Tudományos cikkei

Tematikai javaslat a gyógyszerészet történetének oktatásához?

Antall József összeállítása

Tartalomjegyzék

A javaslat lényeges része, hogy az abban foglalt előadások nem a megszokott időrendi beosztást követik, amely szerint az egymást követő időszakokban (évszázadokban) a különböző témakörök történetét általában párhuzamosan tárgyalták (pl. az oktatás, a jogszabályok, a patikaellenőrzések a gyógyszerkönyvek stb. a XVII. században, utána ugyanezek a XVIII. században, majd a XIX. században, és így tovább), hanem az oktatni kívánt anyagot 5 fő témakör szerint csoportosítva, az ezeken belül tárgyalt kisebb témaköröket külön-külön a kezdetektől végig vive veszi sorra a következő témakört. Így a hallgató az egyes témakörök fejlődését és alakulását folyamatában érzékelheti, tehát nem darabolódik szét előtte az ismeretanyag.

Az alább részletezendő tematikát követték már 1962 óta a gyógyszerészettörténeti továbbképzések előadásai, mind az OTKI, mind pedig az egyes gyógyszertári központok által megrendezett továbbképzéseken. Tehát a javasolt tematika már kiállta a próbát a gyakorlatban is, és ennek eredményeként lényegesen jobb tapasztalatok születtek, mint a korábbi tematikákat követő előadásokkal.

Az előadások természetesen elsősorban a magyar gyógyszerészet történetét kívánják bemutatni. Az általános gyógyszerészettörténetre csak ott és csak akkor térve ki, amikor és ahol az a téma megértéséhez és értékeléséhez feltétlenül szükséges (pl. az I. fő témakör előadásai esetében).

A tematikában megjelölt egyes témakörök címei után csak egészen rövid utalások találhatók most az ott elmondandók részleteire vonatkozóan, mivel a téma terjes kibontása erősen megnövelné e javaslat terjedelmét. Természetesen amennyiben ez érdeklődésre tarthatna számot, az egyes témakörök részletes kibontásának nincs akadálya.

A javaslat félévenként 15 oktatási botot tételez fel és két féléves oktatási lehetőséget. Az előadásokat a IV. évfolyam hallgatói számára kellene tartani, amikor azok már ismerik a gyógyszerészetet, tehát azt a területet, amelynek a történetét, fejlődését, kialakulását fogják hallgatni. Az első félévben, az I–III. fő témakör előadásai hangzanának el, a második félévben pedig a IV. és V. fő témakör előadásai. A II. félév végén fennmaradt 3 órát padig valamelyik gyógyszerészettel foglalkozó MÚZEUM megtekintésére lehetne fordítani. (Kőszegi Patikamúzeum!)


I. Félév

  1. Általános, bevezető rész
  1. A gyógyszerészet történet tárgya és felosztása. (Társtudományok kutatási módszerek, periodizáció stb.)

A gyógyszerészettörténet megismerésének célja és jelentősége.

  1. A gyógyszerészet kialakulása és fejlődése. (Szétválás az orvosi tevékenységtől; aromatarius, confectionarius, medicamentarius, pigmentarius, unguentarius, olejkárok, vízégetők stb.)
  2. Gyógyszerész egyesületek és érdekképviseletek. (Gyógyszerész Grémiumok, Gyógyszerész Testület, Gyógyszerészeti Társaság stb.)

Gyógyszerészi szociológia. (Gyógyszerészek a társadalomban, híres gyógyszerészek stb.)

