1990. év

Az építésügy és építőipar – mi hova tartozik –, én javaslom, hogy ezt külön nézzétek meg. Nem biztos, hogy a két említett szó miatt változtatni kell. Lehet, miután végeredményben eddig is az iparügyihez tartozott egy része. Az építésügyit nem biztos, hogy fogalmilag meg kell különböztetni. A Pénzügyminisztérium feladatkörével kapcsolatban viszont, úgy gondolom, hogy zárjuk le ezt a pengeváltást, és a személyi részben kívánok ehhez hozzászólni, a Pénzügyminisztérium szerkezetének kialakításánál. Azt viszont szeretném, hogy ez egyértelmű és világos legyen, hogy amikor a minisztériumok új felosztásáról, új rendjéről határoztunk, és amikor a Kormány alakítását megelőzően erre vonatkozóan a törvényjavaslatot kialakítottuk, amikor döntöttünk az Országos Tervhivatal megszüntetéséről,?részben azért, mert egy meghaladott modellnek a kormányzati intézménye volt, amely a Gazdasági Főtanács? óta, tulajdonképpen annak jogutódaként szolgálta a szocialista tervutasításos és -irányításos gazdálkodást, ezzel együtt ellátva bizonyos kormányzati koordináló közgazdasági, gazdaságpolitikai funkciót. Tehát amikor ennek a megszüntetése mellett foglaltunk állást, akkor a Pénzügyminisztérium a következő funkciót kapta a klasszikus kincstári minisztériumi mellé. A Tervhivatal azon funkcióját, ami a gazdaságpolitikai koordinációt jelenti a kormányzaton belül, azoknak az alapvető feladatoknak a meghatározását, azaz mindazt, ami egy szabad piacgazdaságban abból a funkcióból, amit a tervhivatal ellátott, megmaradhat. Abból a funkcióból is, amit korábban a Kormányon belül miniszterelnök­helyettes látott el. Ezt a funkciótúgy oldottuk meg, hogy a Miniszterelnökségen egy gazdaságpolitikai kérdések döntés­előkészítésével foglalkozó és a Kormány gazdaságpolitikáját és a miniszter­elnököt segítő tevékenységet egy politikai államtitkárra bíztuk, de az egyebeket a pénzügyminiszterre, tehát a Pénzügyminisztérium és a többi gazdasági tárca klaszszikus funkcióját érintetlen hagyva. Egy olyan profilkiegészítést is adtunk, ami emlékeztet a francia vagy az angol pénzügyminisztérium szerepkörére. Tehát ebben az értelemben kapott a Pénzügyminisztérium a klasszikus, eddigi pénzügyminisztériumi feladata mellé még egy kiegészítést. Ezt azért talán úgy is fogalmazhatnám, hogy nem újat kapott, hanem visszakapott. Miután Magyarországon nem lévén soha miniszterelnök­helyettes 1945-­ig, sőt utána sem, és nem lévén egy ilyen hivatal, mint amit a Tervhivatal vagy korábban a Gazdasági Főtanács jelentett, mindenkor a pénzügyminiszter volt az, aki egymással egyébként több szempontból összefüggő gazdasági tárcák mellett a Kormánynak ezt a bizonyos gazdaságpolitikai stratégiáját hivatott volt meghatározni. Hogy mégis ezt összehangoljuk – éppen azért, mert eltérően más tárcák nem annyira szoros összefüggésétől –, hoztuk létre a Gazdasági Kabinetet mint döntés­előkészítő minisztertanácsi testületet. Ebből a szempontból kérem tehát a Pénzügyminisztériumnak a vizsgálatát. Az egyik oldalon ez azt jelenti, hogy a Pénzügyminisztériumnak bővült a koordináló, szintetizáló és meghatározó közgazdasági funkciója, aminek az is a feladata, hogy a Pénzügyminisztériumnak azt a bizonyos, sokat kifogásolt fiskális és egyéb szemléletét módosítsuk. A Pénzügyminisztériumnak, amikor gazdaságpolitikában meghatározhat egyben egy magatartást, és ezzel egy – nyugodtan mondhatom – korábbi pénzügyminisztériumi reflexet megszüntető lépést is kívántunk tenni. Egyik oldalon egy profilbővítést, profilmódosítást, ami bővíti a Pénzügyminisztériumnak a kormányzaton belüli szerepkörét, részben módosítja és erősíti azt. A másik oldalon viszont megváltoztatunk egy bizonyos kormányzati magatartást, amelyik különösen az elmúlt évtizedekben alakult ki, furcsa módon éppen a legutolsó húsz évben, amelyik nem váltott ki éppen általános rokonszenvet. Ezt módosítani kívántuk ezzel a profilváltozással, és egy más szemléletet kívántunk ennek adni. Ez az a keret, ami miatt azok a döntések születtek, ami alapján a Pénzügyminisztérium alá utaltuk az Országos Tervhivatal maradványait és az Országos Árhivatalt? is mint a leendő kartell­ és versenyhivatalt. Mindezt tehát együttesen kérem figyelembe venni. Ehhez még azt is szeretném hozzátenni, hogy ehhez a koncepcióhoz még az is hozzátartozik, hogy a jegybank viszont függetlenedik a Kormánytól. tehát ez körülbelül az a konstrukció, amiben nekünk gondolkodnunk kell. Tehát kérem akceptálni, hogy a Pénzügyminisztériumnak ebbe az irányba feladatbővülése történt. Ezt a szerepkört juttatja kifejezésre az, hogy a mindenkori pénzügyminiszter a Gazdasági Kabinet elnöke, és ez határozza meg a továbbiakat.

