1992. év

Antall József: Kérem szépen. Még felüdülésként Kádár Béla miniszter úrtól egy rövid tájékoztatást kérünk, mert jelezte, hogy az Expóról kíván szólni.

(Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere közli, hogy 172 órája döntött a BIE? Párizsban arról, hogy megítéli nekünk az Expó megrendezési jogát, viszont megfogalmaztak bizonyos kívánságokat. Legyen kicsit kisebb a beépített tér, biztonságosabb a finanszírozás, rugalmasabb a téma, és főleg egyszerűbb és áttekinthetőbb a gazdasági szervezet. Az előterjesztés szerint a közhatalmi szervezet élén áll a Világkiállítási Tanács, melynek 10 tagja a Kormánytól és Fővárosi önkormányzattól kerülne ki, de az elnökét a Kormány jelölné ki. Lenne egy főbiztos, amely végül is irányítja teljes mértékben az Expó munkálatait, felügyeli a gazdasági szervezet tevékenységét is. A főbiztos munkáját pedig a Programiroda segítené. Továbbá létrejönne az EXPO ’96 RT., amely állami tulajdonban lévő részvénytársaság lenne.)

Antall József: Azért az lenne a kérésem miniszter úrhoz, ha eldőlt a saját koncepciója, hogy mit javasol. A jövő hónap 15-éig kell a szervezetre vonatkozó javaslatot behozni a Kormány elé, úgy szól a minisztertanácsi döntés. De ha már most véleményt kíván kapni tőlünk, akkor meg kéne mondania most itt világosan a minisztereknek, hogy mik azok a közhatalmi funkciók, és melyek azok a magyar államigazgatásba illeszkedő szervek, amiket kötelesek vagyunk megcsinálni a BIE miatt. Mi az, ami vállalkozási alap, milyen organizációt képzel el? Az egyik, hogy a BIE tehát egy főbiztost kíván. Jelenleg a Baráth Etele az ideiglenes főbiztos.

(Kádár Béla: Igen, ő a kormánybiztos.)

Antall József: Igen, de a BIE szemszögéből főbiztos. Tehát a BIE-nek az igénye a főbiztos. A főbiztos lehet egy miniszter vagy egy magas rangú kormányképviselő. A mi szemszögünkből el kell döntenünk majd, hogy milyen funkciót betöltőt tekintünk alkalmasnak. Annak viszont Magyarországon illeszkedni kell a magyar közjogba, a magyar kormányzati struktúrába. Ez az első, a személy. Akkor van a Programiroda, amelyiknek hatósági és tervezési jogkört kell részben gyakorolnia. Ez a második, amit a jelenlegiből ki kell fejleszteni. Végül lenne a kollektív testület, a Tanács, és lenne a vállalkozási szervezet. Itt szerettem volna ezt rögzíteni, hogy mindenki előtt világos legyen. Az Rt.-ről – Kupa miniszter úr, amikor pénzről volt szó, rögtön a mennyezet magasságát kémlelte – szeretném kérdezni, hogy milyen elképzelése van Kádár miniszter úrnak.

(Kádár Béla elmondja, hogy arról volt szó, hogy alapítsunk egy részvénytársaságot, és hogy ebbe kapcsolódjon be a külföldi és belföldi magántőke. Mindenképp kívánatos, hogy ebben megmaradjon az 51%-os állami tulajdon.)

