Az 1990. augusztus 23-ai kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása az igazságtétel kérdésével és a lőfegyverekkel kapcsolatban
Erről a bizonyos MDF-igazságtétel-csomagról? már a múlt alkalommal beszéltünk. Sőt többször. Minden politikai párt lelkesen fogadta ezt a javaslatot, mert az igazságtétel is egyre többször merül föl. No most először is erre vonatkozóan megvan a Kónyaféle tervezet,? azt egyszer már megnéztük. Igen, de az a múltkori, tehát az eredeti tervezet, aminek megvoltak a felelősei, erre volna szükség. Tehát az a bizonyos csomag, ahol egyes tárcák is megkapták a kérdést és az ezzel kapcsolatos feladatot. De újabb politikai szervezetek, az MDFtől kezdve mindenki, küldenek üzenetet, és a munkástanácsok is folyamatosan sérelmezik az igazságtételnek az elmaradását. Ezt mindnyájan tudjuk. A következő elgondolást próbálnánk: egyrészt, hogy a minisztériumok, amit már egyszer kértünk, tegyék meg a szükséges lépéseket. Vonatkozik ez a nyugdíjra, amit éppen Kelemen András ismertetett már egyszer nagy sikerrel a parlament előtt, egy interpellációra adott válaszban. Levelezést folytattunk az Akadémiával is a megfelelő történészi bizottság létrehozásáról. E nyomás azonban olyan méretű – mindenki megkapta, elolvastátok ezt a javaslatot –, hogy felmerült az a kérdés: a Kormány ezt a terhet megoszthatná azáltal, hogy létrehozna egy megfelelő jogász szaktekintélyekből, szociológusokból stb., valamint néhány politikailag jelentős személyiségből (itt van például a Recski Szövetség stb.) egy bizottságot, de nem delegáltakból, hanem csak jelöltek lennének, és mi neveznénk ki őket, mint ahogy a Kárpótlási Hivatal esetében is, és ez az Igazságtétel Bizottság lenne hivatott arra, hogy megvizsgálja ennek jogi stb. vonatkozásait, ezzel kapcsolatban javaslatokat fogalmazna meg, és mintegy politikai, jogi, erkölcsi testület tudná ezt előkészíteni és a Kormány részére javaslatot tenni. Vég nélkül lehet ezen vitatkozni, de mi ezt nem tudjuk önmagunkban megoldani, miközben ez bennünket terhel. Így pedig egy bizottság lehetne a segítségünkre, amiben részt vehetnek sokan – X jogászprofesszoroktól kezdve, és ha vállalja, Csoóri Sándoron át Konrád György, Szelényi, vagy mások –, mint független és elfogulatlan szaktekintélyek, vagy akár egyes szervek képviselői. A belőlük álló bizottság folytatna vizsgálatot, és még utána a parlamentnek is tehetne javaslatot. Kicsit hasonló lenne ez a testület, mint amikor ad hoc nemzetközi „bíróságok” vizsgáltak ki bizonyos jogsérelmeket vagy jogellenes lépéseket. No most erre szolgálna ez a határozat. A kérdés az, hogy használjuk-e a „Nemzeti” Igazságtétel Bizottság szót, nehogy bármilyen félreértésre adjon alapot a nemzeti szó, vagy mintha valami számonkérőszék lenne. Ezt megfontolandónak tartom.
A készülő, lőfegyverekről szóló törvénytervezettel kapcsolatban, amely az állampolgároknál lévő lőfegyverek nyilvántartásba vételét, és a golyós fegyvereknek – a vadászfegyverek kivételével történő – hatástalanítását írná elő.
Szabad kérdeznem? Szóval kétféle fegyver van, az egyik a vadászfegyver. Zárjuk ki, illetve vegyük külön a vadászfegyvert. Hogy lehet állampolgári jogában korlátozni azt, akinek vadászfegyvere van? Megítélésem szerint, ha vadá-szati engedélye és fegyvertartási engedélye van, és vadász, akkor a vadászaton belül külön egyedileg nem lehet korlátozni. Medveölő puskát, ha nincs medve, el lehet venni, azt lehet, de vadászfegyvert nagyon nehéz korlátozni, és nem tudom, hogy célszerűe. Ezt nem lehet összekötni. Ebből fantasztikus dolgok jönnek ki, ha ezt hozzákapcsoljuk. Teljesen külön kell kezelni a vadászfegyvert, a vadászterületet, a vadászati jogot stb. a másik az önvédelmi fegyver. Most az önvédelmi fegyverre vonatkozóan kellene rendelkezést hozni. A régi világban is volt fegyvertartási engedély. Ez természetes. de meg volt határozva, tehát nem lehetett Mannlichert? tartani vadászfegyver címén.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 522-525. oldalán megjelent szövege)