 

 

…  a másik kérdés, Bod Péter Ákosnak és a többieknek is szeretném elmondani, hogy ez nem új probléma. A Kormány megalakulása előtt ezek a kérdések mind felmerültek. Egy szisztéma szerint átgondolt rendszerről van szó, amelyiknek a lényege az, hogy a miniszterelnök­helyettesi funkció ellenkezik a miniszteri felelősség elvével. Tulajdonképpen ahol miniszterelnök­helyettesi funkció működik – lásd Nyugat­Németországot vagy Ausztriát –, mindenütt egy tárcát betöltő miniszter szerepel, Genscher mint külügyminiszter vagy Rittler mint földművelésügyi miniszter. Ez mindig az adott pártpolitikai viszonyoktól függ, és ott tulajdonképpen arra vonatkozik a helyettesi funkció, hogy amikor a miniszterelnök távol van, helyettesít. Ténylegesen nem koordináló funkció, tehát nem azt jelenti, amit itt betöltött Medgyessy Péter a szovjet szisztéma szerint, ahol ugye még külön egy kétlépcsős rendszer volt. Ezt kívántuk egyszer felszámolni. Matolcsy György a Miniszterelnökségen belüli államtitkári rendszerben a döntés­előkészítésekben gazdaságpolitikai szakértőként vesz részt, ezért a Gazdasági Kabinet titkáraként is dolgozik. 

 

 

A Gazdasági Kabinet döntés­előkészítő, amelyik csak ajánlásokat készíthet, nem hozhat határozatot, hiszen nem Minisztertanács. Határozatot csak a Minisztertanács hozhat. A Gazdasági Kabinetet azért hoztuk létre, mert világos volt, hogy a gazdasági tárcák között érdekösszeütközések vannak. A gazdasági irányítás és a gazdaság jellegéből következik, hogy a Pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztériumok között nyilvánvaló, hogy napi és közvetlenek a koordinációs problémák vagy az érdekellentétek, nem beszélve az Igazságügyi Minisztérium és – nem tudom én – a Földművelésügyi Minisztérium viszonyáról. A problémát ez tulajdonképpen önmagában indokolja. Emellett a Bod Péter-féle állásponthoz annyit szeretnék hozzátenni, hogy minden országban a gazdasági koordináció és a gazdasági irányítás kormányon belül valamelyik minisztériumnál jelentkezik. Éppen azért, mert a gazdaságpolitikát, a kormány gazdaságpolitikai stratégiáját kézben kell tartani, ott vannak olyan területek, ahol a koordinációs funkció növekszik. Két gazdasági modell van általában. Az egyik, hogy a Pénzügyminisztérium tölti be ezt a modellt. Franciaországban és Angliában ez van. Nyugat­Németországban a Gazdasági Minisztériumban hozták létre ugyanezt az ipar és kereskedelem összevonásával. Olaszországban külön költségvetési minisztériumot szerveztek erre a célra. Tehát itt nem másról van szó e modell szerint, mint hogy a koordinációt valamelyik tárca, például a gazdasági tárca – amit te elmondtál – végzi. Mi most azt a modellt fejlesztettük ki vagy kívánjuk kifejleszteni, amelyik a francia és az angol példa szerint a Pénzügyminisztériumon keresztül kívánja ezt érvényesíteni. Én nem vitatom azt, hogy mindegyiknek van előnye és hátránya. Úgy tűnt, hogy ennek lehet több előnye, és tulajdonképpen Magyarországon, ha úgy tetszik, 1848 óta a Pénzügyminisztériumnak volt gazdasági koordinációs szerepköre a magyar kormányok gazdaságpolitikáját illetően. Nem Kossuth Lajos óta, de 1867 után. Az egész Wekerle­korszak? – most nem akarok történelmi kiselőadást tartani –, azért volt Wekerle fontos ember, mert akkor is megvolt a kereskedelmi, a földművelésügyi stb. miniszter, de az ország gazdaságpolitikáját Wekerle irányította.? A későbbiekben a Bethlen­érának? is megvoltak mindig a markáns pénzügyminiszterei, és ugyanez a Horthy-éra második felében Imrédy Béla, Reményi-Schneller – most nem politikai alapon kívánom minősíteni őket –, mind a ketten az ország gazdaságpolitikájának a meghatározói voltak. De mivel Magyarországon ennek a modellnek volt meg a hagyománya, és ez a modell megfelel a mai modern gazdaságpolitikában is sikeres angol vagy francia modellnek. Más okokból nem utalok Amerikára, de Amerikában is a Pénzügyminisztérium jelenti ezt a funkciót. Hát mi ezt választottuk. Nem mondtam azt, hogy ebből nem lesznek nehézségek, de a másikból ugyanennyi lenne. köszönöm.