Az 1992. március 12-ei kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása a Pestvidéki Gépgyár? ügyével kapcsolatos kormányzati álláspont országgyűlési bizottság előtti képviselete vonatkozásában a konzultáció és előzetes egyeztetés fontosságával kapcsolatban
Van egy kérdésem, amit viszont most szeretnék megbeszélni, amikor jelen vannak az érintettek. A parlament Honvédelmi Bizottsága tárgyalta ezt a pest-vidéki repülőüzem ügyét, amiben tudtommal a pénzügyminiszter úr, a honvédelmi miniszter úr, a privatizációs ügyek minisztere, és még nem tudom ki érdekelt ebben. Ami történt a Honvédelmi Bizottság ülésén, az mindenképpen indokolja, hogy ez a kérdés most felvetődjék, ahogy Horváth Balázs is felvetette, kormányzati szempontból. Az lehetetlen dolog, hogy a parlamenti bizottságok előtt vitatkozzanak a Kormány tagjai egymással, és még rögzítsék is az ellentétes álláspontot. A Hadiipari Hivatal? is a honvédelmi miniszter alá tartozik miniszteri felelősségi szempontból, a Honvédség is, és nem tudom, hogy hogy lép be ebbe a pénzügy stb. Kérésem az, hogyha ilyen ügy van, akkor a parlamenti bizottságok előtt, ha ez miniszteri szintű egyeztetést kíván, akkor össze kell hívni az érintetteket, mert egy nevetséges helyzet, hogy a Kormány tagjai különböző álláspontokat rögzítenek, és, mondjuk, az egyiket támogatja az ellenzék, a másikat pedig a kormánypárti többség. Ez egy lehetetlen szituáció. A kormányzatnak azonos képben kell megjelenni már a parlamenti bizottságban. Addig ezt egyeztetni kell. Végső soron, hogyha nem tudnak megegyezni, Kormány elé kell kerülnie az ügynek eldöntésre. Lehetetlen dolog, hogy három tárca háromféle álláspontot foglaljon el, sőt még rögzítsen is. Én nem tudom, hogy ki tud erről, én csak azt tudom mondani, amit láttam.
(Kupa Mihály pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a bizottsági ülésen a három tárca, az ipari, a honvédelmi és pénzügyi tárca képviselője azonos állásponton volt, és a kormányálláspontot képviselte, amikor a Hadiipari Hivatal elnöke, László Jenő ellentmondott ennek.)
Akkor kérem a honvédelmi miniszter urat, aki alá tartozik a Hadiipari Hivatal, hogy hallgassa meg a Hivatal elnökét, hogy miért tette ezt. Egyet szeretnék érzékeltetni, és most teljesen függetlenül a személyi, szakmai és egyéb álláspontoktól. Ezeket az álláspontokat elmondhatja a kormányzati tárgyaláskor. De, amikor már a parlament előtt van a kérdés, akkor már csak a kormányálláspont képviselhető. Minden magyar politikai vagy államigazgatási kérdést lefed a miniszteri felelősség elve. A miniszteri felelősség azt jelenti, hogy a miniszteri felelősség alatt állók közül nem foglalhat senki állást, ha az ellentétes a kormányállásponttal. Ennyiben fedi egymást a kormány- és a miniszteri felelősség. Tehát ebben az esetben, ha ellentét van a Honvédelmi Minisztérium vagy bármelyik, Für Lajos miniszter úr alá rendelt apparátus, például a Hadiipari Hivatal között, akkor a miniszter úr elnöklete alatt kell a két álláspontnak ütköznie. Ha kell, akkor más miniszter bevonásával. De nem jelenhet ez meg úgy, és hangsúlyozom, hogy ez nem személyi kérdés, hogy László Jenő kivel vagy hogyan hajlandó tárgyalni. Kormányzati szinten már ez lehetetlen, hogy a parlamentnél így jelentkezzék. Most ezt kérem megoldani, de még előtte kérek egy rövid tájékoztatást, hogy ténylegesen mi itt a helyzet, miért folyik ez az egész. Jogilag, szakmailag mi itt a helyzet, és mi az álláspont a Magyar Honvédség szemszögéből.
(A tájékoztatást követően, ami szerint ezt a gépgyárat, ami a csőd szélén állt a felszámolóbizottság által a három vevőjelölt közül kiválasztott, ELDORÁDÓ nevezetű cég venné meg.)
De jövő héten újabb honvédelmi bizottsági ülés lesz, ahol ezért minden körülmények között felelős a Kormány, ezért tudni kell, hogy az ELDORÁDÓ mögött ki áll, ki az ELDORÁDÓ. Olyan felelőtlenséget nem csinálhat sem a honvédelmi tárca, sem más tárca, sem az ipari, hogy a Zalatnay Sarolta áll a fegyver vagy repülőgépjavítás mögött. Tehát ilyet nem lehet. Ezt a tényt jogilag, pénzügyileg és valóságának megfelelően politikailag is meg kell vizsgálni.
