1990. év

(Jeszenszky Géza külügyminiszter tájékoztatást ad arról, hogy a Kormány nyilatkozata kiment,? és jó visszahangra talált. Továbbá konzultált az ellenzéki pártokkal is a kint rekedt magyar állampolgárok ügyével kapcsolatban, és sikerült közös álláspontra jutni. Miután az iraki hatóságok hozzájárultak az evakuáláshoz, ez meg is indult. Sajnos egy új helyzet van, amiben álláspontot is szeretne kapni a Kormánytól, ugyanis az iraki hatóságok, akik már korábban is a nyugati állampolgárokat egyértelműen túszként visszatartották, sőt kifejezetten fogva tartották, ezt most már a magyar állampolgárokra is vonatkoztatják, beleértve a magyar diplomáciai személyzetet is, így a magyar diplomata-családtagokat sem engedik ki. Pillanatnyilag ez a helyzet, és egyelőre a tiltakozáson kívül legfeljebb azt tudjuk tenni, hogy bizonyos retorziókat fontolunk vagy esetleg vezetünk be, amiben a belügyminiszter úr is érdekelt lehet.)

Antall József: Kérdés az, hogy tulajdonképpen kik a többi országbeliek: amerikaiak, angolok? Tehát minden NATO-országbeli? Azokat ki se engedték?

(Jeszenszky Géza elmondja, hogy senkit, gyakorlatilag semmilyen külföldit nem engedtek ki. Néhányan illegálisan mentek ki, és megindult egy ilyen evakuálás.)

Antall József: Jordánián keresztül?

(Jeszenszky Géza válaszol, hogy igen, amely egy 1000 kilométernél hosszabb sivatagi útvonal, 50 fok hőség stb. Ezért mi ezt próbáltuk elkerülni azzal, hogy vagy egy közeli légikikötőt vettünk volna igénybe, de ezt sem engedik, csak ezt a Bagdadon keresztülit. Hadi felvonulás egy országúton, bizonytalan benzinellátás stb., tehát ez önmagában is egy nagyon kellemetlen út lett volna.)

Antall József: Kérdés az, hogy látja-e a Kormány értelmét, hogy tegyünk-e ezzel kapcsolatban egy külön nyilatkozatot, vagy csak a közvéleményt zaklatjuk vele?

(Jeszenszky Géza szerint a közvéleményt nagyon nehéz nem zaklatni, mert állandóak a telefonok, úgyhogy a Külügyminisztérium ma délután ígéretet tett, hogy valamit mond.)

Antall József: Igen. Én akkor úgy gondolom, megfontolandó lenne azt közölni egy kommünikében, hogy személyileg semmilyen olyan hír vagy információ nem érkezett, amelyik egzisztenciálisan veszélyeztetné a területen élő magyar állampolgárokat. Ugyanakkor az iraki kormánnyal – hasonlóan más kormányokhoz – kapcsolatban állunk. A nagyon konkrét információkat indokolt megemlíteni, figyelembe véve, hogy a többi országbelit sem engedik ki. Tehát ne az legyen a látszat, hogy csak a magyarokat nem engedik ki, és mi kvázi tehetetlenek vagyunk, tehát ezt közölni szükséges. Hasonlóan más országokhoz a magyarokat sem engedték ki, és minden ilyen kísérletünk eddig eredménytelen. Az iraki fél nem adott ehhez semmiféle biztosítékot. Akkor ezeket a tényeket kell közölni és azt, hogy a Külügyminisztérium hányszor kérette magához az iraki nagykövetet. Ez is benne legyen, tehát jelezni kell ezt is. Ezt kell megfogalmazni, a tényeket, tehát amit eddig tudunk. Másik kérdés: azt hiszem, hogy nekünk van kinnlevőségünk Irakban, 150 millió dollár?

(Rabár Ferenc pénzügyminiszter pontosít, kereken 145.)

Antall József: 145 millió dollár kinnlevőségünk van, tehát aránylag kevés eszköz van a kezünkben. Erre egy módszer van, de ezt nincs módunk alkalmazni. Kérdés, hogy az iraki külképviselettel szemben tegyünk-e egy jelképes korlátozó intézkedést, hasonlóan a bagdadihoz. Ezt fel lehet vetni, de ez természetesen jelképes lenne, hogy az iraki nagykövet nem hagyhatja el újabb intézkedésig az országot, ha ott valóban ilyen intézkedéseket tettek. Van-e az itteni iraki állampolgárokkal szemben bármilyen intézkedésre lehetőség? Ezt csak elvileg kérdem, hogy lehet-e, és utána, hogy célszerű-e? Van-e véleménye erről a legérdekeltebb tárcák képviselőinek?