Antall József: Irányelvként elfogadható ez, hogy ezt kell kidolgozni? Van a gazdasági minisztereknek valamilyen megjegyzése Kádár miniszter úr által elmondottakhoz? Szükséges esetleg, mielőtt a Kormány elé jön majd az előterjesztés, hogy arról a Gazdasági Kabinetben legyen egy vita. Az államtitkári értekezlet csak azt fogja megvizsgálni ebből, hogy az hogyan illeszkedik a magyar kormányzati struktúrába, a magyar jogrendszerbe, van-e benne kifogás. Nem fogja gazdaságpolitikailag és a gazdasági stratégiában meghatározni a teendőket. Nem szeretném, hogy itt a Kormányban kerüljön sor egy részletes vitára, hanem ide már azért leszűrtebb állapotban kerüljön az anyag. Tehát akkor egy kormányrendelet-tervezet fog a Gazdasági Kabineten átmenni. Egyetért-e azzal most így látatlanban a Kormány, hogy a Világkiállítási Tanács elnökének felelős miniszternek kell lennie, és a minisztériumok képviseletében államtitkárokat kell bevonni. Ilyen szintű kell, hogy legyen, és szerintem a politikai államtitkárokat kellene ebbe beállítani. A politikai államtitkárt távollétében természetesen a közigazgatási államtitkár helyettesítené. Tessék.

(Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter szerint mind a kettő járható, de a Világkiállítási Tanácsban azt is elképzelhetőnek tartja, hogy saját jogon a miniszter legyen adott esetben a tag.)

Antall József: Most ott döntést fognak hozni, ez egy döntéshozó szerv, és politikai felelősség van. Tehát én úgy gondolnám, hogyha egy felelős miniszter az elnök, akkor elegendő, hogy államtitkárok az állandó tagjai. Ennél a szervezetnél lehet viszont szakértői munkabizottságot létrehozni.

(Kádár Béla szerint ez igazából tanácsadó testület, a szaktárcák szintjén felmerülő problémát, azt úgyis a szaktárcának kell megoldani.)

Antall József: Itt még azt kell megvizsgálni, hogy a főbiztos személye, amelyik a BIE szempontjából a főbiztosi címet viseli, tehát amit a BIE kíván meg nemzetközi jogi szempontból felelős személyként, az miniszter legyen-e, vagy lehet-e ez a bizonyos ember az, aki akár a Programirodát vezeti, tehát aki ténylegesen erre van specializálva. Ezt kell még tisztázni, hogy hogyan illeszthető a BIE elvárása a főbiztossal szemben, és ez a mi kormányzati struktúránkba hogy illeszkedik? Ezt kérem kidolgoztatni, mert ez a kulcskérdés, hogy hogyan jelentkezik. Minden ország a saját szemszögéből nézi. Szóval a BIE főbiztost mond ki.

(Kádár Béla szerint az lehet egy államtitkár is.)

Antall József: A BIE megelégszik-e azzal, hogy államtitkárként működik? Ezt kérem tisztázni, és ezt a két tisztséget eszerint kidolgozni. A Világkiállítási Tanács elnöke, ő a monsieur le president?, és akkor megy vele a főbiztos.

Az Európai Közösségek megfigyelő missziója magyarországi működésével, valamint a Pécsett folyó ET–horvát–JNA háromoldalú tárgyalások? kapcsán felmerült költségek viselésével kapcsolatban.

(Jeszenszky Géza külügyminiszter elmondja, hogy amikor a déli határaink mentén különösen veszélyes helyzet alakult ki, a lakosság is fenyegetve érezte magát, akkor az Európai Közösség bárminemű bekapcsolása a magyar határ egyfajta megfigyelésébe, védelmébe, akárcsak a jelenlétük rendkívül fontosnak tűnt számunkra. Az Európai Közösség Pécsre egy jugoszláviai feladattal megbízott megfigyelőcsoport küldését határozta el. E misszió ellátására viszont nincs fedezete a külügyi tárcának, ezért pótlólagos költségfedezetet kér erre a célra, másrészt pedig a várható jövőbeli költségek megoszlását kéri.)

