Elemző, értékelő emlékezések

drámaíró, a Cseh Köztársaság elnöke

Antall József nem csupán neves politikusként, hanem elsősorban kiváló emberként él emlékezetemben. Az első magyar nem kommunista koalíciós kormány elnöki tisztségét alig három hónappal azután foglalta el, miután engem a kommunista rendszer bukása utáni Csehszlovákia első demokratikus államelnökévé választottak. Bennünket akkor az országainkban még igencsak fiatal demokratikus viszonyok megváltoztathatatlanságát és az autentikus együttműködést szorgalmazó igyekezet kötött össze. Emlékszem, mekkora munkát végzett Antall József az akkori Pentagonálé (Cseh-Szlovákia, Olaszország, Jugoszlávia, Magyarország, Ausztria, — majd Lengyelországgal együtt a Hexagonálé) keretében kívánatos együttműködés érdekében, később az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, vagy a Visegrádi Hármak (Cseh-Szlovákia kettéválása után Négyek) keretében folytatott tanácskozások során. Különösen fontosnak tartottuk akkor fiatal demokráciáink viszonyát az Európai Közösségekkel és annak tartós biztonsági megszilárdítását a transzatlanti kötelékeken belül. De legszívesebben a Varsói Szerződés 1991-ben együttesen megvalósított feloszlatására gondolok vissza, melyet akkori erőfeszítéseink mozzanatának tartottunk. Ugyancsak igen nagyra becsültem a magyar kormány állásfoglalását a néhai jugoszláviai helyzettel kapcsolatban, amely Magyarországot közvetlenül veszélyeztette. Az Antall József vezette magyar kormány álláspontjai azokban az években egyértelműek voltak, hátterüket nem zavarták a politikai színtér belső viszályai, mint az akkor már fellazuló Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság állásfoglalásait.

Személyes kapcsolatainkat őszinte barátság jellemezte, amelyet nem csupán hivatalos diplomáciai szempontoknak köszönhettünk, hanem elsősorban a nagy történelmi változások lenyűgöző időszakának, miután kelet-közép-európai térségünk megszabadult a több évtizedes szovjet hatalmi fölénytól. A huszadik század kilencvenes éveinek kezdetén országaink és vezető politikusaink rendkívüli szolidaritást tanúsítottak egymás iránt, felismerve közös történelmi tapasztalatainkból természetszerííen adódó közös közép-európai érdekeink fontosságát...