(Horváth Balázs belügyminiszter szerint egyszerűen egy razzia kérdése, mert annyian vannak itt illegálisan, hogy egy razzia során annyit lehet összeszedni, amennyit akarunk. Egyébként ezt eddig is meg lehetett volna csinálni, ami kizárólag azért nem történt meg, mert nem akarta élezni a Kormány az arabokkal a kapcsolatot, azt rosszabbá tenni.
Jeszenszky Géza kérdésként megjegyzi, hogy ugye egy esetleges razzia csak az iraki állampolgárokra vonatkozna, ugyanis nincs arab egység.)

Antall József: De mielőtt egy ilyen lépést teszünk, tájékoztassuk az Arab Nagykövetek Tanácsát. Ugye az Arab Nagykövetek Tanácsának volt egy olyan nyilatkozata előttünk, hogy ők magyar rendőri belügynek tekintik, tehát magyar ügynek azt, hogy ha a valutázókkal és bármilyen más zugtevékenységgel foglalkozókkal szemben fellépünk. Semmi kifogásuk nincs ezzel kapcsolatban. Ezt jelentették ki a szomszéd teremben, sőt egyenesen örömmel veszik. Tehát ez az egyik, eddig terjed a valutázás elleni fellépés. Ezt megtehetjük, hiszen ezt sajtóba, újságba is betétettük akkor szándékosan. Tehát ezt meg lehet csinálni. Következő lépés, hogy az iraki állampolgárokat rendőri felügyelet alá helyezzük és korlátozzuk őket a mozgásukban. Ez egy megfontolandó lépés. Én most csak a lehetőségeket vetem föl, és az Iraki Nagykövetséget pedig felszólítjuk arra, hogy itt-tartózkodásuk alatt, ameddig a magyar állampolgárokkal szemben ezt az elvet alkalmazzák, korlátozzuk a mozgásukat. Ezek azok a lehetőségek, amik rendelkezésünkre állnak. Célszerű-e, nem célszerű, mit tegyünk, ez a kérdés? Boross Péter.

(Boross Péter tárca nélküli miniszter szerint nem valószínű, hogy ezek a válaszlépések akár a követséget érintően, akár az iraki állampolgárokat illetően bármit is javítanának, sőt meggyőződése, hogy csak rontanának a helyzeten, ezért visszafogottságot javasol.)

Antall József: Tehát akkor csak egy nyilatkozatnál maradjunk.

(Többen még hozzászólnak, de mindenki csak a nyilatkozat megtételét javasolja, illetőleg Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere javasolja, hogy azért a csencselők, a kábítószerkereskedők ellen nyugodtan legyen razzia.)

Antall József: Akkor azt javaslom, hogy hatalmazzuk fel a külügyminisztert azokra a lépésekre, hogy tegyenek nyilatkozatot belátásuk szerint, és ha realitást látnak arra, hogy előbb most még ki lehet hozni embereket, akkor ezeket a lépéseket még halasszák. A nyilatkozatban juttassák kifejezésre a szankciókhoz való csatlakozást, mert ez is kifogásként merült fel, hogy nem használjuk ki a szolidaritás lehetőségét, ezért ezt is föltétlenül bele kellene venni. Ettől függetlenül a belügyminiszter megteszi, amit tud. Én azért javasolnám a palesztin nagykövetnek a berendelését, miután ő az Arab Nagykövetek Tanácsának az elnöke, és őneki a közvetlen közbenjárását kérni e tekintetben. Egyébként gondolom, hogy azért ez napokon belül el fog dőlni, hogy milyen irányban lesz változás, mert láthatólag Irak Iránnal való kapcsolatkeresésben próbálkozik, szóval az látszik, hogy az iraki kormány rendkívül nagy mozgást gyakorol, vagy megpróbál ebből a helyzetből kikerülni. Egyetért ezzel a Minisztertanács, hogy ebben a formában adjuk meg a felhatalmazást? Külön retorziós lépést nem teszünk. Abban az esetben, ha minden bezárul, akkor természetesen nincs más. Van-e még valami?

(Jeszenszky Géza megjegyzi, hogy a magyar sajtó tájékoztatása a kérdéses még. Úgy gondolja, hogy a jelen helyzetben itt titkolózni nem nagyon érdemes.)

Antall József: Először is nem lehet.

(Jeszenszky Géza megjegyzi, hogy valóban nem lehet. Meg kell mondani, hogy sajnos a magyar állampolgárok egy jó része nem jöhet haza egyelőre.)

Antall József: Egyelőre türelmet kell tanúsítani. Legjobb tudomásunk szerint biztonságban vannak, és ennek érdekében még külön is minden garanciát igyekszünk a részükre biztosítani vagy szerezni. Azonkívül bizonyos családtagok értesítését nagyon fontosnak tartom, amit Surján miniszter úr mondott. Bekérni a telefonszámukat, hol érhetők el bármilyen esemény esetén, mert az megnyugtató számukra. Ezt megtenni megéri a közvélemény szempontjából, hiszen a 150 ember családtagokkal ez körülbelül 70 telefont jelent.

