1992. év

Antall József: Na most a bankok, miután nem tarthatunk kormányülést anélkül, hogy ne foglalkoznánk az Ybl Bank és társai ügyével, a közvélemény szempontjából is furcsa lenne egy kormányülés, amelyik erről nem tájékozódik, ezzel a kérdéssel nem foglalkozik, és a szóvivő nem beszél róla. Függetlenül attól, hogy mennyire tájékozottak a Kormány tagjai, itt egy összegezésnek el kell hangzania, és a Kormányt tájékoztatni kell. Megkértem Tarafás Imre és Botos Katalin jelenlétét is. Meg fogom kérni, hogy a napirendi pont ne legyen nagyon hosszú. Úgyhogy a Szabó Tamás miniszter urat kérem, hogy adja elő, hogy mi tulajdonképpen az ügy lényege. Itt egy vizsgálatot le kell folytatnunk, amire nekünk választ kell adni, annál inkább, mert a parlamentig is mehet ez az ügy az ősszel. Azonkívül pedig folyamatosan hangzanak el vádaskodások a sajtóban, és ugye már a közvélemény-kutatást tartották, miszerint a Kormány elsősorban a felelős. Mindezekre a kérdésekre kérek egy összegezést és ehhez hozzászólásokat. Üdvözlöm Botos Katalint, a Bankfelügyelet elnökét és Tarafás alelnök urat a Nemzeti Banktól, és felkérem Szabó Tamás miniszter urat, hogy az érintett bankok ügyében, és az ezzel összefüggő vizsgálatról és egyéb kérdésekről tartson egy tájékoztatót a Kormány részére. Utána pedig, mivel ez egy napirenden kívüli pont, nagyon rövid hozzászólást kérek a megjelentektől is. Úgyhogy Szabó Tamásé a szó.

(Szabó Tamás tárca nélküli miniszter elmondja, hogy a történet az Ybl Bank eladásával és a Gyomaendrődi Takarékszövetkezet eladásával kezdődik, amelyik pénzintézetekben egy magánvállalkozói csoport szerez döntő, nagyon befolyásoló tulajdoni részarányt. A vállalkozók, akik tulajdonosai a banknak, a banki lehetőségeket kihasználva sajátos – és a vizsgálatok meg fogják állapítani, hogy nyilvánvalóan törvénytelen – eszközökkel, a banki forrásokhoz közvetlenül hozzájutottak. Ezek a bankok különféle garantálási játékokkal más bankok forrásaihoz is hozzájutottak, és ebben kitüntetett szerepet kapott az Általános Vállalkozási Bank, amit a Kormány engedélyével az ÁVÜ privatizált. A német tulajdonos felfedezi, hogy itt bizony olyan követelései vannak az általa megvásárolt banknak, amiből nagy valószínűséggel sosem lát pénzt. Felfedezi azt, hogy itt olyan összefonódások és valószínűleg szabálytalan hitelezések történtek, amelyek további két pénzintézetre, az Ybl Bankra és a Gyomaendrődi Bankra közvetlenül visszavezethetők. A Bankfelügyelet? áprilisban érzékeli ezeket a problémákat, vizsgálatot rendel el, felfüggeszti a bankok működését. Szabó Tamás határozott véleménye, hogy végig kell vinni a rendőrségi vizsgálatot, mert itt bűncselekményekről van szó. Másodszor az ügy tanulsága az, hogy megfelelő tájékoztatást kell adni a közvéleménynek, miután most már nagyon sok mindent tudunk. Az ügy harmadik tanulsága az, hogy a szabályozás egész környezetében vannak olyan elemek, amelyek módosításra szorulnak.)

