1993. év

Antall József: Államtitkár urat kérem, napirend közepette adjon egy tájékoztatást a jelenlegi külpolitikai kérdések összefüggésében, miután az orosz nagykövetet fogadtad ma. Milyen információk érkeztek dél óta?

(Martonyi János, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára elmondja, hogy ma délelőtt az orosz nagykövet átadta egyrészt Jelcin elnök március 20-i rendeletének a teljes és hivatalos szövegét, amit már ismertünk, valamint a tegnap esti TASZ-nyilatkozatnak is a szövegét, amit a ma reggeli tömegtájékoztatás már részlegesen ismertetett. Aboimov értelmezése szerint, hogyha a kongresszus a holnapi napon kétharmados többséggel megfosztaná az elnököt hivatalától, akkor az elnök ezt a döntést minden valószínűség szerint nem fogadná el, továbbra is elnöknek tekintené magát. Ebben az esetben kettős végrehajtó hatalom jönne létre, és nem pusztán arról lenne szó, hogy a kongresszus, illetőleg a Legfelső Tanács és az elnök között van konfliktus, hanem a kongresszus döntésével automatikusan Ruckoj alelnök lenne tekintendő elnöknek. Tehát két elnök lenne, ami fölvetné, hogy a katonaság, a rendőrség és általában az egész közigazgatás melyik elnöknek a parancsait követi. Ez pedig egy polgárháborús helyzetet idézne elő. Aboimov szerint nagy valószínűséggel nem lesz impeachment?, és nem áll elő ez a veszélyes állapot. Ennek ellenére nekünk erre is fel kell készülnünk.)

Antall József: Még a legújabb híranyagban szerepel az, hogy az orosz elnök, tehát Jelcin ma este televíziós beszéddel fordul ismét az ország népéhez. Nyugati hírügynökségek meg nem nevezett kormányforrásokra hivatkoznak, és valószínűleg Hasbulatov is szólni fog ma a televízióban. Úgyhogy ez pillanatnyilag a helyzet. A nyugati értékelések szerint is mindezek a lehetőségek fennállnak, de egyelőre úgy tűnik eleve, hogy a kétharmados többséget nem kaphatja meg a Hasbulatov, tehát a leváltásnak alkotmányos formája a jelenlegi körülmények között nem látszik keresztülvihetőnek. Ha viszont ez nem következik be, és a nyugati megnyilatkozások mind arra hivatkoznak, hogy alkotmányosan egyedül a Jelcin van megválasztva. Tehát ő az egyetlen, akit valóban szabadon és alkotmányosan megválasztottak. Ez a Népi kongresszus, meg a Legfelsőbb Tanács, meg ezek, mind régiek. Tehát ez mondjuk a legitimációjának az alapja, de hát nyilván a legitimációnál lényegesen fontosabb, hogy hogyan viszonylik a hadsereg, a KGB. Egyelőre a Gracsov és a hadsereg a semlegesség mellett úgy tűnik, hogy elsősorban őt támogatja. Tehát, ha nem fordulnak vele szembe, mert az elnökségének egy alkotmányos látszata van, akkor nagy valószínűséggel változatlan mellette lesznek. Én azt hiszem, hogy meg fogja nyerni, de azt, hogy hosszabb távon mi történik, azt nem lehet tudni. Most nem fogják tudni, megítélésem szerint, megbuktatni, és ha nem buktatják most meg, és nyeregben marad, akkor az ellenfeleivel szemben nyilvánvalóan elkezdődik egy politikai értelemben vett leszámolás, úgyhogy nem lesz más választása. Azonkívül az ukránok is őt támogatják. Úgyhogy mindenki aggódik tulajdonképpen attól, hogy most egy ilyen változás bekövetkezzék. Ha valamit tudunk közben, akkor ezt úgyis fogják hozni és tájékoztatnak.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 922-923. oldalán megjelent szövege)