(Ezen ügy kapcsán merül fel az Állami Biztosító? eladásának is az ügye, ami többször volt az Állami Vagyonügynökség igazgatósági ülésének napirendjén, és már egy éve húzódott az eladásának kérdése, amit szintén jó lett volna előbb a Kormány számára is megismertetni.)
Az illetékes tárca nélküli miniszter felügyeleti körébe tartozik az ÁVÜ azért, hogy az ÁVÜ igazgatótanácsában folyó ügyekből, ahogy erre már volt is példa, kiemelje azt, amit be kell ide a Kormány elé hozni, és azt mondja, hogy ez olyan horderejű kérdés, hogy politikai súlyánál fogva kell a dolgokat mérlegelni. Ez a politikus miniszter feladata, hogy a saját területén, amit elvileg vagy jogilag eldönthet saját hatáskörében, ha a politikai súlyánál fogva ez indokolt – ez a politikai felelősség kérdése –, akkor a kormányzat elé hozza egy rövid tájékoztatás és bejelentés erejéig. Tehát nem arról van szó, hogy én most ebbe bele kívántam volna szólni, vagy hogy én szakmailag vagy egyéb szempontból tiltakozom ellene. De lehetetlen dolog, hogy egy ilyen horderejű kérdésben döntés születik anélkül, hogy a Kormány tagjai és én magam is csak a rádióból vagy a televízióból értesüljek arról, hogy az Állami Biztositó 80%-a holland kézbe kerül. Ebben ez az abszurdum. Tehát a kormányzatnak bizonyos kérdéseket meg kell politikai értelemben is vitatni. Kell, hogy a kormányüléseknek egy részét legalább a tájékozódás szintjén erre szánjuk. Ilyen témák, mint egy gépgyár, amiben a jövő héten a Honvédelmi Bizottság zárt ülést tart. Azért ezt elő kell készíteni, nem elég, hogy odaküldünk egy államtitkárt vagy két tábornokot, és azok ott majd beszélnek. Az kell, hogy tényleges kormány-állásfoglalással, a felelős miniszterek által egyeztetve, általuk tisztázottan tárgyaljanak ott. Kell, hogy kellő gondossága legyen az egésznek, hogy ennek megfelelően tudjanak válaszolni. Hiába mondjuk, hogy REORG vagy nem REORG, a tény az, hogy úgy vetődik fel a Honvédelmi Bizottság előtt, hogy megnézte-e valaki, hogy kinek adja el, ki az ELDORÁDÓ, hát a zárt ülésen erre választ kérnek.
(Kupa Mihály pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a REORG-nál 200 ilyen ügy van, de ugye a cél nem az államosítás, és nem ezért kell ezeket felhozni kormányzati szintre?)
Nem kormányszintre hozzuk fel, és főleg nem államosítunk, úgyhogy erről, azt hiszem, aligha beszélhetünk. Hanem arról van szó, hogy ne állhasson elő annak a vádjával, ne legyen módjában valakinek a Honvédelmi Bizottságban esetleg azt megállapítani, hogy felelőtlenül jártunk el az ELDORÁDÓ című cég e téren való alkalmazásánál. Erről van szó, tehát pont az ellenkezőjéről. Tehát nem tehetjük ki magunkat annak, hogy ilyen kérdésekben nem nézzük meg, hogy ki áll mögötte, Van-e hitelképessége egy ilyen vállalkozásnak és tényleg, egyáltalán a komolyságát. Ezt, amit eddig tudunk róla, hogy Zalatnay Sarolta áll mögötte, ezt akkor kontrollálni kell, hogy valós vállalatról van-e szó. Ebben biztos vagy, hogy ez egy rendezett vállalat?
(A pénzügyminiszter véleménye szerint ez egy rendezett cég, bár biztosat nem tud mondani.)
Viszont akkor ki tud ebben biztosat mondani? Kérem szépen. Engedelmet kérek, szemléletileg nem lehet ezt mondani, azért mert ez az egyik oldalon jó üzlet, másik oldalon viszont az ellenértéket a szentkereszt nevű szicíliai maffia adja.
(A pénzügyminiszter szerint nem lehet azt csinálni, hogy belföldön hétpróbás gazemberek azok előnyt élveznek, és a külföldiekre pedig állandóan becsületkódexet kérünk.)
Nem kérünk becsületkódexet, hanem a belföldinél is meg kell nyilván vizsgálni a hátteret. A belföldinél legalább az az előny megvan, hogy könnyebben meg tudjuk vizsgálni, hiszen az országon belül van. de egy külföldinél teljesen ki vagyunk téve adott esetben annak, hogy még utána sem tudunk menni.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 301-305. oldalán megjelent szövege)
