1992. év

(Jeszenszky Géza külügyminiszter elmondja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határoza-tot hozott február 21-én, hogy békefenntartó erőket küld Jugoszláviába.? Egy sor európai és Európán kívüli ország lesz ennek a tagja, többek között olyan országok is, amelyek hozzánk közel állnak földrajzilag. A békefenntartó erők szállításában feltehetően Magyarországnak tranzitszerep jut, sőt a francia fél már jelezte, hogy egységeit Magyarországon keresztül kívánja vasúti úton szállítani, amihez az Országgyűlés előzetes engedélye kell.
Boross Péter belügyminiszter felveti, hogy olyan határozat kellene, hogy az ENSZ-erők ne minősüljenek külföldinek.)

Antall József: Ilyen határozat nem hozható. Mindenképp kell az Országgyűlés engedélye. Tehát nemzetközi jogilag aláírtuk az ENSZ alapokmányát, amelyik kötelezővé teszi a tagoknak, hogy biztosítaniuk kell a kéksisakosok számára az áthaladást. De a magyar Alkotmány előírja, hogy amennyiben külföldi hadsereg kíván áthaladni az ország területén, ahhoz az Országgyűlés engedélye kell. Az ENSz Alapokmány alapján ugyanannyi a szerepe van ebben az Országgyűlésnek, mint magának a Kormánynak, hiszen tulajdonképpen nemzetközi jogi értelemben kötelesek vagyunk átengedni, mivel aláírtuk az alapokmányt, de alkotmányjogi értelemben mégis ugyanúgy hozzájárulást kell kérnünk az Országgyűléstől. Na, most miután a mi érdekeinket szolgálja a szomszéd ország pacifikálása, sőt kifejezetten a magyar kisebbség védelmét, nem hiszem, hogy ebben a kérdésben komoly vitára kellene számítanunk. Úgyhogy nem tudom, hogy lehet-e rendkívüli eljárással azonnalit kérni?

(Jeszenszky Géza elmondja, hogy a házelnök várja a határozati javaslatot, és intézkedik a mielőbbi elfogadás érdekében, továbbá az illetékes tárcák képviselőiből az átvonulás koordinálására egy tárcaközi bizottságot hoznak létre.)

Antall József: Jó, tehát teljesen világos a jogi helyzet, és a szándék is teljesen világos. Mi akarjuk, sőt a franciák exponálták magukat, személyesen Joxe honvédelmi miniszter mint barátunk is, hogy ők Kelet-Szlavóniába és közeli területekre kerüljenek. Ennek következtében kérdezem, hogy a Kormány tudomásul veszi-e jóváhagyólag a benyújtott országgyűlési határozattervezetet? Tudomásul veszi, hogy Magyarországon keresztül haladjanak? Ez a lényege.

(Kiss Gyula munkaügyi miniszter megkérdezi, hogy milyen fegyvernemek, milyen időtartamban?)

Antall József: Azt se tudjuk, hogy hány országból jönnek. Egyik nagy valószínűséggel a franciák lesznek, de nem tudjuk, milyen országból jönnek.

(Jeszenszky Géza megjegyzi, hogy Csehszlovákia és Lengyelország is küld, továbbá kizárt, hogy másképpen is tudnának menni.
Boross Péter még hozzáteszi, hogy a határozat ne csak az átvonulásra terjedjen ki, mert ezek itt fognak pihenőbe menni. A Balaton környékét fogják ellepni. Kicsit gondolni kell arra ezeknél, itt összevissza fognak mozogni tartósan.)

Antall József: Kérem szépen a következőt. Tehát akkor ezek az egységek egyszer Magyarországon áthaladnak, erre kell kiterjedni a határozatnak. És az áthaladás mellett, amennyiben a Magyarországon történő tartózkodás átmeneti, vagy szükség szerinti tartózkodás, ezt is meg kell fogalmazni. Például elképzelhető, hogy sebesültként idehozzák kórházba, ezért elképzelhető, hogy lábadozásra kérnek engedélyt. Hogy azonkívül tehát hosszabb távon, hogy ne kelljen egy újabb határozatot elfogadtatni. Az elképzelhető, hogy egyik bázisává válunk az ottani ENSZ-csapatoknak.

(Annus Antal honvédelmi közigazgatási államtitkár azt javasolja, hogy átfogó határozattervezet készüljön, amely mind az átvonulásra, mind a kivonásra, és elhúzódás esetén az esetleges váltásra is megadja a megfelelő jogosultságot.)