  1. Tudománytörténet
  1. A gyógyszerészetre vonatkozó törvények, rendeletek, jogszabályok fejlődése. (Budai Törvénykönyv 102. §, Ordo Politiae 1552, Lex Sanitaria Ferdinandi 1644, Generale Normativum 1770, az 1876. XIV. tc., az 1948. XXX. tc., az 1972. évi Eü. alaptörvény stb.)
  2. A gyógyszerészképzés története és fejlődése. (A kötelező egyetemi oktatás bevezetése előtti idők, az egyetemi oktatás fejlődése, a gyógyszerészképzésben résztvevő magyarországi egyetemek ás ezek intézeteinek története, a gyógyszerészdoktorátus, a gyógyszerész-továbbképzés, a szakgyógyszerész-képzés, a középkáderek képzése stb.)
  3. A gyógyszertár ellenőrzés és a gyógyszerellenőrzés fejlődése. (Patikavizsgálatok, gyógyszervizsgálatok, OKI, OGYI, MEFO, GYEL, szakfelügyelet stb.)
  4. Orvoslókönyvek, füveskönyvek. (Rulandus, Frankovicj, Pettyény, Beyte, Méliusz, Zay stb.)
  5. Szakkönyvek, segédkönyvek, tankönyvek, kézikönyvek.
  6. Szaksajtó. (Gyógyszerészi szaklap megjelenése előtti publikációs lehetőségek, Gyógyszerészi Hírlap, Gyógyszerészi Hetilap, Vegyészet és Gyógyszerészet, Aesculap, Gyógyszerészi Közlöny, Gyógyszerészi Híradó, Auróra, Gyógyszerészsegédek Lapja stb.)
  7. A gyógyszerészet és a mitológia kapcsolata. (Aesculap, Hygieia, Panacea, gyógyító szentek, Kozma, Damján stb.)

III. Intézménytörténet

  1. Gyógyszertártípusok ismertetése azok fejlődősében. (Egyházi-, földesúri-, városi-, polgári-, intézeti-, reáljogú-, személyjogú-, fiók-, kézi-gyógyszertár stb.)
  2. A gyógyszertárak helyiségei és azok funkciói. (Aquarium, herbarium, camera materialis, laboratorium, officina stb.)

A gyógyszertárban dolgozók és azok munkaköre. (Laboráns, laboratorius, tiro, subject, provisor, asszisztens stb.)

  1. A tábori (katonai) gyógyszerészet kialakulása és fejlődése. (A katonai gyógyszerkönyvek is.)
  2. A magyar gyógyszeripar története. (A Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Rt.-tól kezdve.)
  3. A magyar gyógyszernagykereskedelem és gyógyszerkülkereskedelem története.

II. Félév

    1. Gyógyszertörténet
    1. Gyógyszerformák, műveletek, fogalmak. (Julapium, essontia, collutorium, calcinatio, obullitio, cohobatio stb.)
    2. Régi gyógyszerészmértékek, értékek, jelölések. (Mértékegységek és kialakulásuk, az „alkimista jelek” a gyógyszerészetben, pénzegységei, falcidium stb.)
    3. A gyógyszerészi nomenklatúra változásai. (Fantázianevek, a racionális kémiai nomenklatúra, a Linné szerinti nevezéktan stb.)
    4. A gyógyszernormatívumok fogalma, kialakulása és fejlődése. (Babr ben Sahl gyógyszerkönyve, Abul Hassan dispensatoriuma, Nicolaus Praepositus Antidotariuma, a 3 nagy német dispensatorium stb.)
    5. A Magyarországon hivatalos gyógyszerkönyvek. (Dispensatorium Viennense, Pharmacopoea Austriaco-Provincialis, Pharmacopoea Austriaca, Pharmacopoea Hungarica.)
    6. A Magyarországon kötelező érvényű szabványvénygyűjtemények. (Norma Pauperum, Formulae Normales, Fo-No-Vet.)
    7. A Magyarországon hivatalos gyógyszerárszabások. (Drezda 1550, Wien 1689, Torkos Taxa, a további gyógyszerkönyvekhez kiadott taxák, egyesített gyógyszerárszabások, speci-taxák stb.)
    8. Híres gyógyszerek. (Theriacum, Mythridatum, Chinin, PAB, Penicillin stb.)
    1. Eszköztörténet
    1. A gyógyszertárolás eszközeinek kialakulása és fejlődése. (bútorok, officinai „standedények”, raktári edényzet stb.)
    2. A gyógyszerkészítés eszközeinek kialakulása és fejlődése. (Mérleg, súlyok, desztilláló, mozsár, pirulagép, a kúpkészítés eszközei stb.)
    3. A gyógyszerek vizsgálatának eszközei. (Areométer, mikroszkóp, op készülék, büretták stb.)
    4. A gyógyszerkiadás eszközeinek fejlődése. (Tégely, signatura, dugópuhító, sigillum, tectura stb.)