Prágától Krakkóig
Jan Nepomuk Czermak 1828. június 28-án született Prágában.? Családja több nemzedéken át az orvosi pályán tevékenykedett: apja, nagyapja, szépapja és több nagybátyja orvos, sőt apja egyik fivére – Julius Czermak – Bécsben az élettan tanára volt. Később az ifjabb Czermak is követte a család hagyományát. Gyermekkora és iskolai évei Prágában telnek, abban a Prágában, ahol a cseh és a német ellenségeskedés osztja meg a várost. A csehek a bécsi udvartól várták a nemzeti jogok helyreállítását, így szívvel-lélekkel támogatták az összmonarchikus elveket. Maga a Czermak-család is udvarhű, a cseh nemzeti mozgalom támogatója.
Középiskoláinak befejezése után a prágai egyetem orvosi karára iratkozott be, majd innen Bécsbe, Breslauba és Würzburgba vezetett az útja. Bécsben és Boroszlóban (Breslauban) különösen lényeges tanulmányokat végzett: Bécsben nagybátyja irányítása mellett megismerkedett az élettan szépségeivel, majd Breslauban Purkyne kedvenc tanítványa lett. Orvosdoktori oklevelének megszerzése után Würzburgból Breslauba tért meg és hamarosan Purkyne első asszisztensévé lépett elő. Itt ismerkedett meg a modern mikroszkópos technikával, az élettan egészét átfogó Purkyne módszereivel. A kor furcsasága, hogy az udvarhű Czermak és a cseh nemzeti mozgalom egyik vezére mély barátságot kötött és ezért is követte 1851-ben Czermak mesterét Prágába. Valóban Purkyne irányításával szerezte meg magántanári képesítését az élettan és a mikroszkópos anatómia tárgyköréből.
Távolléte alatt szülővárosa is megváltozott. Még élesebb formában dúlt a csehek és a csehországi németek küzdelme, ami az ősi egyetem falai között is nyílt harccá vált. A csehek anyanyelvük jogaiért küzdöttek, míg a németek a német nyelv „internacionális” jellegéből kiindulva vitatták a tudományos életben a cseh nyelv létjogosultságát. A hazájától közel harminc évig távol élt Purkyne lett a nemzetiek vezére, míg Czermak idegennek érezte magát a viharos légkörben. Ezért is vállalja el 1855-ben a grazi egyetem meghívását az állattani és az összehasonlító anatómiai tanszék élére. Egy esztendő múlva már a krakkói egyetem tanára.
Azonban a lengyel egyetemen sem érzi magát otthon: a légkör Prágához hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt a hazafias lengyel tanári kar a neoabszolutizmus ellen küzd, tiltakozik a német nyelv ellen.? A krakkói egyetem tanárai viszont megosztott hangulatban fogadták Czermakot: örömmel üdvözölték a kiváló képességű Purkyne-tanítványt, viszont bizalmatlanul figyelték az osztrák politikai exponens hírében állt Czermakot. Krakkó Czermak életében a sikerek és a kudarcok színtere lett. Székfoglaló beszédében (1856. július 4.) a nyálképzést irányító idegek működéséről szólt, egyben vázolta a modern élettani kutatást és problémáit.?
A lengyelek örömmel üdvözölték a korszerű tudományos elvek meghirdetését az ősi lengyel egyetem falai között, viszont elutasították a német nyelv kizárólagos jogairól mondott szavait. Később is ez a kettősség kísérte krakkói működését. A tanulóifjúság kezdetben távol maradt előadásairól, hogy távozása előtt lelkesebben hallgassa Czermakot, bár németül szólt hozzájuk.
Talán a krakkói egyetem legelhanyagoltabb intézetét vette át, amely mindössze egy rosszul felszerelt, sötét földszinti helyiségből állt. Közbenjárására még 1857-ben 1100 arany segélyt kapott és három világos emeleti szobát. Rövid idő alatt Bécsből vásárolt műszerekkel szerelte fel intézetét és megteremtette az oktatás és a kutatás ideális feltételeit. Munkatársaitól is magas szintű felkészültséget és teljes odaadást követelt. Annak ellenére, hogy új életet vitt a lengyel orvosképzésbe, mégsem vált népszerűvé. Az egyre súlyosbodó nyelvi vitában alulmaradt és bár elismerte az anyanyelv jogait a nemzeti kultúrában, a tudományos életben ellenezte. Megpróbálkozott lengyel nyelvű előadásokkal, de 1858-ban – kicsit csalódottan – elfogadta a pesti egyetem meghívását a megürült élettani intézet élére.? Később Gustaw Piotrowskival, kedvelt lengyel munkatársával váltott levelezéséből kitűnik, hogy nehéz szívvel vált meg krakkói intézetétől. E korszakból csupán Piotrowskival közösen írt tanulmánya – a szívgörcs élettani magyarázata – maradt fenn.?
