I.
Először is meg kell állapítanunk, hogy Magyarországon külön gyógyszerésztörténelmi intézet – hasonlóan az orvostörténelemhez – sem egyetemi, sem akadémiai jelleggel sohasem működött. A gyógyszerésztörténelmet is mind a budapesti, mind a szegedi egyetemen egy-egy más tantárgyat oktató professzor adta le, vonatkozik ez azokra a korszakokra is, amikor kötelező vizsgatárgy volt. (Ma is mód van az egyébként a gyógyszerügyi szervezéstudománnyal együtt előadott tantárgyból a Dr. pharm. megszerzésére.) Így érthető, hogy Magyarországon a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár különleges bázisintézetté alakult, amely messze meghaladja szerepkörében a szokásos múzeumi funkciót. Tulajdonképpen úgy foglalhatjuk össze tevékenységi körét, hogy az orvos- és gyógyszerésztörténelem művelésére hivatott olyan muzeális, könyvtári és levéltári gyűjteményeket őrző tudományos intézet, amely a tervszerű tudományos munka eredményeit a közművelődés, az oktatás, a továbbképzés szolgálatába állítja és emellett kiadványozási, publikációs tevékenységet folytat, valamint a felettes hatóságok által meghatározott jogkörben hatósági feladatkört is gyakorol. Így elsősorban a gyűjtőkörébe tartozó szakterületen felügyeletet gyakorol a védett gyógyszertári berendezések, felszerelések felett, ellenőrzi országos intézetként a helyi gyűjteményekben levő orvos-gyógyszerésztörténeti anyag kezelését és engedélyezi vagy elutasítja mindazokat a kérelmeket, amelyeket a működő, de muzeális értékű gyógyszertárak átalakításával, renoválásával kapcsolatban kérelmeznek. Ezt a tevékenységi kört tükrözik az osztályai (tudományos szervezési és közművelődési, könyvtári és dokumentációs, általános muzeológiai, történeti muzeológiai és szaklevéltári, illetve restaurátori és konzerválási, valamint gazdasági-szervezésigondnoki), munkatársaink képesítési rendje. Végül pedig az intézet igazgatóságán kívül egy tudományos tanács áll az intézet élén, amelyben helyet foglal a budapesti egyetem rektora és vezető professzorai (orvosok, gyógyszerészek, történészek, művészettörténészek), országos múzeumok főigazgatói, vezető igazgatási szakemberek.
