Tudományos cikkei

Az orvosi kar pesti működése 1806-ig

Az orvosi kar vezetői nem törődtek bele az adott helyzetbe; különösen éles harcot vívtak a klinikák jobb elhelyezéséért. Előbb a volt pálos kolostort kérték, de itt már akkorra papnevelő intézet létesült, majd a Rókus-kórházban igényeltek 20 ágyat, de a város vezetősége kérésüket elutasította.

1786-ban maga II. József volt az első látogatók egyike; felháborodott a látottakon és pénzkiutalások formájában intézkedéseket hozott a viszonyok megjavítására, de döntő változás az épület hiányosságai miatt nem következett be.

1791-ben sikerült a klinikai ágyak számát szaporítani, de Bécshez képest ezen a téren még mindig nagy a lemaradásunk.

Oktatás szempontjából a tárgyalt időszak termékenynek mondható. 1786-ban életbe lépett II. József új egyesített tanulmányi rendje az orvosok és sebészek számára, 4 éves tanulmányi idővel. Eltörlik a promotiós esküt, helyébe ünnepélyes fogadalom letétele kerül; eltörlik a disszertációkat és disputációkat, helyébe gyakorlati vizsgák letétele kerül. Változások következnek be a tanárok személyében és tárgyaik elosztásában. Plenck már előzőleg Bécsbe került; meghalt Schoretich, majd Piller; utóbb Trnka; új oktatók kerülnek a karra: Stáhly György,? Stipsics Ferdinánd,? Veza Gábor (protomedikus),? Tolnay Sándor,? Schönbauer József,? Szening János,? Schraud Ferenc,? Eckstein Ferenc,? Bene Ferenc? és Stáhly Ignác.?

II.József halála után I. Ferenc megszünteti a német nyelv használatát, helyébe a latin kerül; visszaállítják a disputációkat, a disszertációkészítést. Megkezdi működését az első országos szemorvos, Stáhly György. Önálló tanszék lesz a sebészeti.

Az egész tárgyalt pesti korszak tk. a tanulmányi reformok sürgetésével és különböző tervek, javaslatok, beadványok készítésével jellemezhető. Ugyanis az 1790-es országgyűlés a le nem tárgyalhatott ügyek szabályozására, kidolgozására országos bizottságokat nevezett ki, így oktatásügyit is, főleg egy új Ratio Educationis megalkotására. Az ún. regnicolaris bizottság elnöke Ürményi József lett, az előkészítő munka a tervezettnél tovább tartott, 43 ülésen foglalkoztak a különböző javaslatokkal. Kiemeljük Winterl, Rácz, Stáhly György, Stipsics, Tolnay, Veza Gábor beadványait. Eddig még nem közölt, ismeretlen, idevágó latin nyelvű dokumentum került birtokunkba,? melynek lényeges pontjait az alábbiakban közöljük:

„Az Egyetem Rektor Magnificusának.

Minthogy Kegyes Királyi Határozat … megparancsolta az Orvosi Karnak, hogy terjessze elő az Országos Bizottság által kidolgozott Orvosi Tanulmányi Tervhez fűzött megjegyzéseit: egyúttal azonban azt hiszi, hogy mivel az említett terv, amely rászorul az Orvosi Kar jogos megjegyzéseire, semmiképp sem egyeztethető össze a gyógyítás tudományát tanulmányozók valódi javával, az a kötelesség hárul reá, hogy ehelyett más, konkrétabb tervet készítsen és terjesszen elő legfelsőbb helyen, nem csupán megjegyzéseket az említett tervhez, hanem itt mellékelten más tervezetet nyújt be az Orvosi Kar, amely tartalmazza az orvosi kidolgozott tanulmányok tervezett rendjét, és kéri, hogy mielőbb továbbítsák a Magas Kir. Helytartótanácsnak.

A Kar rendkívüli üléséről, melyet Pesten tartottak 1803. január 7-én.

Dékán s.k.
A Magyar Kir. Tudományegyetem Orvosi Kara

Az Orvosi kar megjegyzései:

1. Általános megjegyzések 1-ször Az Orvosi Kar megjegyzései az Országos bizottság által kidolgozott orvostanulmányi tervvel kapcsolatban.

