1990. év

(Balsai István igazságügy-miniszter az ismertetőjében elmondja, hogy ez a jelenlegi hazai jogrendünkből teljesen kiveszett, kereskedelmi jellegű törvény, amely a piacgazdálkodásra való áttérés szükségszerű velejárója, ami egyben létrehozza a versenyfelügyeleti szervet is.
Több hozzászólást követően.)

Antall József: Tessék, van még hozzászólás? visszatérnék az egyik kérdésre, az elnevezésre. Az elnevezés kérdésében a Versenyhivatal tűnik indokoltabbnak, azonban megfontolandónak tartom, ha Versenyhivatalnak? nevezzük, akkor még valamit hozzá kell tenni, legalább két szót, hogy „Központi Gazdasági” Versenyhivatal. Ezt korábban nem javasoltam, de így, hogy Versenyhivatal – kivéve a gazdasági szférát és a szakértőket –, ez „Lóverseny Hivatal és Versenyiroda”, és az emberek bukmékereket? fognak keresni. Ez az egyik. Tehát én egyetértek azzal, hogy Versenyhivatal, de akkor tessék kitalálni a jelzőt hozzá. A másik kérdés: mindig nagyon problematikus, ha a hatalmi ágazatok kialakult rendjével ellentétben, vagy a kialakult gyakorlattal ellentétben próbálunk kvázi megoldásokat találni. Végeredményben ez a bizonyos kvázi bíróság és ugyanakkor egy hivatal kérdése megvalósítható, de az állam szerkezetében – amire felhívta már Müller helyettes államtitkár úr is a figyelmet, ezt kerestem magam is – nem tudni, hogy hova tartozik ez a szervezet. Ez egyszerűen elképzelhetetlen ebben a formában. Vagy azt mondjuk, hogy nem kvázi bíróság, és bírósági funkciót adunk neki, és akkor a bírósági szervezetben keressük a helyét valahol. Ebben az esetben a bírósági ágazat közé soroljuk, és egy köztársasági elnöki kinevezéssel független szerv az államhatalomtól. Ezt el tudom képzelni. Vagy egy más, teljesen független kategóriának tekintjük, de úgy, hogy sem a Kormány alatt, sem a parlament alatt nem áll. Elvileg, ha a parlament alá tartozik, annak ellene vagyok. Erre van példa, nemcsak az Állami Számvevőszék, hanem most tartottuk éppen rossznak a Vagyonügynökség parlament alá helyezését, és döntöttünk ebben a kérdésben. Mi indokolja azt, hogy létrehozzunk egy olyan szervezetet, amelyik sehova sem tartozik? Egy parlamentáris demokráciában vagy a parlament mint törvényhozó hatalom közvetlen felügyelete alatt tartjuk, vagy a Kormány felelős érte. Ki a felelős ezért? Vagy bíróságnak tekintjük, de akkor nem szolgáltató funkciót lát el a kormányzat részére. Ez egyszerűen így nem helyezhető el az állami hierarchiában. A népképviseleti demokrácia szabályai szerint ebben a formában alkotmányjogilag sem érzem az elhelyezését megalapozottnak. Arról nem szólva, hogyha figyelembe vesszük – hogy ha nem bíróság, hangsúlyozom még egyszer, hanem egy hivatalról van szó – az Állami Vagyonügynökséget, amelyik szintén óriási jelentőségű, nagy szerepet játszó, a kormányzat alá helyeztük, akkor egyéb, ugyancsak kiemelkedő jelentőségű és hagyományú intézményrendszerek is ide tartoznak. Nem a jelenlévők miatt mondom példaként a Központi Statisztikai Hivatalt.? Nekem nem az a célom – félreértés ne essék –, hogy a Kormány alá tartozását biztosítsam, hiszen mindenki tudja, hogy a Kormány alól igyekeztem mindent a tárcákhoz helyezni, hogy ne legyen az a kialakult gyakorlat, hogy minden itt koncentrálódik, de valahová tartoznia kell az állami hierarchiában. A törvényhozásnak felelős kormányzat lehet az egyik, amelyik felelős, vagy maga a törvényhozás közvetlenül, vagy a bíróság és a bírói ágazat. Ezt tekintem aggályosnak, és úgy gondolom, hogy ezt meg kell vizsgálni.

