1990. év

Ez elég világos. Nyilvánvaló, hogy ami az egyházpolitikai kérdésekben nem az oktatással és művelődéssel függ össze, az tartozik a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Egyházpolitikai Titkárságra, aminek az élén jelenleg Pálos úr van. Nem állítottuk helyre a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumot ebben a koncepcióban, ennek következtében a minisztériumok felsorolása sem tartalmazza ezt. Csak az oktatási, művelődési szféra tartozik a művelődési tárcához. Oda tartozhat társfelügyeleti szempontból például a Keresztény Múzeum? mint művelődési ág, de nem tartozik oda más egyházpolitikai téma. Ugyanez vonatkozik a nemzeti kisebbségekre is: a kisebbségek kulturális életével vagy oktatásával összefüggő té ­makör tartozik értelemszerűen a művelődési tárcához.

 

 

Az UNESCO Bizottság, az itthoni, tehát az Magyarországon van.? van egy kinti képviselet,? amely diplomáciai jelleggel az UNESCO­ban? képviseli az országot. A kettő annyiban függ össze, hogy az egyik a másiknak nyilván hátteret ad. Ez, ami itt felmerül, az egy koncepcionális kérdés, amit nem lehet most eldönteni ilyen mélységben, ezért kár lenne most ezen vitatkozni. A kollégium Hungaricumok,? ahol voltak és vannak, ott egy bizonyos hagyományt és bázist jelentenek. Ott valóban elsősorban a kutatóknak nyújtanak segítséget. Emellett átvették ezek azoknak a funkcióját. Tehát a bécsi intézet is. Ugyanúgy előadásokat tartanak, ugyanazt csinálják, mint számos más intézet, amellett, hogy ott laknak a kutatók. Hogy ebből mit csinálunk, most nem tudjuk eldönteni. Az a javaslatom, hogy ezt a részt vagy írjuk be mind a két vonatkozásban, hogy később történjék ennek a rendezése mindkét tárcánál. Jelezzük, hogy ez még koordinációs tárgyalást igényel. Azt javasolom, hogy az a része, amiben meg lehet állapodni, az maradjon benne, ahol viszont bármilyen vitatható rész van, ott legyen egy olyan rész, hogy később történik a rendezése.

 

 

Nem lehet. Magyarországon az országos szónak más a jelentősége, az országos hatáskörűt jelent. A nemzeti az nem jelenti ezt. Egyetlen magyar szer ­vezetet, hivatalt nem hívnak nemzetinek. Magyarországon csak intézmény van nemzeti. Ilyen a Nemzeti Színház,? a Nemzeti Múzeum? vagy a Nemzeti Galéria,? de hatóság vagy közhivatal Magyarországon nincs. Az országosnak a „national”, nemzetit mint jelzőt nem lehet semmilyen vonatkozásban használni, bár ez többször felmerül, de mivel az illetékességét is jelzi, ezért ez jogilag kifogásolható. Ezt kérem módosítani. Nincsen más magasabb jogszabály, amely meghatározza a Sporthivatal nevét eleve?

 

 

Egyetlen ilyen szervezetnél nincs, ezért semmi értelme, hogy a Sporthivatalnál kezdjünk egy ilyen elnevezést. Holnaptól kezdve minden országos intézet, ahol jobb hazafinak érzik magukat, át akarja alakítani magát nemzetivé.

 

 

Mert ez kialakult. A Nemzeti Banknak, amikor is az kialakult, ez lett az eredeti neve, és nem, mint hatóság jelentkezett. Nem értek egyet ezzel, mert jogilag egy olyan fogalmat változtatunk meg, ami hatóságoknál azzal, hogy országos, azt juttatjuk kifejezésre, hogy nem megyei, nem területi elvet és jogkört, hanem országos hatáskört juttatunk kifejezésre.