Az 1992. április 16-ai kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása a termékfelelősségről szóló törvénytervezet? vitájában az egyes kormánydöntések, törvények előzetes hatásvizsgálatával kapcsolatban
(Az MDF és az SZDSZ frakciójának két képviselője, Katona Kálmán és Lotz Károly kidolgoztak egy 4522 számon nyilvántartott képviselői törvényjavaslatot, amelynek hatálybalépése után a fogyasztó a gyártót közvetlenül, és az általánosnál szigorúbb feltételek mellett perelheti kárának megtérítése érdekében. Tehát nem a kereskedőt, akivel szerződéses jogviszonyban áll, hanem aki vele nincsen szerződéses jogviszonyban, törvényi alapon. Az illetékes országgyűlési bizottságok a Kormány véleményét várják a javaslattal kapcso-latban, amit a Kormány csak hatásvizsgálat után tud megadni.)
[…] Én elvileg szeretném még azt a hatásvizsgálatoknál rögzíteni, ami egy összkormányzati kérdés, és ez a mostani téma és az ezzel kapcsolatos vita is jó példa erre. A csődtörvénnyel összefüggésben nem éreztem ilyen meggyőzően ennek a hiányát, bár ott is ugye az utolsó időszakban hívta föl a Kormány az egyes tárcák figyelmét, hogy ennek, mármint a hatásvizsgálatnak automatikusnak kell lennie. Amikor egy törvényt meghozunk, és az három hónap múlva életbe lép, annak már előre azonnal le kell vonni egy hatásvizsgálat keretében például az igazságszolgáltatási, munkaügyi, ipari és egyéb összes hatását. Előre meg kell vizsgálni, hogy mire az életbe lép, addigra teljesen készen kell lennie egy ilyen komplex, koordinált hatásvizsgálatnak. Ezt inkább erre tanulságként mondom, hogy erre mindig nagyon nagy figyelemmel kell lenni minden érintett tárcának. Ennek érdekében a koordináció fontosságát hangsúlyoznám.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 306-307. oldalán megjelent szövege)