Antall József: Azt látom, hogy tulajdonképpen ez az Európai Közösség ügye. Két lehetőség van. Ha ez az Európai Közösség missziója, akkor azt kell megvizsgálni, hogy felszámítható-e neki a költség, ami ezzel jár, illetőleg azt is, hogy abból mennyit célszerű nekünk magunkra vállalni kifejezetten politikai okokból, és eszerint tervezni a jövőt is. Ez tulajdonképpen a kérdés. Hogyan lehet, és mi az az összeg? Tehát adott esetben a Köztársasági Őrezred BM költségét jelenti-e. Ezt nem tudom, hogy eleve a BM-nél jelentkezik-e? Tehát, akkor ez egy. A kérdésem az, hogy a Köztársasági Őrezredet, ha úgy döntünk, hogy levezénylik, akkor ez a belügynél jelentkezik mint költség. A pénzügynél jelentkeznek a fináncok, vámosok költségei. A Honvédelmi Minisztériumnál eleve jelentkezik a hadsereg költsége, a katonai rész. Tehát erről nem kell beszélnünk, mert a feladatot megkapják és ezt hadgyakorlatként végrehajtják, s ez a költség nem jelentkezik itt a Kormánynál. Most, akkor, hogy jelentkezik, kommandósok, szállás, étkezés, ezt a Külügyminisztérium fizette?

(Jeszenszky Géza elmondja, hogy ők fizették.)

Antall József: Kérem szépen. Itt a következő van. Én felhívom a Kormány figyelmét, mert a Belügyminisztérium a Miniszterelnökségnek is felszámított már költségeket, amit a Belügyminisztériumnak ki is fizettünk. Szóval itt van egy sajátos szemlélet, tehát, hogy egymásnak ügyeskednek – nyilván alattunk levő szinten – a tárcák. Egyébként eleve nem értem a Külügyminisztériumot, hogy a Külügyminisztérium miért fizeti ki. A kommandósok szállásáról a belügyminiszternek, a vámosokról a pénzügyminiszternek kell gondoskodnia. Itt a kormányzati döntés megvan, és utána a tárcák fizetik. A külügynek azt kell fizetni, hogy a saját diplomatáit állítja oda, és ennek a költségét. Ezenkívül pedig azt kell eldönteni, hogy az Európai Közösségnek milyen számlát nyújtunk be, vagy benyújtunk-e. Itt lépnek be a külpolitikai, külgazdasági érdekeink, hiszen Siklós Csaba boldogan szállítja őket.

(Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter közbeveti, hogy igen, de a telefonszámláikat nem fizeti ki.)

Antall József: De. Adott esetben kifizeted. Szóval itt rosszul van előkészítve. Úgyhogy azt szeretném ezzel kapcsolatban mondani, hogy Martonyi államtitkár a külügy részéről az érdekelt tárcákkal vegye fel a kapcsolatot, és kérünk egy újabb tájékoztatást, hogy miben egyeztek meg. Utána mi arról tudunk dönteni, hogy az Európai Közösséggel mit tárgyaljunk, hogy ne arról tárgyaljunk, hogy az őrezred mit ebédelt. Ezek olyan kétoldalú ügyek, amiket a két miniszter intézze el egymással. Amihez kell kormány-állásfoglalás, csak az kerüljön Kormány elé. Szóval azért mondom, hogy ez ahhoz piszlicsáré dolog. Mi itt politikai döntést hozhatunk arról, hogy ezt a tárcák saját feladatkörükben fedezik. Ezt tisztázza a külügyi államtitkár az érdekelt tárcákkal, és ha valahol elakadnak, akkor a miniszterek szintjén tárgyalják meg. Tehát maradjunk abban, hogy a Kormány úgy foglalt állást, hogy minden tárca a saját szerveinek a költségét fedezi. A külügyminiszter úr tájékozódik abban, hogy egyáltalán az Európai Közösség mit igényel, mit fedez, mit kell nekünk ténylegesen fedezni, vagyis felszámíthatja-e például az Őrezred költségeit Brüsszelnek. Ha nem, akkor mi vállaljuk.

Napirenden kívül a jugoszláv helyzettel kapcsolatban.