(Balsai István szerint két intézményről van szó, egy országos hatáskörű állami költségvetési szervről,? amiről valóban lehet dönteni, hogy valahová tartozzon, valamint a kvázi bíróságinak mondott Versenytanácsról,? amely ennek a hivatalnak a keretében működik, de nem hivatali szervezetként.)

Antall József: Én el tudom képzelni, hogy azt mondjuk, hogy van a Versenytanács, és a Versenytanács egy kvázi bíróság, amelynek van elnöke, és vannak tagjai, akik kvázi bíróságként működnek, amelynek tagjait kinevezi a köztársasági elnök, mert itt a tagokról is szó van. Emellett a Versenytanács mellett van egy iroda, amelyik azt a célt szolgálja, hogy a Versenytanácsnak mint kvázi bíróságnak ellássa az adminisztratív teendőit. Akkor a kvázi bírósági szervezet annak megfelelő adminisztratív apparátussal rendelkezik. Akkor elképzelhető ez a megoldás, de az, hogy egyik oldalon van egy versenyhivatal, amelyik olyan hivatal, mint a kormány alá tartozó más országos hivatalok elnökkel és mellette van a Versenytanács, amelyik tulajdonképpen államigazgatási szempontból egy igazgatótanács – ha a Vagyonügynökséghez hasonlítom –, és emiatt ez a két szervezet tulajdonképpen nem tartozik sehová, ezt érzem problémának.

(Szabó István, a legfőbb ügyész helyettese szerint igazságszolgáltatási alapelv az, hogy igazságszolgáltatás csak bíróság útján történhet, ezért ellenzi a kvázi bíróságok létesítését. A tervezet szerint egyértelműen egy Kartellhivatal, illetve más néven Versenyhivatal állna fel, amely államigazgatási szervként? jár el.)

Antall József: Ugyanebből kiindulva nem tartom akkor helyesnek, hogy közjogi jellegű intézkedésnél, vagy államigazgatási kérdésben kvázi dolgokról beszéljünk. Ennek következtében úgy gondolom, hogy akkor világosan meg kell határozni, ha ez hivatal, és döntése megtámadható bírói úton – mint egy közigazgatási szerv által hozott állásfoglalás –, akkor legkevésbé sem fogható fel kvázi bíróságnak. Ha tehát az állami hatalmi ágazatok elválasztása szempontjából vesszük, akkor ez a lehetőség kiiktatódik, és ez legfeljebb egy közigazgatási jellegű állásfoglalásnak fogható fel. Ebben az esetben az állami hierarchián belül csak a végrehajtó hatalom körébe tudom utalni, és akkor kormányzati felelősség alá tartozik. Ha nem igazságszolgáltatás, nem törvényhozás, nem önkormányzati szerv, akkor egyedül kormányzati szerv, ezt lehet csak alkotmányjogilag, megítélésem szerint, levezetni. Amennyiben kormány alá tartozó szerv, akkor ehhez kell alkalmazkodni, és ha a kormányt terheli a felelősség, a Kormány nem vállalhat felelősséget olyan szervért, amelyiket önmaga, ebben az értelemben, nem felügyel. Tehát úgy gondolom, hogy ezt a kérdést fel kell oldani.

(További hozzászólásokat követően.)