1. A preparátumok elkészítése nem a tanulók, hanem a tanárok feladata.
2. Helytelen a fiziológia tanítása mindjárt az első évben. Következzék az anatómia és kémia után.
3. A természetrajz tanára ne terjeszkedjék ki a természet mindhárom tartományára, hiszen a botanikát úgyis külön tanítják.
4. Nem helyes a kémiát mindjárt a gyógyszerészeti vegytannal kezdeni, hanem előbb ennek elemeit kell előadni. Alkímia oktatása felesleges.
5. Helytelen előbb a sebészeti kórtant tanítani és aztán az általános kórtant.
6. A második évben felesleges a botanika tanítása.
7. Helytelen elválasztani a sebészeti műtéttantól a műszerekről és kötésekről szóló tanítást.
8. A közegészségtant és a törvényszéki orvostant csak az utolsó évben lehet tanítani.
9. A kétéves tanfolyamon helytelen mindjárt az első félévben az orvosi tárgyak előadása.
10. A kétéves tanfolyam hallgatói számára helytelen kötelezővé tenni a közegészségügy tanulását.
11. Az állatgyógyászat tanítására bőven elegendő egy esztendő.

2. Az orvostudományi tantárgyak helyesebb elrendezésének terve

1. Alapelvek.

1. Az orvostudomány és sebészet együttes tanítása feltétlenül szükséges.
2. Akár ember-, akár állatorvosról van szó, tanulja meg valamennyi számára és a köz számára hasznos orvosi tantárgyat.
3. Bölcseleti tanulmányok bevezető végzése nélkül senki se kezdhessen orvostudományi tanulmányokat.
4. Tárgyalandó valamennyi orvosi és sebészeti tantárgy logikus rendben; az egyes tárgyak ismeretei legyenek egymással kapcsolatban.
5. A tantárgyakat osszák szét négy évre a doktori fokozat jelöltjei számára, két évre pedig a magisteri fokozat jelöltjei részére. Ezzel meglesz az egyenlőség a többi cs. kir. egyetemmel.
6. Nem kell elárasztani a hallgatókat tananyaggal. Ezért a tanfolyam minden egyes évében csak három rendes, kötelező tárgyat adjanak elő számukra.
7. A legfontosabb és a leggyakorlatibb tárgyakat teljesen le kell adni, s ezeket napjában kétszer kell tanítani, délelőtt és délután is.”

A tervezet ezután ismerteti az orvos-sebészeti tanulmányok rendjét, külön a négyéves tanfolyamét és külön a kétévesét. Külön terjedelmes fejezetben foglalkozik a megjegyzések kifejtésével, mit-mikor-miért kell tanítani, illetve tanulni.

1803-ban kezdték tárgyalni a magyar regnicolaris bizottság elaboratuma alapján az orvosi tanulmányok reformtervezetét az államtanácsban. A javaslatok alapján 6 éves tanfolyamrendet alakítottak ki (az általunk ismertetett kari tervezetet ilyen szempontból nem vették figyelembe), de mivel a jóváhagyás előtt a bécsi egyetemen már 5 éves tanulmányi rendet vezettek be, a conformetur-elv kísértése nyomán, nálunk is 5 éves lett az orvosképzés, s ez lett a 15 éves előkészítő hatalmas munkának a legkézzelfoghatóbb eredménye azon kívül, hogy az eddigi tárgyakhoz csatlakozott a szemészet, az állatgyógytan, a therapia specialis, a törvényszéki orvostan és orvosi rendészet. E két utóbbi tárgy alkotta tk. az államorvostant, amely nálunk 1793-ban kapott önálló tanszéket, megelőzve sok évvel Ausztria és a német örökös tartományok egyetemeit.

A pesti időszak tárgyalt 22 éve alatt összesen 255 orvosdoktor végzett. A hallgatók száma természetesen ennél jóval több volt. Az évi csaknem 12 fős átlag létszámnövekedést jelent a budai évekhez viszonyítva. Még mindig magas a külföldi hallgatók létszáma, 8% (enyhe szigorlatoztatás vádja még mindig éri a kart), aránytalan az egyes országrészekről jövő hallgatók számbeli megoszlása.

Kiváló hallgatók sora végez ezekben az években; Kitaibel Pál, Nyulas Ferenc, Földi János, Szening János, Kováts Mihály, Pataki Sámuel, Eckstein Ferenc, Lenhossék Mihály, Schuster János, Stáhly Ignác és sokan mások. Pár sikeres értekezéstől eltekintve a disszertációk még mindig nem önálló laboratóriumi vagy klinikai vizsgálaton alapuló munkák, hanem elméleti rekapitulációk és irodalmi kompilációk.