Antall József: Hát legyen egy általános megfogalmazás. De azt kérem, hogy az Országgyűlésen kalandos ötleteit senki ne vesse még föl. Úgyhogy meg ne erősítsük azokat a lehetőségeket, hogy a parlamentben Maczó Ágnestől Dénes Jánosig különböző ötletekkel előálljanak. Itt egy magától értetődő dologról van szó, amiben mi más szituációban kikötöttünk alkotmányjogi szempontból is – nem erre gondolva elsősorban – bizonyos kemény határozatokat, aminek következtében az Országgyűléshez kell fordulnunk. De azon belül nemzetközi kötelezettségeink vannak, és annak kell eleget tenni. Ennek van egy kialakult gyakorlata, és a mi érdekeinket szolgálja, elsősorban a mi érdekeinket Jugoszlávián kívül. Tehát mindenképpen támogatni kell. Ami a dolog kezelését illeti, tehát erre tárcaközi bizottság lesz, amit viszont jól meg kell szervezni. Nemcsak azért, hogy nehogy átvonuló keresztes hadjáratot képzeljünk, akik itt majd milyen nyomokat hagynak, hanem azért, mert egy ENSZ-feladatról van szó, ahol az ország nemzetközi presztízse szempontjából inkább az a lényeg, hogy ne legyen velük probléma sem a határon, sem az átvonulás során. A másik pedig a magyar gazdaság. Ausztriában megalakult már az a vállalat, amelyik az átvonuló ENSz-csapatoknak az ellátásáról gondoskodik, vagyis már gondoltak arra, hogy tudnak ebből üzletet csinálni. Itt teszem fel a kérdést, és ez a következő kérdés, hogy Magyarország ebbe, hogy ha itt egy 10 ezer vagy 15 ezres katonaság fog állomásozni, esetleg 1 évig vagy másfél évig akár, hogy tud bekapcsolódni az ellátásukba? Ez egy alapvető kérdés, és ez is a tárcaközi bizottság problémája, hogy ebbe hogy tudnak bekapcsolódni majd az érdekeltek.

(Jeszenszky Géza megjegyzi, hogy a határozati javaslat erre is utal, miszerint felhatalmazza a tárcaközi bizottság elnökét, hogy a Kormány nevében a nemzeti egységek magyarországi áthaladásának és tartózkodásának feltételeiről az érintett kormányokkal megállapodást kössön.)

Antall József: Igen, de nemcsak erről van szó, hanem amikor Jugoszláviában tartózkodnak, oda történő ellátás szállításáról is szó van. Tehát, hogy feltételezzük, hogy friss árukkal való ellátás, például tej, vagy mit tudom én mi, ami esetleg nincs ott. Itt vannak Szlavóniában, esetleg Eszéken, ezeket akkor Baranyából kell szállítani, vagy Csongrádból. Erről nem szeretnék többet beszélni a Kormány ülésén, de ezt meg kell szervezni. Viszont pontosan erről van szó. Tehát szükség szerint a tárcaközi bizottság vonja be ebbe az érintett tárcákat is. Tehát ez legyen benne a kormányhatározatban, mert az országgyűlési határozatnak a kormányhatározat a kiegészítő része. A tárcaközi bizottság, az sem tartozik az Országgyűlésre. A másik pedig az, hogy a tárcaközi bizottság aszerint bővül és tart kiszélesített ülést, hogy mi a tárgya. Arra meghívhatja akár az igazságügyet, akár a nemzetközi gazdaságit, akár az ipari kereskedelmit. De ez lehet a földművelésügy is, ha olyan szerencsénk van, hogy olyan jellegű terméket igényelnek. De nem csak várni kell, mert az összes többi ország már aktívabb ebben, már fel vannak készülve. Tehát arra kérem akkor a gazdasági tárcákat, akár a Gazdasági Kabinetben, hogy dolgozzák ki azt a javaslatot, hogy hogy tudunk ebben és milyen ajánlatot tenni. Ugyanígy lemaradtunk az Öbölháborúnál is erről, mert nem tettünk megfelelő ajánlatokat. A többiek viszont felkészülnek rá. Már meg kell nézni, kérem, hogy például milyen nációból jön ez az egység? Lehet, hogy mohamedánok jönnek, tessék akkor már a mohamedánok által kívánt feltételek szerinti szállítást átgondolni, ahogy már repülőn is van kóser resti, meg mit tudom még mi. Ugyanúgy kell nekünk erre felkészülni, hogy speciális dolgokat tudjunk szállítani. Van-e akkor miniszter úrnak még? Nincs? Akkor azt kérem, hogy a határozat jöjjön be, és akkor azt még osszák szét, ami megy az Országgyűlésre. Úgyhogy akkor a Kormány ebben a formában, támogatva az országgyűlési határozattervezetet, a kiegészítő tárcaközi bizottsággal elfogadja. Van-e ellenvélemény? Tartózkodás?

(Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter felveti, hogy ennek bizonyára lesz protokolláris része is, fogadás stb.)

Antall József: Hát ezt a tárcaközi bizottságnak kell végiggondolnia, ezt a Külügyminisztérium a tárcaközi bizottsággal tisztázza, és a Külügyminisztérium aszerint gondoskodik erről. A fogadódelegációt tábornok vezeti, és nyilvánvaló, hogy a magyar katonai vezetőknek egyenruhában kell lenniük. Belügynek kell az országutakon, vasúton – gondolom – biztosítani az előrehaladást. Hát ezért van a tárcaközi bizottság. Ki az, aki a külügyből ezzel foglalkozik?

(Jeszenszky Géza közli, hogy még nem jelölték ki.)

Antall József: Kérem szépen, a mai nap folyamán a külügyminiszter úr jelölje ki, és kérem a tárcák képviselőit is, hogy gondolják át, kik legyenek azok, egyáltalán milyen szinten legyen a tárcaközi bizottság? Főosztályvezetői, vagy helyettes államtitkári? Tessék? Akkor főosztályvezetői. Akkor kérem, hogy délig álljon össze a tárcaközi bizottság, és jelöljék meg a megfelelő főosztályvezetőt, aki ezért felelős. Akkor ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs. A Kormány egyhangúlag jóváhagyta.

Később még ugyanezen a kormányülésen a Különfélék között újra szóba kerül az ENSZ békefenntartó erők magyarországi átvonulásának témája.

Antall József: Megkapta mindenki az ENSZ békefenntartó erők magyarországi átvonulásáról szóló anyagot? Van-e ezzel kapcsolatos megjegyzése bárkinek? Ha nem muszáj, akkor ne változtassunk, de most van erre az utolsó pillanat. Ebben minden figyelembe van véve, úgy gondolom.

(Vita alakul ki azzal kapcsolatban, hogy bekerüljön-e a határozati javaslatba az a szó, hogy állomásoztatás, vagy ne, ugyanis szakemberek szerint az nem állomásoztatás, amikor átvonuláskor egy éjszakát valahol eltöltenek.)

Antall József: Nem is arról van szó, hogy egy éjszakát töltenek itt. Akkor az „átvonulás” helyett valami más legyen, ha ettől szebb szót tudnak. Nem értik, hogy miről van szó? Nem arról van csak szó, hogy átvonulnak, hanem ha ez például Ciprusban,? nem tudom hány évig tartott, lehet, hogy öt évig lesznek itt. Világos, hogy akkor nem csak átvonulnak. Ha azt mondjuk, hogy átmenetileg Magyarországon állomásozhassanak. Nehogy még egyszer az legyen, hogy ideiglenesen itt állomásozhassanak.?

(Boross Péter belügyminiszter szerint, ha kitör a háború ott, ezeket ki szokták vonni. Hova tudják kivonni? Magyarországra. Abban a pillanatban itt állomásoznak.)

Antall József: Így van. Ezt kell az Országgyűlésen az adott bizottságban értelmesen képviselni, hogy megértsék, miről van szó. Nem arról van szó, hogy itt helyőrségeket szerveznek, hanem arról, hogy átmenetileg előfordulhat, hogy nem egy éjszaka vonulnak át, hanem itt valamilyen módon tartózkodnak.

(Még többen hozzászólnak, de végül az a döntés, hogy az Alkotmány szövegezéséből kell kiindulni, ami szerint a területen átvonul, a területet felhasználja, és a területen állomásozik. A három kategóriából kettő kerül be a határozatba.)

Antall József: Akkor végeztünk az országgyűlési határozattal. A Kormány határozatának 3. pontja: […] egységek magyarországi átvonulásának és állomásoztatásának feltételeiről az érintett kormányokkal megállapodást kössön. Tehát a tartózkodás és állomásoztatás feltételeiről. Az indokolásba pedig ugyanezt be kell venni.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 738-743. oldalán megjelent szövege)