Antall József: azt hiszem megállapíthatjuk, hogy mindenképpen szükség van erre a törvényre. Nyilvánvaló, hogy egy törvényt akkor kell hozni, amikor egy adott közegben el kell rendezni valamit, vagyis, amikor már valami kialakult. Ez az egyik eset, amikor szükséglet szerint válik egy törvény szükségessé. A másik eset a programtörvények: minden politikai átalakulásnak és minden történelmi korfordulónak és minden reformkorszaknak az a jellemzője, hogy programtörvények születnek, amelyek hosszú évekre előremutatóak. Magyarországon 1867 után 10 évig teljesen irreális, a közeget teljesen meghaladó programtörvények születtek. Ez tipikusan egy olyan programtörvény, amire azért van szükség, mert húzóereje is van, ezért feltétlenül javaslom az elfogadását. Visszatérve a kinevezés kérdésére: félreértés ne essék, én magam javasoltam különböző szervezeteknél, hogy a köztársasági elnök legyen a kinevező, mert számomra teljesen mindegy, nemcsak személy szerint, hanem a mindenkori a miniszterelnöknek is. Miután a miniszterelnök előterjesztési és ellenjegyzési joga következtében nem tud egyébként sem a kormányzattal ellentétes kinevezést végrehajtani a köztársasági elnök, tehát nem erről van szó. Itt kizárólag arról van szó, hogy egy bizonyos hierarchiában elhelyezve azonosságot kell biztosítani a hasonló jellegű szervezetek között. A másik, a közvetlen beavatkozás kérdése: megítélésem szerint egy jogállamban a kormány felügyelete nem azt jelenti, hogy közvetlen utasításos rendszerrel részletekbe menően beavatkozik, hanem amire törvény van, és amilyen törvényt hozunk. A kormányzat felügyelete kizárólag arra vonatkozik, hogy kinevező hatóságként szerepel, és utána a törvényben meghatározott feltételek szerint a működést felügyeli. Ez vonatkozik más hivatalokra is. A Központi Statisztikai Hivatal működésébe se avatkozunk bele, nem avatkozunk más hasonló szervezetek működésébe sem, csak kizárólag akkor, ha a fennálló törvényekkel ellentétesen működne. Ezt jelenti a kormányfelügyelet, semmi mást. Nem hiszem, hogy ebben az értelemben, bármilyen szempontból ez a törvény a közvetlen veszélyt jelentené, és nem egy végrehajtó szerve lesz a Kormánynak, ezért ennek következtében ez fel sem merülhet. Ezek után azt hiszem, hogy a kérdésben eddig elhangzottak figyelembevételével javasolnám, ha a Minisztertanács egyetért azzal, hogy azt mondjuk, hogy a versenytörvény-javaslatot a Minisztertanács általánosságban elfogadta, és a módosítások végrehajtására felkéri az előterjesztőket, tehát az itt elhangzottak és a vita alapján kialakult állásfoglalás figyelembevételével. A fő kérdések az állami hierarchiában való elhelyezés, a kinevezési jogkör stb. A bírósághoz megjegyezve – nem tudom, lehet, hogy tévedek, de úgy gondolom –, nem újratárgyalásra lenne talán indokolt visszaadni az ügyet, hanem a bíróság megsemmisíthetné a döntést, és automatikusan a döntést újra kellene tárgyalnia a Versenytanácsnak. Hiszen akkor a bírósági hierarchiába sorolnánk a Hivatalt azzal, hogyha újratárgyalásra kötelezhetné a bíróság, és mint egy alacsonyabb fokú bíróságot utasítaná. Éppen azért, mert hatósági jelleggel működik, akkor azt lehet tenni, hogy a döntését jogellenesnek minősíti, vagy visszautasítja. Nem tudom, hogy helyes-e, kérem a jogi szakvéleményt.

(Az ülésen részt vevő jogászok elmondják az ezzel kapcsolatos szakmai véleményüket.)

Antall József: Akkor javasolnám, hogy a határozat úgy szóljon, hogy a Minisztertanács általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot. Elfogadta a Versenyhivatal felállítását, bár az elnevezés kérdésében nem döntöttünk, hogy keressünk-e még kiegészítést a „Versenyhivatal” kifejezés megtartása mellett. Indokolt-e például, hogy „Gazdasági”, vagy mondjunk-e még valamit? A részleteket korrigálva, kiegészítve kérjük, hogy két hét múlva a Minisztertanács elé módosítva úgy jöjjön vissza, hogy a Gazdasági Kabinet is még tárgyalja meg. Kérem, hogy a Gazdasági Kabinet hívja meg az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselőjét és természetesen az előterjesztőket, valamint mind a Statisztikai Hivatal elnökét, mind az Árhivatal? elnökét. Az Árhivatal kérdéséről, azt hogy megszűnik és átalakul, nem tudom, hogy célszerű-e az általad említett okokból külön is szólni. Egy okozati összefüggést hozzunk elvileg abban, hogy az Árhivatal alakul át Versenyhivatallá. Úgy gondolom, hogy meg kell keresni annak a módját, hogy az Árhivatal megszűnik, és az Árhivatal feladatkörében – két hét múlva kérek erre is akkor a végleges döntéshez javaslatot – megalakul a Versenyhivatal. A megalakuló Versenyhivatal – mivel mindez jelenleg a Pénzügyminisztérium szervezetéből fog kinőni – apparátusa és a személyi összetétele összefüggésben lesz ezzel. Sokkal helyesebb, ha a kettőt nem keresztelőnek fogja a külvilág tekinteni.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 70-74. oldalán megjelent szövege)