásokat jeleznek, tehát beköltöznek magyar házakba szerbek, akiket Horvátországból zavartak ki, de hatóságok által kezdeményezett akcióról nem kaptak hírt.
Kádár Béla, a nemzetgazdasági kapcsolatok minisztere kiegészítésként elmondja, hogy a Biztonsági Tanács határozatában foglalt kereskedelmi korlátozásokat a tárca elrendelte.
Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter pedig még azt közli, hogy a román átmenetekre való közúti átterelés mintegy 900 millió forintos többletkiadást jelent az úthálózat fenntartása szempontjából, hiszen azokon a területeken a romlás föl fog gyorsulni.
Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter még megkérdezi, hogy az oroszoktól a szerbeknek menő tranzitgáz csapját elzárhatjuk-e, tehát amit az oroszok adnak, azt mi megfoghatjuk?
Verebélyi Imre szerint elzárhatjuk, Magyarország köteles arra, hogy nem engedhet be Jugoszláviába embargós terméket.)

Antall József: A Biztonsági Tanács határozata úgy szól, hogy aminél Jugoszlávia a célország, azzal szemben érvényesül az embargó. Ha Görögországba van feladva a gáz, akkor átengedhetjük, és hogyha Jugoszláviában megcsapolják, akkor nem. Ez ugyanaz, hogy nyilvánvaló, hogy átengedjük a nem Jugoszlávia célországgal megjelölt kamionokat. Bár feltehető, hogy két-három hét után ki fognak rabolni minden tranzitkamiont.

(Verebélyi Imre még elmondja, hogy most minden tárca összeírta az embargó miatt kialakult kárait, de az, hogy a jugoszláv piac instabillá válik, és a magyar piac pedig stabil, az középtávon bizonyos átcsoportosítást is jelent a nyugati beruházók és a nyugati vállalkozók részére. A magyar piacnak ez bizonyos szempontból hosszabb távon jelenthet valamit.)

Antall József: Én azt hiszem, hogy ez majd kiegyenlítődik egy idő után. Majd meglátjuk, ezt most még nem tudjuk felmérni, mert e pillanatban egy ilyen krízisövezet, az egyben elbizonytalanító tényező a szomszéd részére. A másik oldalon, aki nagyon jól ismeri a helyzetet, csak egy gyors átcsoportosítást végez, és akkor ebből lehet előny. De azt hiszem, hogy ezt most nem tudjuk felmérni. Egyet szeretnék viszont még egyszer leszögezni. Nekünk az ENSZ, a Biztonsági Tanács határozata alapján és az ENSZ Alapokmányának vonatkozó rendelkezései szerint, aki az ENSZ-határozat végrehajtásában vesz részt, és abból kára származik, akkor a kárt az ENSZ téríti. Na most, itt tehát nekünk folyamatosan és pontosan és egzaktul kell megállapítani és rögzíteni a kárt. Felhívom viszont arra a figyelmet, hogy más hasonló esetekben is egyrészt tudjuk azt, hogy általában nem nagyon szívesen teszik meg a kármegfizetést. De a másik oldalon nagyon nyomatékosan felhívom a tárcaközi bizottság figyelmét és a miniszter urak figyelmét, megalapozatlan, hasra ütött tételek nem lehetnek, mert ha egyszer bebizonyítják, ha egyszer megfognak bennünket ENSZ-szinten, akkor garantáltan nem lesz térítés. Tehát ilyen nagyvonalú megállapításokat tenni, hogy rögtön ennyi a kár, annyi a kár, és ha leég az istálló, akkor mindjárt a nagyszülőkig visszamenőleg elszámoljuk a család teljes marhaállományát, szóval ezt nem lehet csinálni egy ilyen ügyben. Úgyhogy nagyon nyomatékosan felhívom a gazdasági tárcáktól kezdve valamennyi tárcát, hogy ezt nagyon pontosan kell megtenni, mert különben nagyon rosszul járunk. Már most egy előkészítő levélben az ENSZ-nek és mindenhova jelezzük, hogy mi azok közé az országok közé fogunk tartozni, amelyiket az embargó miatt kár ér. Hamarosan jeleznünk kell, időben, hogy mi mindenképpen károsultjai vagyunk, ez amúgy is beletartozik. Viszont ezt majd csak nagyon pontosan tegyük meg. A másik, amire utalnunk kell, az a menekültek. Tehát fontos, hogy ezt is jelezzük, hogy egy ilyen helyzet van. Most a másik dolog, hogy ennek pontosnak kell lenni, és azt is azért valóban vizsgáljuk meg, hogy mi az, ami kárként vagy esetleg haszonként is jelentkezik.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 791-793. oldalán megjelent szövege)