1990. év

(Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatása szerint az anyag egy vastag feladatgyűjtemény, amely tartalmazza a Kormány eddigi intézkedéseit, illetve cselekvéseit, a Nemzeti Bank eddigi cselekvéseit és a jelenleg folyó munkákat, amikkel kapcsolatban megállapítható, hogy a vállalt kötelezettségek döntő többségében rendben folynak. Három kérdést külön kiemel: a Kormány a KSH-t kérje fel, hogy vizsgálja meg újólag a GDP várható alakulását, továbbá vállaltuk, hogy 1991. január 1-jétől új számviteli törvényt vezetünk be, végezetül az egyértelműen csődben lévő vállaltokat pedig felszámoljuk.)

Antall József: Akkor kérem a hozzászólásokban ezt külön figyelembe venni. Én azt hiszem, hogy a Statisztikai Hivatalnak erre való felhívása az a legrövidebben megtehető. Ha nincs ellene vélemény, ha ehhez nincs hozzászólás, akkor ezt kérem rögzíteni, és ezt majd pontosan meghatározni. A másik, a számviteli törvényhez szeretném azt hozzátenni, hogy a Magyar Demokrata Fórum ellenzéki időszakában – és gondolom, ebben a tapasztalatai alapján mindkét koalíciós párt egyetértett – ezt már akkor meghirdettük mint az átalakulásnak kiemelkedően fontos elemét. Az Egyesült Állomokban való akkori tárgyalásaink során és tavaly nyáron a Közös Piacban folytatott tárgyalásnál minden befektető, beruházó és vegyesvállalat-kezdeményező kifejezésre juttatta, hogy ezzel a számviteli rendszerrel, ami ma Magyarországon van, nem lehet Európához csatlakozni. Ugyanolyan alapkérdés a számviteli rendszernek a megváltoztatása, mint az egész jogrendszerünké és feltételrendszerünké. Úgyhogy a külföldi beruházások, befektetések feltételrendszerében ezt külön megjelölték olyan mértékig, hogy például Bérégovoy-nak, a francia miniszternek a jelentésében ott állt ez a kérdés mint követelés, amit tudomásunkra hozott már akkor, amikor még nem voltunk kormányon. Ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ezt a Pénzügyminisztériumnak a legrövidebb időn belül és megfelelő szakértői bizottsággal el kell készítenie, mert enélkül nem tudunk előrelépni, ugyanis ez minden tárgyalásnál felvetődött. Ez volt a második. A harmadik kérdés, amire kérek választ, a csődeljárások. Tehát az, hogy a megígért magas számú csődeljárásra ítélt vállalatok száma helyett nagyon kevés ellen indul csődeljárás. Ebben az én tájékozottságom szerint éppen a bankrendszerünk, a kereskedelmi bankrendszerünk is hibás. Ez az egész sorban állás kérdésében egyik akadályozó tényező volt. Ez felveti egyébként az egész magyar bankrendszer problémáját, amit mind az angolok, mind Whithead is említettek, aki itt volt a tegnapi napon. Sorolhatnám a partnereket és kapcsolatainkat, akik külön kiemelik, hogy a magyar bankrendszer milyen mértékben akadályozója a működésünknek. Úgy gondolom, hogy a kormányzat programjának, céljainak végrehajtása érdekében, ha ezen nem tudunk változtatni, és a jelenlegi bankokkal kapcsolatban nem teszünk szükséges intézkedéseket – beleértve személyi változtatásokat, a felügyelőbizottságok tagságának felújítását, kinevezéseket is –, és nem tesszük meg ebben a lépéseket, akkor megint rajtunk kívül álló okokból fosztjuk meg magunkat az eszköztárunktól. A bankrendszert egyik súlyos kérdésnek jelölik meg mindenkori külföldi tárgyalópartnereink, beleértve a devizagazdálkodást és mindent. Itt csele-kedni kell. Tessék, a pénzügyminiszter.

(Rabár Ferenc pénzügyminiszter elmondja, hogy az új számiviteli rendszer kialakítására vonatkozó munkák folyamatban vannak, bevezetése nem az előkészítő munkán múlik, hanem a technikai feltételeknek a teljesítésén. A bankrendszer (nemcsak a törvény, hanem a bankrendszer) átalakítása is folyamatban van, az ezzel kapcsolatos személyi változá-sokról be fog számolni a jövő héten.
További hozzászólásokat követően.)

Antall József: Szabadna, mielőtt továbbmegyünk, lenne két kérdésem. Egyik: hogy akkor ezeknek a hiteleknek, ezeknek a konstrukcióknak a felülvizsgálatára nagyon gyorsan össze kellene ülni egy munkabizottságnak. A Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hozzon létre egy ilyen munkacsoportot, és azonnal kezdjék meg ebben a tárgyalásokat. Mi ezt felvetettük a Münchenben és Stuttgartban tartott megbeszéléseken, de ilyen konkrétsággal nem kaptunk ehhez akkor a Nemzeti Banktól háttérinformációt. Tehát mi tulajdonképpen nem tudtuk ezt ilyen értelemben érdemben bizonyítani. A szemrehányásokat megkaptuk, hogy mit akarunk. A német–magyar pénzügyi kapcsolatot egyenesen terheli ez a két szempont, ez állandóan elhangzik. Teljes világossággal, szakmailag elemezve el kellene készíteni, és utána egy tárgyalás keretében ezt előadni. Úgyhogy ez lenne az egyik kérdés, amiben valamennyi érdekelt tárcát be kell vonni. Kérem akkor egy munkacsoport összehívását ebben, és nagyon sürgősen ezt a német féllel akkor letárgyalni. A másik kérdésem a számviteli törvénnyel kapcsolatban, hogy az mennyire akadályozza a jelenlegi csődeljárást. Kérdésem az, ha meg is csináljuk a technikai részét, tehát ha lesz papír, és ki lehet képezni a könyvelőket stb., tehát ez egy kérdés, lehet-e ezt fél év alatt, lehet, hogy csak június 1-jével. De a kérdésem az, hogy nem lehetne-e a jelenleg érvényben lévő számviteli törvényt egy gyors módosítással úgy kiegészíteni, hogy a csődeljárásban, és nem tudom, mi volt a másik, amit mondtál?

(Surányi György bemondja, hogy a kétes követelések nyilvántartása.)

Antall József: Kétes követelések nyilvántartása terén azonnal előkészíteni erre vonatkozóan. Ha ez egyszerűen beilleszthető a jelen számviteli rendszer konstrukciójába, akkor ezt előkészíteni, bizottsági tárgyalásokkal az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve, és az októberben kezdődő parlamenti ülésen már az asztalra kell tenni. Ha eddig ebben a formában kaptunk volna erről bármilyen jelzést, akkor
már meg tudtuk volna tenni. Ez megint az a kategória, hogy nincs meg a megfelelő eszköztára a kormányzatnak a privatizációs és ehhez hasonlóan a folyamatok végrehajtására. Nincs meg a jogi eszköztárunk, mást nem tudunk tenni. Kérem erre is a javaslatot. Ha nem megy ez most ebben a pillanatban, akkor kérem megvizsgálni, hogy mit lehet tenni, mert esetleg öt paragrafus behelyezésével és kettőnek az elha-
gyásával megoldható. köszönöm.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 92-95. oldalán megjelent szövege)