1993. év

Szeretném azt tudatosítani, hogy a Kormány elé kerülő anyagokkal, amiért szakmailag az államtitkárok a felelősek, a miniszterek ne úgy jöjjenek ide, hogy az államtitkárral nem tudták az anyagot megbeszélni. Egy minisztériumon belül biztosítani kell egy olyan információs kapcsolatot miniszter és államtitkár között, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe. Én ezért most nem tudok mást csinálni, mint hogy ezt az előterjesztőnek visszaadom, és kérem, hogy az előterjesztő miniszter úr tisztázza ezt az egész kérdést. Nem engedek ebben most vitát nyitni, mert akkor vég nélkül folytatjuk ezt. Akinek ezzel az első ponttal kapcsolatban véleménye van, az előterjesztő pénzügyminiszter úrral újra vitassák meg, és csak úgy jöjjön Kormány elé újra az anyag, hogyha ezeket mind tisztázták. Tehát akkor ennek ismeretében most csak egy előzetes tájékoztatásról van szó, és majd még következik egy újabb ülés az eddigiek lezárásával. Most kell viszont nyilvánvalóan felhívni a miniszter úrnak saját közigazgatási államtitkára és apparátusa figyelmét, hogy tegyék meg azokat az észrevételeket, amelyek ehhez a bizonyos második részhez tartoznak. Kérem még egyszer a minisztereket, hogy az államtitkáraikkal, mind a politikai, mind a közigazgatási államtitkárokkal a legszorosabban működjenek együtt, különben nem működik a mechanizmus. A közigazgatási államtitkári értekezletet azért hoztuk létre, hogy ne itt kezdjenek normaszövegekkel foglalkozni és egyebekkel, hanem itt már a döntéseket lehessen meghozni, és különösen azért, hogy ne itt jusson eszébe mindenkinek, hogy még milyen kifogása lenne az anyagban foglaltakkal szemben.

A társasági adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítása kapcsán a Gazdasági Kabinet ülésén elhangzottakhoz képest új észrevételek felvetésével kapcsolatban.

Még egyre felhívom azért a figyelmet, hogy a Gazdasági Kabinetnek miniszterek a tagjai, és csak egész kivételes esetekben fordulhat elő, hogy a politikai vagy a közigazgatási államtitkár megy oda. De bárki is megy el, kutya kötelessége a minisztereknek és az államtitkároknak egymás tájékoztatása. Lehetetlen dolog, hogy a Kormány előtt ezzel foglalkozunk, hogy mit mesélt el vagy mit nem mesélt el a kabineten résztvevő. Hát azért engedelmet kérek, ami itt az elmúlt negyedórában történt, ez szegénységi bizonyítvány minden kormányzati testületre és különösen reánk mint Kormányra nézve, amit nem akceptálhatunk.

Ismét a szövetkezeti törvény módosításáról szóló bizottsági törvényjavaslat vonatkozásában a Kormány álláspontjával kapcsolatban.

Két megoldás lehetséges: a földművelésügyi miniszter mond egy beszédet vagy a pénzügyminiszter felszólal, és kvázi a Kormány kezdeményezőleg, befolyásolólag, nyíltan a javaslatot átvállalva a javaslat mellé áll. Vagy pedig a Kormány egy visszafogott magatartással hagyja, hogy a maga útján menjen a dolog, ahogy elindult. Ezért jobb parlamentáris rendszerekben, mint az angol vagy a francia rendszerben, hogy kormányon kívül más nem terjeszthet be törvényjavaslatot. A régi demokráciákban ez így van. Úgyhogy ez a sok kiváló képviselői ötlet, aminek úgy kellene érvényesülnie, hogy a képviselő lobbizik a kormánynál, és nem fordítva. De hát most mi még nem vagyunk ilyen fejlettek. Tehát a kérdés, ki támogatja azt, hogy a Kormány hagyja ezt a maga útján, és nem tekinti közvetlen ügyének. Tehát egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz. Akkor tizenegy szavazattal a Kormány egyhangúlag amellett van, hogy ezt hagyja képviselői indítványként futni, illetve a bizottságokra. A második kérdés, hogy a Kormánynak azonban arról gondoskodnia kell, hogy ha ez végigmegy a parlamentben a maga útján, akkor ne születhessék egy gazdaságellenes, inkoherens stb. törvénymódosítás, ezért felkérjük a földművelésügyi minisztert, a pénzügyminisztert és az igazságügy-minisztert, továbbá a parlamenti ügyekért felelős minisztert, Füzessy Tibort, de természetesen nem mint nemzetbiztonságit, hogy ezt készítsék elő, és tárgyaljanak erre az esetre. Utána pedig a koalíciós partnereket, tehát a három koalíciós frakciót is tájékoztatjuk erről. Ez pedig a második része. Egyetért ezzel a Kormány? Tehát, ha megy ez a maga útján, akkor mi arra ügyelünk, hogy itt ne szülessék olyan, ami bármivel ellentétes. Nem fordulunk vele szembe, hiszen nyilvánvalóan szólnak mellette is érvek, de ezt szakszerűen kell megcsinálni. Nincs ellenvélemény vagy tartózkodás, akkor ezt a második részét is jóváhagyta a Kormány.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 438-440. oldalán megjelent szövege)