Antall József: Másik dolog a jövőre vonatkozóan – és itt mindjárt szólok az átvonulásról és az állomásoztatásról, ugye amelyik olyan jól alakult a parlamentben is –, tehát az átvonuló csapatok problémája. Az egyik, hogy komolyan megvizsgáltuk-e az ellátást, tehát hogy be tudunk-e kapcsolódni az ellátásba, ez egy kulcskérdés. A másik pedig, hogy itt a jugoszláviai kérdésben több szempontból be kell rendezkednünk költségvetés szerint jövőre. Itt vannak egyrészt például ezek a tárgyalások az ENSZ-csapatokkal kapcsolatosan. Én javasolnám, hogy ezt nagyon sürgősen vizsgáljuk meg. Ne akkor kapkodjunk, és azért forszíroztam a parlamenti döntést, hogy Hegyeshalomnál ne kelljen majd mondanunk a franciáknak, hogy várjanak míg megvitatjuk előbb. Fel vagyunk rá készülve? Megalakult-e ezzel kapcsolatban a tárcaközi bizottság? Maradjunk abban, hogy a Külügyminisztérium részéről Katona Tamás politikai államtitkár legyen a tárcaközi bizottság elnöke, titkára Körmendi főosztályvezető, és akkor az érdekelt tárcákból helyettes államtitkári szinten kérünk résztvevőket, és hétfőn kérünk egy tájékoztatást, hogy mire jutottak.

(Javaslat hangzik el arra vonatkozóan, hogy a tárcaközi bizottságot kormánybiztos vezesse.)

Antall József: Jó. Én nem kormánybiztos-ellenes vagyok, hanem az inflációja ellen vagyok. Ez egy hosszú ideig tartó folyamat. Szóval ez elhúzódhat két évig is, és biztos, hogy elhúzódik. Olyan helyzetek lehetnek, hogy visszajönnek, és egyszerre be kell fogadnunk három zászlóaljat például, mert elkezdődik a tűzharc, és kivonják őket. Tehát mindennek ki vagyunk téve, ezért ez szervezési feladat, politikai kényessége miatt viszont egy olyan feladat, aminek tulajdonképpen addig, amíg ez az ügy tart, ennek egy felelős gazdája a tárcaközi bizottság. A tárcaközi bizottság a tárcák között koordinálja az ügyet, de erre egy ember kell, aki erre odafigyel, és ez azért nem kis politikai feladat, mert azért itt történetesen tábornokokkal kell majd tárgyalni. Itt végeredményben Vance fog tárgyalni, Carington stb., és ezenkívül az indiai tábornok és az átmenők stb. Szóval ennek van egy gyakorlati része, hogy melyik útvonalon menjenek. Ezekre kell valaki, aki a Kormány megbízottja. Ennek megítélésem szerint olyan személynek kell lenni, aki megfelelő rangban van mint politikai államtitkár, és őmellette legyen a Körmendi. A többi tárcánál egyeztetésről van szó, de egy gazdája legyen. Célszerű lenne, hogy a Katona mellett a Kelemen tábornok, vagyis tényleg olyan személy legyen, aki képes ezt szervezni. Nem bánnám, hogy ha erről születnék egy kormányhatározat. A Kormány megbízottjaként tehát Katona Tamás járna el. Ez egy állásfoglalás, amit ő megkap külön utasításként, amivel eljárhat. Gyakorlatilag ennek az ügynek ő a kormánybiztosa, kormánybiztosi koordinációs felhatalmazással járna el. Szóval én ezt, ha sor kerül rá, nagyon nagy feladatnak érzem.

(Boross Péter belügyminiszter szerint katona, rendőr és határőr meg tudja oldani, ez bebizonyosodott már.)

Antall József: Na, de ennek az ügynek van egy olyan része is, hogy érdekeltek vagyunk abban, hogy legyen, aki megszervezi azt is, hogy ott Baranyában legyen élelmiszer vagy Bácskából folyamatos ellátás, [hangzavar]. Jó. akkor ebben kérem a külügyminiszter urat, hogy tájékoztasson erről hétfőn.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 743-748. oldalán megjelent szövege)