Perdöntő, milyen képe van Magyarországnak külföldön. Demagóg kijelentés, hogy ne beszéljünk Európáról, hanem Magyarországról és a szociális kérdésekről: ez olcsó demagógia.
Az a lelkesedés, amivel a mi politikai átalakulásunkat a világ fogadta...
Világos és határozott állásfoglalásunknak mindig illúziómentesnek kell lennie.
A világ Magyarországot a térség legstabilabb országának, legnagyobb reménnyel kecsegtető országának tekinti.
Az egész atlanti térségben kell gondolkodnunk. Észak-Amerika és Európa együttest alkot. Nekünk csak atlanti térségben szabad gondolkodni.
Nyilvánvaló, hogy az egész térségben fontos a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatainknak a javítása, és azok a vádak vagy azok a kritikák, hogy mi nem törekszünk jó kapcsolatokra, nem felelnek meg a valóságnak.
Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az egész kelet-közép-európai térség demokratizálódjék.
Nekünk politikai garancia, hogy ezekben az országokban is parlamentáris demokrácia legyen.
Elvárjuk, hogy az Egyesült Államok érdeklődjék Közép-Európa iránt.
A semlegesség egyetlen ország esetében sem volt proklamáció kérdése, hanem világpolitikai regionális megegyezések és körülmények által megszületett lehetőség.
A magyar nemzet tagjának lenni olyan lelki közösség, amelyet bármilyen állampolgárság mellett lehetett vállalni.
A vasfüggöny leomlása nemcsak politikai-emberi-katonai eredmény, hanem a világ átjárhatóságának új aggodalmak forrása, ahol az új szociális vasfüggöny új veszélyeket rejt magában.
Amikor egy szuverén ország dönt, hogy ki mellé áll – akár kicsi, akár nagy – természetesen politikai szempontok szerint dönt.
Németország mint kontinentális európai nagyhatalom képes helyesen megítélni térségünk problémáit.
Szomszédainkhoz fűződő jó kapcsolataink előfeltétele az, hogy jól bánjanak az ott élő magyar kisebbségekkel.
Ukrajnával fenntartott kapcsolatunk, Ukrajnának mint európai értelemben vett nagyhatalomnak az elfogadtatása és támogatása, ellensúlyozó erőként való fenntartása alapvető érdekünk.
Oroszországhoz különleges viszony fűz bennünket. Baráti és potenciálisan bizonyos értelemben szövetségi kapcsolat is állhat fenn a reformpolitikát folytató erőkkel.
Japán, Kína, India és a felemelkedett Ázsia országai elsősorban a világgazdaság szemszögéből, a gazdaságpolitikai stratégia és diplomácia keretében értékelhetők. Nem szabad lebecsülni a világpolitikában játszott szerepüket.
A Közel-Kelet politikai kérdései közvetlenül érintenek bennünket.
Téves analízis Izrael azonosítása a Zsidó Világszövetséggel.
Különleges figyelmet kell tanúsítani Törökország szerepének. Európai civilizációs struktúrájával és intézményrendszerével nemcsak az iszlám világon belül, hanem az egykori Szovjetunióból elkülönülő török nyelvű államok esetében is kiemelt befolyással rendelkezik.
A Törökországhoz fűződő jó viszony a német politika elsőrendű érdeke - és ily módon a probléma az egész közép-európai térségre vonatkozik.
Az egykori Jugoszláviával kapcsolatosan Magyarország időben és folyamatosan felhívta a világ figyelmét a készülő katasztrófára. E katasztrófa bekövetkezett, és tulajdonképpen mindnyájan felelősséggel tartozunk érte. Felelősséggel tartoznak azok az országok, amelyek illúziókat ébresztettek, azok a kormányok, amelyek nem ismerték fel időben, hogy nem az I. és II. világháború időszakát éljük, hanem az új Európa időszakát, amikor mindnyájunknak ki kell állni alapvető elvek mellett.
Horvátország az az állam, amely ebben a térségben képes fenntartani a demokratikus rendet és megakadályozni a térség destabilizálását. Ezért minden olyan politika, amely Horvátországot gyengíteni szeretné, elhibázott politika.
Lengyelország egyértelmű és szoros politikai partnerségének biztosítása alapvető érdek.
A lengyel alkotmánynak van egy számunkra furcsa, és az európai jogrendszerben nehezen elképzelhető formulája, amely különböző szemponttól kihasználható. Ez a formula tipikusan kompromisszum eredménye. Kicsit emlékeztet a Monarchia gyakorlatára, Ferenc József idejére. Hasonló a szituáció Ukrajnában, ahol a köztársasági elnöknek vétójoga van a honvédelmi miniszter vagy a belügyminiszter jelölésében. 1848 óta Magyarországon ez elképzelhetetlen. Ellentétes a magyar felelős kormányzás alapelveivel, hogy egyes tárcák betöltésében különleges szerepet kapjon az államfő.
Lengyelországban megtörték a centrum és a jobbközép ellenálló erejét. Ez figyelmeztetés a magyar centrumnak és a magyar jobbközépnek.
Én mint kormányfő nem kívánok beleszólni a lengyel belügyekbe. Nekem azzal kell majd tárgyalnom, aki az új lengyel miniszterelnök lesz.