Antall József: Mielőtt továbbadom a szót, a leendő vizsgálatnál, egyik vizsgálatnál ki kell a felelősség kérdésének terjedni arra is, ami a bűncselekményt jelenti. Ez aránylag a legegyszerűbb, mert ez világos, hogy meg kell állapítani a bűncselekményt, és akkor ennek van logikus következménye. A második kérdés az kormányzati, politikai felelősség kérdése, hogy jelentkezik, vagy nem jelentkezik? Ez a második kérdés, amit meg kell állapítani az adott időszakban. A harmadik, meg kell nézni az adott időszakban a Nemzeti Bank szerepét, hiszen még a kezdetek, az első jelzések még a jegybanktörvény előtt történtek. Én csak kérdezem, félreértés ne essék. A bankfelügyelet felelőssége és szerepe ebben a kérdésben? Továbbá milyen gazdaságpolitikai kérdés jelentkezik ezzel összefüggésben, amire kiterjedhet bármilyen ellentétes felszólalás? És mi az, ami a jelenlegi helyzetből kivezető utat jelenti, mik ezek a különböző kompromisszumos megoldások, a bizalom helyreállításaként? Na most itt azért kell erről szólni, mert ugye a múltkori kormányülésen itt egy levélről másolatot produkáltak. Egy másik szempont a Surányi-nyilatkozat értékelése.? a Surányi-nyilatkozattal összefüggésben válasznyilatkozatok hangzottak el. Ez az egyik kérdés. A másik ’91. július 17-én írta alá a pénzügy nevében Király Péter államtitkár, Tarafás Imre, a Nemzeti Bank első helyetteseként, és Kőváriné Csoór Klára, az Állami Bankfelügyelet vezetőjeként a Csepi Lajosnak is szóló nyilatkozatot, amire válaszolt Szabó Károly az Ybl Bankkal összefüggésben. Csepi Lajos véleménye vagy a nyilatkozata szerint már utólag és későn jött ez a nyilatkozat. Továbbá a levelet aláíró intézmények és szervezetek részéről jelen volt a Pénzügyminisztérium kinevezett tagja is az igazgatótanácsban, Nagy Zoltán, a Nemzeti Bank részéről pedig Bokros Lajos. Tehát erre felmerül az a kérdés, hogy küldenek-e ilyenkor egy ilyen figyelmeztető levelet, miután előtte, ha így felel meg a valóságnak, ugyanezt megszavazták az igazgatótanács tagjaiként mint a tárca kiküldöttjei. Kérdésem tehát az, hogy a vizsgálat során is hogyan jelentkezik ez a kérdés, és ezt tisztázni kell. Mindenesetre, az egyik oldalon nagyon világosan a valóságot meg kell állapítani, mert lehetetlen, hogy a valóságtól eltérő dologgal ma ki lehessen állni a parlament elé, ami a tényekre vonatkozik és a bűncselekményre. A másik része, hogy mindazokat a jogi kérdéseket rendezni kell, ami az előzményekből és a következményekből ma világossá vált. A harmadik pedig, meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyek ennek a tovagyűrűzését megakadályozzák, és azonkívül pedig a bizalom helyreállítását jelentik. Ezt kérem figyelembe venni a következőkben, és akkor kérek egy-egy rövid tájékoztatást a tisztelt meghívottaktól. Döntsék el a sorrendet. Ki kíván először szólni? Tessék, Tarafás Imre!

(Tarafás Imre, az MNB alelnöke szót kérve pontosít, miszerint Bokros Lajos, aki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója volt akkor még, amikor ez a döntés az eladásról született, sőt, az igazgatósági határozat alapján ő készítette az előterjesztést. Az azonban min dig is világos volt, hogy a Bokros Lajos nem a Nemzeti Bankot képviseli, hanem a Magyar
Szocialista Párt színeiben került be az igazgatóságba.)

Antall József: Pártalapon nem került be senki az ÁVÜ igazgatótanácsába, bocsánatot kérek. Így nem került be, hogy Magyar Szocialista Párt. Nem kerültek be a pártok képviselői az igazgatótanácsba, tehát nem ilyen alapon, hanem szakértőként kerültek be, és az volt a szempont, hogy az egyes intézményektől, minisztériumoktól és egyéb szervezetektől, vagy független szakértők. tehát meghatároztuk akkor, amikor ez a kinevezés megtörtént, hogy mely szervezetektől legyenek, és azokat a miniszterek javaslatára neveztük ki, így a Nemzeti Bank részéről is. Ezenkívül voltak független szakértők. Így került be független szakértőként például az Urbán, aki a Fidesznek is a tagja. De az SZDSZ-nek például nincs, vagy nem volt kisgazda, vagy nem tudom milyen. Tehát nem volt ilyen pártszempont. Ezt szeretném hangsúlyozni. Tessék. Ettől függetlenül ő MSZP-tag volt, vagy a fene tudja.

(Tarafás Imre hangoztatja, hogy Bokros Lajos nem az intézmény véleménye, hanem a saját véleménye alapján szavaz az igazgatótanácsban. Elképzelhetőnek tartja, hogy még Surányi elnök urat sem tájékoztatta erről. Viszont arról sem tud, hogy ezt az ÁVÜ-döntést Surányi írásban ellenezte volna. A hivatkozott nyilatkozatot az MNB részéről ő írta alá, amikor Surányi elnök úr épp szabadságon volt.)