Napirenden kívül Erdéllyel kapcsolatban.

Antall József: Még egy kérdés, egy pillanat: Erdéllyel kapcsolatban szeretném a következőt megemlíteni. Több forrásból is érkezett olyan hír, hogy a második bécsi döntés évfordulóján,? augusztus 30-án Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön a Vatra Romanesca? egy akciót szervez, kívülről odavitt románokkal akarnak botrányt és tüntetést szervezni. Az erdélyi magyar szervezetek attól tartanak, hogy természeteen ebből konfliktus lesz és esetleg vérfürdő. Egy esetleges nyilatkozat megtételét vetették föl, hogy legyen kire és mire hivatkozni, nem mintha ők is nem tudnák, hogy nem erről van szó. Tehát kérték, hogy a Magyar Kormány tegyen valamilyen nyilatkozatot, amiben – megismételve újra azt, hogy a Kormány a Helsinki Alapokmány értelmében nem törekszik a határok erőszakos megváltoztatására – kifejezésre juttatja, hogy mi a kisebbségi jogok és a jószomszédság mellett vagyunk. Ezért elítélünk minden olyan nacionalista stb. lépést, amelyik mindezt veszélyezteti, és emiatt a teljes felelősséget a román kormányra hárítjuk. Ez az egyik, amit tehetnénk, tehát egy ilyen nyilatkozatot, nem többet és nem kevesebbet. Ebben még elítélhetjük ezeket a múltbéli eseményeket is. Természetesen a Romhányi úr biztos hazaárulónak fogja ezért a Kormányt ismételten nevezni.? Ez az egyik, amit megtehetünk. A másik pedig, hogy ezzel egyidejűleg esetleg megpróbálunk még más utakon is kapcsolatot teremteni olyan romániai körökkel, akik ebben segítségünkre tudnak lenni. Ez a két lehetőségünk van. Erre vonatkozóan fog a Jeszenszky Géza még hozni egy tervezetet, de ez most nagyon komoly veszélyt jelenthet, ezért ezt nagyon kérik, Temesvárról is, és máshonnan is voltak itt, akik ezt kérik. Van-e valakinek ezzel kapcsolatos híre, megjegyzése?

(Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára megkérdezi, hogy a miniszterelnök az egyéb román szervezetek között a román hadseregre gondolt-e?)

Antall József: Pontosan. Akikkel szükséges a kapcsolatot e tekintetben felvenni, mert lehet, hogy ez az egyetlen. Tehát csak a román hadsereg tud biztosítani ezzel szemben bármit, más erő nem áll rendelkezésre.

(Raffay Ernő megkérdezi, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban a megfelelő utasítást megkapta-e?)

Antall József: Igen. Megkapta. Elég kritikus a helyzet, egyenesen félelem van Székelyföldön e tekintetben, hogy fejszés bányász és egyéb álbányász tömeget akarnak buszokkal és egyebekkel odavinni. Előzetes hecckampányt csináltak, megjelent már újságokban is, hogy a bécsi döntés előtti állapotban van Magyarország, és mintha mi újra készülnénk bevonulni. Sőt ilyen teljes őrültségek vannak, hogy a nyugatnémet kormánnyal való jó kapcsolatunk is ezt mutatja, hiszen akkor is így volt. Szóval teljes csúsztatásokkal és egyebekkel jelentek meg röplapok.

(Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere felveti, hogy mindezt a diplomáciai testületeknek a figyelmébe lehetne ajánlani, amerikaiaknak, skandinávoknak, németeknek.)

Antall József: Ha visszajön Jeszenszky Géza, vessük fel, hogy a többi nagykövetet is értesítse a Külügyminisztérium, hogy egy ilyen tájékoztatást kaptunk, és javasoljuk, hogy a román kormánynál tiltakozzanak.

(Kádár Béla megjegyzi, hogy a szóban forgó napokban, vagy napon éppen Helsinkiben lesznek. Esetleg ott akkor is tudnak egy ilyen nyilatkozatot tenni.)

Antall József: Azt is meg lehet tenni, és még egyet tehetünk: az augusztus 20-ai ünnepségeken. Tehát az augusztus 20-ával összefüggő gyűléseken a Kormány tagjai, illetve pártjaink képviselői esetleg szóljanak erről ebben a szellemben. Ezt is lehet, így még a sajtó is közli. Én Sopronban leszek, ezt eleve elhatároztam, hogy ez benne legyen a beszédemben, Európa egysége stb., tehát ez is benne lesz. Tessék, akkor ehhez nincs? Akkor a Jeszenszky Géza két szöveget hoz.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 495-500. oldalán megjelent szövege)