Lengyelországgal, Cseh- és Szlovákiával megalkottuk a visegrádi hármast, és ezt mi nem véletlenül tettük meg.
A Pentagonálét támogattuk és a Hexagonálét éppen mi javasoltuk fejleszteni, mert világos volt előttünk, hogy Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, Ausztria, Jugoszlávia, Olaszország és nyilvánvalóan mindegyik országból az elsődlegesen érintett területek, olyan szerves összefüggést alkotnak, ahol közlekedési, turisztikai, infrastrukturális szempontból a szimbiózis, az egymás mellett élés szükséges.
Ha az orosz medve jól kialudta magát, visszajön - ha nem vigyázunk. A szálláscsinálók jól berendezkedtek.
Hosszú távon és stratégiailag azonban mindig tudatában kell lennünk annak, hogy Oroszországnak nem szabad lehetőséget kapnia itt Közép-Európában vagy a Balkánon tartós bázis felépítésére.
A szovjet csapatok ugyan kivonultak, de az emlékük nemcsak a lelkünkben él, hanem a károkban és az adósságban is.
Akkor tanultam meg azt, hogy nem lehet népeket egy kalap alá venni, hiszen azok a német katonák, akik ott voltak, védték a lakosságot az utolsó napokban az átvonuló SS-alakulatok rablásaitól, a szétvert Hitler Adolf testőrhadosztály szállingózó katonáitól. Ott voltam közöttük, én vittem oda ennek a Wehrmacht páncélosalakulatnak a parancsnokát, amikor majdnem tűzharcra került sor itt, a Somló tövében a Wehrmacht alakulat és az SS-alakulat között.
Mindig az volt a véleményünk, hogy Oroszországot be kell vonni a rendezésekbe.
A világ olyan külpolitikát folytatott, amely az események után kullogott, ahelyett hogy alakította volna azokat.
Hasonlóan Jugoszlávia kérdésében is, a felbomlott Jugoszláviában az elkövetett súlyos hibák után ügyelni kell arra, hogy mellőzzük a rögtönzéseket.
A menekültkérdés nemcsak emberbaráti, hanem alapvető szociális és stabilitási kérdés.
A lengyelek a II. világháború alatt a táboraikban komoly belső autonómiát élveztek. Balatonboglárt azért lehetett kiépíteni ilyen fontos hellyé, mert adva voltak a feltételek: Varga Béla személyében olyan tekintélyes ember védelme alatt állhattak, akire mindig számítani lehetett.
Megjelentek Magyarországon az első orosz hadifoglyok, akik a német táborokból szöktek vagy Ausztriából, ahova munkára adták ki őket, ugyancsak menedéket találtak itt.
Apám munkatársai között a Belügyminisztériumban nemcsak lengyel és francia referens volt, hanem Borisz Csukovin néven egy leningrádi tanár is, aki az oroszokkal foglalkozott. Természetesen őt is éppen úgy ismertem, mint a Somlószöllősön elhelyezett orosz katonákat.
Olaszország kiugrása után, 1943 őszén a balkáni olasz hadsereg katonáit Magyarországon keresztül szállították Németországba. Közülük sokan leugráltak a vonatokról, és itt kértek menedékjogot. Még találkoztunk az olasz királyi család hamis papírokkal itt bujkáló két tagjával, akiket külön keresett a német elhárítás. Olasz tisztekként ők is Somlószöllősön voltak elhelyezve.
Az összehangolatlan külpolitika végzetes.
A nemzeti gondolat jól megfér a föderalizmus gondolatával, jól megfér mindenféle népeket, nemzeteket összekötő gondolatvilággal, sőt a kisebbségi kérdéssel, a nemzetiségi kérdés modern kezelésével.
Nincs más út, mint a föderalizmus gondolatának érvényesítése, összekapcsolva a személyi jogú, a területi, kulturális autonómiákkal.
A mi álláspontunk az, hogy a magyar állampolgársággal vagy azzal is rendelkező külföldön élő személyek is szavazhassanak, mint ahogy számos ország választójogában ez szerepel. Ez természetesen nem azokra vonatkozik, akik az egykori Magyarország határain túl élnek magyar állampolgárság nélkül.
Diplomatáinktól következetesen elvárjuk a nemzetközi jog, a diplomáciatörténet és a nemzetközi kapcsolatok elveinek és gyakorlatának ismeretét, az alapvető közgazdasági és gazdasági, politikai ismereteket, az ezzel összefüggő készséget, a fogadó ország és a magyar belpolitika alapvető ismeretét, általános tájékozódást, tájékozottságot a folyamatos változásokban, végül de nem utolsósorban azt az általános műveltséget, amely alkalmassá tesz az adott országban akkreditált diplomaták közötti érintkezésre, a fogadó országban megszerezhető tekintélyre, a magyar kultúra képviseletére. Feltétlenül fontosnak tartom az angol és a francia nyelv, illetve a fogadó országokban használatos első vagy második nyelv ismeretét.
(A nagykövetekről) Jelentéseikben és tájékoztatásaikban elvárjuk, megköveteljük az egyenes, esetenként sarkított fogalmazást, természetesen megfelelő hitelesség birtokában.
Megengedhetetlennek tartjuk, hogy alapvető nemzeti érdekekkel szemben foglaljanak állást egyes pártok és képviselőik, rontsák a nemzet, a magyarság képét.