Antall József: Mindenesetre Surányi Györgytől semmiféle írásos véleményt az ÁVÜ nem kapott. Lehet, hogy a folyosón odavakkantott valakinek valamit, de ezt nem tudjuk. Én még azt is tudom, hogy aki felhívta szóban a figyelmét Surányinak arra, hogy ez egy gyanús összetételű társaság, egyáltalán akkor alig reagált erre. Tehát még tájékozatlan volt, és azután következett be a döntés. Tehát kérem ezeket figyelembe venni. Nem tudom elképzelni, hogy Bokros Lajossal mint ügyvezető igazgatóval elnökként ne tudott volna kapcsolatba lépni. Mindenesetre furcsának találtam, ahogy az egészet ő exponálja ilyen mértékben, és már most, tényleg nem véletlenül mondom, hogy Móricka már előre tudta. Hát szóval, tessék. Akkor Botos Katalint kérem hozzászólásra.

(Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet elnöke elmondja, hogy a banktörvény expozéjánál számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy a régi időkben is a vállalkozói tulajdonlás nemkívánatos dolog, mert minden szentnek maga felé hajlik a keze. De nem lehetett előre látni, hogy a következmény ilyen súlyos lesz, mert több bankban korábban is benne volt a tulajdonos, aki szintén próbálta maga felé hajlítani az adott bankoknak a szándékát, menedzsmentjének a szándékát.)

Antall József: Jó lenne offenzív gondolkodásunkat is megmutatni, és nem csak defenzív magatartásunkat. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy a Bankszövetségre? vonatkozóan jelenleg hatályos jogszabályok elegendőek-e? Tehát a Bankszövetség működése megfelelő törvényi alapokon nyugszik-e ehhez a funkcióhoz és ehhez a feladatkörhöz, amit az elnök asszony felvázolt, mert ez is beletartozik ebbe a kérdésbe, hogy hogy lehet egyensúlyt teremteni. Tessék, van még?

(Még többen hozzászólnak, köztük Boross Péter belügyminiszter is, aki megemlíti, hogy Surányi valóban tett erre utalást egy folyosói találkozáskor, de erre nem lehet vizsgálatot elrendelni. Egyébként óva int a bűncselekménnyé való előzetes minősítéssel kapcsolatban. Kupa Mihály pénzügyminiszter pedig elmondja, hogy a Gazdasági Kabinet ennél még részletesebben kitárgyalta az ügyet, mint ahogy a Kormány most megtette, egyben javasolja, hogy az ügyben pártatlan igazságügy-miniszter vizsgáltassa meg, hogy a Kormányon belül, vagy a jegybankon, vagy bárhol valaki követett-e el valamilyen mulasztást.)

Antall József: Én ettől függetlenül Szabó Tamást azért mint privatizációs minisztert arra felkérem, akihez tartoznak ezek az ügyek, hogy a vizsgálatot le kell folytatni, annál inkább, mert az ÁVÜ is érintett, és egyéb kérdésekre is választ kell kapnunk. És még egyszer hangsúlyozom, természetesen visszafogottan, egyetértve Boross miniszter úrral, ami a bűncselekmény minősítést illeti, mert itt a kormányszóvivőnek nyilatkozni kell, illetve meg kell fontolnunk, hogy ki fog nyilatkozni. Tehát egyszer a bűncselekmény vonatkozásában, még egyszer a kormányzati felelősség és a jogi rendezés kérdésében, továbbá ennek a gazdasági, pénzügypolitikai stratégiáját is tisztázni kell, és rekonstruálni kell. De mindenesetre, miután már az SZDSZ, Tardos Márton, Soós Károly szépséges duett már a televízióban ezt megtette, úgyhogy erre nekünk reagálni kell. Surányi ugyanúgy tett már egy nyilatkozatot, ezért ezt nem lehet kormányszinten szó nélkül hagyni, szükséges, hogy erre egy határozott válasz szülessék. Hát ezeket a kérdéseket pedig rendezni kell, hogy ez a levél stb. hogy született? Ezért majd még erre visszatérünk. Tessék!

(Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter kéri, hogy a ma a kormányszóvivő legfeljebb csak annyit mondjon, hogy erről a kérdésről a Kormány tárgyalt, de – az elvégzendő vizsgálatok miatt is – csak a jövő héten fog végérvényesen állást foglalni.)

Antall József: Köszönöm. Arra vonatkozóan azért valamit ma is kell mondani, amivel a lakosság bizalma megnyugtatható. Azért valamilyen mondatot ma is kell mondani, hogy mi nem érinti őket, és milyen szempontból. Ma már tudunk annyit, ami nem befolyásoló, tehát hogy ez ne lehessen az ellenpropaganda alapja. Katona Tamás kért szót és az igazságügy-miniszter úr. A végén visszaadom a szót az előterjesztőnek.

(Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára egyetért a miniszterelnökkel, hogy valamilyen megnyugtató szózatnak el kellene legalább röviden hangoznia, valamint annak is, hogy a gazdasági átalakulásnak számos olyan törvénye van, amelyet az előző rendszer vezetői csináltak azért, hogy éppen ezeket az átalakításokat így meg lehessen csinálni. Mindez pedig visszahatóan a felelősséget az előző rendszer szakértő kormányára is vonatkoztatja.)

Antall József: Beleértve Sárközy Tamás kiváló elemzéseit a Magyar Nemzetben.? Úgyhogy nagyon egyetértek vele, annál is inkább, miután egy sajátos nimbuszt kívánnak ez irányba tenni az előző kormánnyal kapcsolatban. Úgyhogy épp itt az ideje, hogy az előző rendszerből maradt jogszabályok által nyújtott káros lehetőségekre utalás történjék. Természetesen mindig csak a valóságnak megfelelően, megalapozottan. Igazságügy-miniszter úr.

(Balsai István igazságügy-miniszter vállalja a pénzügyminiszter által felvetett feladatot, ami viszont nem pótolhatja, sőt, nem léphet helyébe egy büntetőeljárásnak, amely a feljelentés alapján arra irányadó rendőrségi vagy ügyészségi szakaszba juthat.
Szabó Tamás pedig Tarafás urat kéri meg, hogy a Nemzeti Bank írja le, hogy mi is történt ennek az Ybl Banknak az eladása ügyében.)

Antall József: Meg lehet kérdezni. Hát először is kell egy dokumentáció a Csepi Lajos levele alapján, hogy hogyan zajlott le az Ybl Bank eladása. Meg kell nézni a jegyzőkönyvet, meg kell nézni az akkori dolgokat. Utána ezen az alapon meg lehet kérdezni, tájékoztatási jelleggel, Bokros Lajost is, sőt Surányi Györgyöt is meg kell kérdezni, annál inkább, mert ugye jelentkezett a nyilvánosság előtt, ezért érdeklődéssel kérdezzük meg őt is, hogy valóban mi történt? Reméljük, ez nem vált ki egy fényképes hirdetést. És utána pedig összegezni kell mindezt. Tessék, akkor még utolsó utáni szó, tessék!

(Botos Katalin még elmondja, hogy az eladás formáljogilag szabályszerű volt. A banküzlet az egy olyan üzlet, amelyben a hazardírozásnak az esélye megvan, ugyanis kockázatvállaló üzlet. Amikor viszont a fedezetének a tíz-tizenötszörösét felvállalja valaki írásos dokumentáció nélkül, hitelszerződések nélkül utal, fedezetlen váltókat bocsát ki, akkor meggyőződése, hogy ezeknek egy része biztos bűncselekmény, más része biztos, hogy gondatlanság.)

Antall József: Azt javaslom, hogy ebbe most ne menjünk bele, mert ez a vizsgálat része már, ez egy minősítési kérdés, de mindenesetre az óvatosság, amit belügyminiszter úr javasolt, valóban helyes. Még egyet szeretnék a lakosságon kívül, azt, hogy külföld felé is kell nyilatkozni, miután Attalival is szóba került Bécsben ugyanez a kérdés?, hogy mennyiben jelent kockázatot? Én akkor azt mondtam az akkori sajtóértesülések alapján, hogy ez kvázi egy százalékát érinti a bankszférának. Tehát azt mondtam, hogy ez nem érinti a magyar bankszférát, tehát fontos, hogy ennek semmiféle nemzetközi kihatása nincs, de ez egy közlés volt. Tehát én fontosnak tartanám, nem tudom, hogy a Nemzeti Bank tett-e ez irányba, a Világbank, s a többi tájékoztatása érdekében lépéseket. tehát ez elterjed, és ezt már egyes, biztos vagyok, osztrák, cseh, s a többi különböző helyeken lelkesen írnak már egy ilyenről, hogy bankbotrány Magyarországon stb. Ez világos, a konkurencia és egyéb okokból is, úgyhogy szükségesnek tartom politikailag a magyar lakosság, de ezenkívül bankpolitikai és pénzügypolitikai szempontból a külföld megnyugtatását is. Nem tudom, a külgazdasági miniszter bárhol, tehát mindazokon a helyeken, ahol ezt indokolt, ott célszerűnek tartanám ezt, arányosan persze, a felmerülő kérdésekkel együtt helyre tenni. Van-e még Szabó Tamásnak? Nincs, akkor rögzítjük, és akkor a Gazdasági Kabinet állásfoglalása alapján az egyes szakkérdésekben az illetékes miniszterek tájékozódnak és tájékoztatnak, és Szabó Tamás pedig a felvázoltak szerint csinálja.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 373-379. oldalán megjelent szövege)