1990. év

Erről a bizonyos MDF-­igazságtétel­-csomagról? már a múlt alkalommal beszéltünk. Sőt többször. Minden politikai párt lelkesen fogadta ezt a javaslatot, mert az igazságtétel is egyre többször merül föl. No most először is erre vonatkozóan megvan a Kónya­féle tervezet,? azt egyszer már megnéztük. Igen, de az a múltkori, tehát az eredeti tervezet, aminek megvoltak a felelősei, erre volna szükség. Tehát az a bizonyos csomag, ahol egyes tárcák is megkapták a kérdést és az ezzel kapcsolatos feladatot. De újabb politikai szervezetek, az MDF­től kezdve mindenki, küldenek üzenetet, és a munkástanácsok is folyamatosan sérelmezik az igazságtételnek az elmaradását. Ezt mindnyájan tudjuk. A következő elgondolást próbálnánk: egyrészt, hogy a minisztériumok, amit már egyszer kértünk, tegyék meg a szükséges lépéseket. Vonatkozik ez a nyugdíjra, amit éppen Kelemen András ismertetett már egyszer nagy sikerrel a parlament előtt, egy interpellációra adott válaszban. Levelezést folytattunk az Akadémiával is a megfelelő történészi bizottság létrehozásáról. E nyomás azonban olyan méretű – mindenki megkapta, elolvastátok ezt a javaslatot –, hogy felmerült az a kérdés: a Kormány ezt a terhet megoszthatná azáltal, hogy létrehozna egy megfelelő jogász szaktekintélyekből, szociológusokból stb., valamint néhány politikailag jelentős személyiségből (itt van például a Recski Szövetség stb.) egy bizottságot, de nem delegáltakból, hanem csak jelöltek lennének, és mi neveznénk ki őket, mint ahogy a Kár­pótlási Hivatal esetében is, és ez az Igazságtétel Bizottság lenne hivatott arra, hogy megvizsgálja ennek jogi stb. vonatkozásait, ezzel kapcsolatban javaslatokat fo­galmazna meg, és mintegy politikai, jogi, erkölcsi testület tudná ezt előkészíteni és a Kormány részére javaslatot tenni. Vég nélkül lehet ezen vitatkozni, de mi ezt nem tudjuk önmagunkban megoldani, miközben ez bennünket terhel. Így pedig egy bizottság lehetne a segítségünkre, amiben részt vehetnek sokan – X jogászprofesszoroktól kezdve, és ha vállalja, Csoóri Sándoron át Konrád György, Szelényi, vagy mások –, mint független és elfogulatlan szaktekintélyek, vagy akár egyes szervek képviselői. A belőlük álló bizottság folytatna vizsgálatot, és még utána a parlamentnek is tehetne javaslatot. Kicsit hasonló lenne ez a testület, mint amikor ad hoc nemzetközi „bíróságok” vizsgáltak ki bizonyos jogsérelmeket vagy jogellenes lépéseket. No most erre szolgálna ez a határozat. A kérdés az, hogy használjuk-e a „Nemzeti” Igazságtétel Bizottság szót, nehogy bármilyen félreértésre adjon alapot a nemzeti szó, vagy mintha valami számonkérőszék lenne. Ezt megfontolandónak tartom.

 

 

Szabad kérdeznem? Szóval kétféle fegyver van, az egyik a vadászfegyver. Zárjuk ki, illetve vegyük külön a vadászfegyvert. Hogy lehet állampolgári jogában korlátozni azt, akinek vadászfegyvere van? Megítélésem szerint, ha vadá-szati engedélye és fegyvertartási engedélye van, és vadász, akkor a vadászaton belül külön egyedileg nem lehet korlátozni. Medveölő puskát, ha nincs medve, el lehet venni, azt lehet, de vadászfegyvert nagyon nehéz korlátozni, és nem tudom, hogy célszerű­e. Ezt nem lehet összekötni. Ebből fantasztikus dolgok jönnek ki, ha ezt hozzákapcsoljuk. Teljesen külön kell kezelni a vadászfegyvert, a vadászterületet, a vadászati jogot stb. a másik az önvédelmi fegyver. Most az önvédelmi fegyverre vonatkozóan kellene rendelkezést hozni. A régi világban is volt fegyvertartási engedély. Ez természetes. de meg volt határozva, tehát nem lehetett Mannlichert? tartani vadászfegyver címén.